A Balatonboglári borvidék egyik kevésbé reflektorfényben lévő, mégis kivételes adottságú termőhelye a kőröshegyi Mogyoród-tető. Ez a dűlő 2025 tavaszán különleges figyelmet kapott, amikor a III. Lucza Szőlész Praktikum tavaszi etapjának keretében, „Az Év Talaja” sorozat részeként részletes talajszelvényt tártak fel rajta. A helyszín nem véletlenül esett a Podmaniczky Pincészet és Szőlőbirtok területére: a birtok borai évek óta bizonyítják a mezőgazdaságban, hogy a Balatonboglári borvidéknek vannak felfedezésre váró, komoly potenciállal rendelkező termőhelyei.
A klímaváltozás a szőlőkben
A talajszelvény feltárása szakmailag és szemléletében is túlmutatott egy egyszerű bemutatón. Podmaniczky Péter, a családi tulajdonú pincészet egyik tulajdonosa szerint ma már nem lehet kizárólag a borászati technológiák felől megközelíteni a minőség kérdését. „A klímaváltozás elsőként a szőlőben jelentkezik” – fogalmazott –, „És ha a termelők nem ismerik meg mélyebben saját területeik adottságait, akkor egyre nehezebb lesz alkalmazkodni a változó körülményekhez.” De először vessünk egy pillantást a borászatra és a térségre!
Családi felismerés
A Podmaniczky Pincészet története nem generációkon átívelő, klasszikus borászcsaládi modellből nőtt ki, mégis szorosan kötődik a Balatonhoz és annak gazdasági-társadalmi közegéhez. Podmaniczky Péter felidézte, hogy szülei Balatonföldvárra költözése után, a korra jellemző módon, kezdetben egy kisebb szőlőt és pincét létesítettek. „Akkoriban szinte mindenkinek volt egy kis szőlője, egy pincéje a Balaton környékén”– mondta –, a borokat pedig a tó közelsége miatt viszonylag könnyű volt értékesíteni.
A kezdeti, inkább hobbiszintű gazdálkodásból fokozatosan alakult ki egy tudatosan épített borászat. Ebben kulcsszerepe volt Podmaniczky Péter édesapjának, aki felismerte, hogy a bor iránti kereslet és a termőhely adottságai hosszabb távon is lehetőséget kínálnak. A birtok lépésről lépésre fejlődött: új ültetvények, feldolgozókapacitás, palackozás és tárolás jött létre, mára pedig mintegy húsz hektáron gazdálkodnak, részben Kőröshegyen, részben Balatonföldváron.
Már nem csak borászat…
A Podmaniczky Pincészet elsősorban borászatként határozza meg magát, ugyanakkor az utóbbi években egyre tudatosabban fordul a szőlészeti kérdések felé. Ennek egyik oka éppen a klímaváltozás. Podmaniczky Péter szerint a korábbi évtizedekben megszokott technológiák és reflexek már nem adnak minden helyzetre választ. A szárazodó nyarak, a hőhullámok és a csapadékeloszlás szélsőségei olyan kihívásokat jelentenek, amelyek a talaj szerepét is új megvilágításba helyezik.
Ebben a gondolkodásban kulcszszerepet játszik a Mogyoród-tető talaja. A feltárt szelvény világosan megmutatta, hogy egy mély termőrétegű, löszös talajról van szó, amely mintegy 8–9 millió évvel ezelőtt még víz alatt állt, a Pannon-tenger részeként. Vulkanikus hatások nyomai nem találhatók benne, ugyanakkor a lösz kiváló vízmegtartó- és tápanyag-szolgáltató-képessége egyértelműen kedvez a szőlőtermesztésnek. Podmaniczky Péter szerint ezek azok az adottságok, amelyek hosszú távon is stabil alapot adhatnak a minőségi bortermeléshez.
Amikor a dűlős borok bizonyítanak
A birtok jelenlegi dűlős borai is ezt igazolják. A Mogyoród-tetőről Rajnai rizling, Olaszrizling és Chardonnay készül, amelyek nemcsak fajta-, hanem termőhelyi karakterüket is erőteljesen megmutatják. Ezek a borok az elmúlt években több hazai és nemzetközi borversenyen is aranyérmet nyertek, ami visszaigazolása annak, hogy a termőhely és a feldolgozás összhangban működik.
A dűlős borok készítése a pincészetnél tudatos döntés eredménye. Podmaniczky Péter elmondta, hogy ezeknél a tételeknél alacsonyabb terméshozammal dolgoznak, a szőlőt másképp érlelik, a feldolgozás során pedig finom seprős érlelés és visszafogott fahordós használat is megjelenik. A borok csak akkor kerülhetnek forgalomba, ha megfelelnek a forgalomba hozatali bírálat követelményeinek, amely egy független szakmai bizottság döntésén alapul. Ez a rendszer biztosítja, hogy a palackba kerülő bor valóban képviselje a dűlő és a borász szándékát.
Dr. Kovács Barnabás szaktanácsadó szerint a kőröshegyi Mogyoród-tetőn feltárt talajszelvény egyik legfontosabb sajátossága a humuszban gazdag, vastag termőréteg és a kedvező vízgazdálkodás. Úgy véli, a magas szervesanyag-tartalom részben a kiegyenlített lebontási folyamatoknak, részben a viszonylag jó vízellátottságnak köszönhető, ami együtt stabil tápanyag-szolgáltató képességet eredményez. A talaj mennyiségi értelemben komoly vitalitási előnyt biztosít: megfelelő körülmények között nagyobb biomassza és kiegyensúlyozott növekedés érhető el rajta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a lejtős fekvés miatt a vízerózió kockázata valós tényező. Csapadékos időszakban a lemosódás nemcsak a termőréteget veszélyezteti, hanem hosszabb távon a talajszerkezetet is ronthatja. Szerinte különösen ott nő az erózió esélye, ahol intenzív talajbolygatás történik. A mély forgatás és a rendszeres bolygatás a talaj szerkezetét szétrombolja, csökkenti a biológiai aktivitást, és megbontja a talajélet egyensúlyát. Ilyenkor a természetes tápanyag-feltáródás lassul, a gazdálkodó pedig külső inputokkal – elsősorban műtrágyával – kénytelen pótolni a hiányt, ami többletköltséget és nagyobb környezeti lábnyomot jelent.
