Az Új Élet Mezőgazdasági Kft. dunapataji vezetőjével, Dusnoki Csabával beszélgettünk a szezonról és a fejlesztésekről. Bács-Kiskun megyében, Dunapataj közigazgatási területén közel 1400 hektáron gazdálkodnak saját, bérelt és integrált területeken. A jó 2025-ös eredmények után a fejlesztések terén most egy új Spirit 600S gabonavetőgéppel egészül ki a géppark.
– Milyen fő kultúrákra épül a termelésük?
– Konvencionális szántóföldi növénytermesztést folytatunk: a fő növények a napraforgó, a búza, a repce, a kukorica és a szemescirok, emellett takarmánynövényeket is termesztünk a saját állatállományunk részére, fűszénát és lucernát is előállítunk. Tavaly kiemelkedő évet zártunk. Repcéből több parcellán 5 tonna körüli eredmény is volt, és közel 200 hektár átlagában 4,5 tonna feletti nettó üzemi átlagot értünk el. Az őszi búza 8 tonna/ha körül alakult, a kukoricaterületünk mintegy 80 százaléka öntözött, ott 14 tonna körüli átlagok jöttek.
– Hogyan indul a 2026-os szezon, mit mutat most a határ?
– Ősztől összességében kevés csapadék esett, a januári hóhelyzet azért javított valamelyest a képen. A talajok vízkészlete még így is elmarad a szükségestől, ugyanakkor a kalászosok a helyzethez képest jó állapotot mutatnak.
– Milyen Väderstad gépekkel dolgoznak jelenleg, és hová illeszkedik az új beszerzés?
– A Väderstadtól Tempónk van (6 soros), illetve NZ Aggressive kombinátorunk és Rollex hengerünk, utóbbi kettő 6 méteres munkaszélességű. Ezek a gépek régóta a technológiánk részei, és a pozitív tapasztalataink alapján tudtuk pontosan megfogalmazni, hogy a gabonavetésben milyen továbblépést keresünk.
– Miért az új Spirit gabonavetőgépre esett a választásuk?
– Több gyártó gépét is kipróbáltuk demóban, és a gépkezelőkkel együtt döntöttünk kezelhetőség, anyagminőség és hatékonyság alapján, vezetőként pedig a gazdasági oldalt is mérlegelnem kellett. A döntésnél a hosszú együttműködés mellett a szervizháttér és az alkatrész-utánpótlás biztonsága is erős érv volt.
A Spirit 600S az új szériából az elsők között érkezik hozzánk Magyarországon, nagy előnye, hogy csíraszámra vet: vetőmagszámlálással dolgozik, így nem kilogrammra állítjuk a vetést, hanem csírára. Ezzel elkerülhető, hogy fajtánként – az ezermagtömeghez igazodva – külön „le kelljen forgatni” a vetőmagot, ami a mindennapi munkában komoly könnyebbséget és időnyereséget jelent.
A kezelő a monitoron megadja a célértéket, jellemzően 4–4,5 millió csíra/hektár körüli mennyiséget, a gép pedig automatikusan tartja. Lényeges szempont volt az is, hogy a kijuttatás egyenletessége a tartály telítettségétől függetlenebb: feltöltés után már az első métereken ugyanazt a mennyiséget adja, mint közvetlenül az előtt, mielőtt kifogyna. Ez segít kivédeni a rázkódás miatti szétválást, vagyis azt, amikor a nehezebb szemek „lesüllyednek”, a könnyebbek feljebb kerülnek – így homogénebb kelést és egyenletesebb állományt várunk. A beruházásnál a minőségi javulás mellett a hatékonyságnövelés és a kiszámíthatóbb munka is elvárás.
– Mikor áll munkába a Spirit, és milyen erőgépigénnyel számolnak?
– A kiszállítás folyamatban van, pár héten belül megérkezik, az AGROmashEXPO-n már meg is tudtuk nézni. A lóerőigényt nagyban meghatározza, mennyire használjuk a vetés előtti tárcsás zónát: repcénél általában sekélyebben, gabonánál mélyebben dolgozunk. A 6 méteres változatot könnyebb körülmények között akár egy 150 lóerős, 4 hengeres traktor is kiszolgálhatja, intenzívebb talajművelési használatnál viszont értelemszerűen nagyobb erőgépre van szükség.
Agrárágazat Tudástár: Csíraalapú vetés – Olyan vetéstechnológiai megoldás, amelynél a vetőgépet nem kilogramm vetőmag kijuttatására, hanem hektáronként meghatározott csíraszámra állítják be, így a vetés pontosabban igazodik a fajták ezermagtömegéhez, és egyenletesebb kelést eredményezhet.