A szakember rámutatott arra is, hogy a jó vízgazdálkodás nemcsak a vízmegtartó képességet jelenti, hanem azt is, hogy a talaj szerkezete képes kezelni a csapadék szélsőségeit. Ebben kulcsszerepet játszik a talajélet és a gyökérzet által kialakított pórusrendszer. Úgy fogalmazott, az élő növényzettel fedett talaj több tízszeres biológiai aktivitással jellemezhető és jól megválasztott takarónövényzettel csökkenthető a talaj párolgás miatt jelentkező nedvesség vesztése is, javítja a beszivárgást.
Dr. Kovács Barnabás szerint a talajtakaró növények alkalmazása a szőlőültetvények sorközei mellett a soraiban is reális és indokolt lehet. A jól megválasztott takarónövényt kevesebbet szükséges kaszálni, segítheti a növényvédelmet, lazítja a talajt és – pillangós fajok esetén – a nitrogénmegkötés révén a tápanyag-gazdálkodást is támogatja. Úgy látja, hogy a kőröshegyi szelvény adottságai kifejezetten alkalmassá teszik a területet az ilyen, talajkímélő gazdálkodási megoldásokra. Szerinte a hosszú távú talajmegőrzés nemcsak ökológiai, hanem gazdasági érdek is: a szerkezet és a humusztartalom megóvása a hozam stabilitásán keresztül közvetlenül is megtérülhet.
Talajtakarás, klímaadaptáció mint fontos irány
A talajszelvény feltárása során Podmaniczky Pétert különösen meglepte és egyben megerősítette az, amit a talajélet kapcsán láttak. A gyepesített sorközökben és a takart felületeken jól érzékelhető volt a biológiai aktivitás, ami hosszabb távon a talaj szerkezetének és vízgazdálkodásának javulását eredményezheti. Bár ezek a folyamatok nem egyik napról a másikra zajlanak, a pincevezető szerint egyértelműen ebbe az irányba kell haladni.
A klímaadaptáció a jövőbeni telepítésekben is központi kérdés. A Podmaniczky Pincészet jelenleg új ültetvény előkészítésén dolgozik, ahol az egyik legfontosabb szempont a szárazságtűrés. Ennek érdekében olyan alanyfajtákban gondolkodnak, amelyek jobban viselik a vízhiányos időszakokat. Podmaniczky Péter szerint ma már nem lehet kizárólag a fajtaválasztásra koncentrálni: az alany és a talaj kapcsolata legalább ilyen fontos.
A Mogyoród-tető múltja is beszédes. Podmaniczky Péter felidézte, hogy édesapja régi helytörténeti forrásokban is talált utalásokat arra, hogy Kőröshegyen már korábban is jelentős bortermelés folyt. Ezekből a feljegyzésekből az is kiderült, hogy nemcsak fehérborok, hanem komolyabb szerkezetű vörösborok is készültek a környéken. Ez a történeti háttér tovább erősíti azt a képet, hogy a terület adottságai régóta kiemelkedők.
Talajszelvény – nem csak a szakmának
A talajszelvény feltárása iránt nemcsak a szakma, hanem a helyi közösség részéről is volt érdeklődés. A pincészet tudatosan nyitott a civilek és az oktatás irányába, helyi iskolákat is meghívtak az eseményre. Bár a részvétel nem volt tömeges, Podmaniczky Péter szerint már az is fontos eredmény, hogy elindult egy párbeszéd a termőhely, a talaj és a bor kapcsolatáról.
A Mogyoród-tető nevezése „Az Év Talaja” sorozatba egyfajta üzenet is. A Podmaniczky Pincészet ezzel szeretné felhívni a figyelmet a Balatonboglári borvidék különleges talajadottságaira, terroirjára és sokszínűségére. Podmaniczky Péter szerint a Mogyoród-tető a gyümölcsvezérelt, tartalmas, komoly borok termőhelye, amely a jövőben még nagyobb szerepet kaphat a borvidék arculatában.
A régmúlt és a rendszerszemlélet is érleli a jó bort
A kőröshegyi esemény végső tanulsága túlmutat egyetlen pincészeten. A bor nem a pincében születik, hanem jóval mélyebben, a Balaton egykori tengerfenekének löszrétegeiben. Aki ezt felismeri, és hajlandó a talajt nem adottságként, hanem élő rendszerként kezelni, az nemcsak jobb borokat készíthet, hanem hosszú távon is fenntarthatóbb módon gazdálkodhat. A Mogyoród-tető története így nemcsak a Podmaniczky Pincészeté, hanem a Balatonboglári borvidék jövőjének egyik lehetséges iránymutatása is.
Kohout Zoltán
Agrárágazat Tudástár: Löszös termőréteg – Löszös termőrétegnek a finom szemcséjű, jó víz- és tápanyag-gazdálkodású talajréteget nevezzük, amely kedvező szerkezete és humuszképző potenciálja miatt különösen alkalmas a szőlőtermesztésre; mély termőréteg esetén segítheti a kiegyensúlyozott növekedést, a szárazabb időszakok jobb átvészelését és a termőhelyi karakter erősebb megjelenését is.
