A 2026-os európai kajszitermés a 2025-ös gyenge év után mérsékelt javulást mutathat a mezőgazdaságban – de nagy eltérésekkel.
Európai körkép
Az előrejelzés szerint az európai termés 505 ezer tonna körül alakulhat, ami mintegy 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A helyzet azonban országonként nagyon eltérő: a javulást elsősorban Görögország húzza, miközben Olaszországban és Spanyolországban inkább stagnálás, Franciaországban pedig a terméspotenciált visszafogó időjárási hatások látszanak.
Görögországban várható a legnagyobb előrelépés: a termés 2026-ban elérheti a 95 ezer tonnát, ami körülbelül 40 százalékkal több a 2025-ös 67 750 tonnánál, és közel 20 százalékkal meghaladja a 2020–2025 közötti átlagot. A tavalyi aszály, késői fagy, hőség és jégeső után idén lényegesen kedvezőbb volt az időjárás. A déli régiókban már április végén, Macedóniában május 5–10. körül indulhat a szedés.
Spanyolországban jóval visszafogottabb a kép. A 2026-os termést 110 120 tonnára becsülik, ami 7 százalékkal elmarad a 2025-ös szinttől, ugyanakkor 13 százalékkal meghaladja a 2020–2024-es átlagot. Murcia továbbra is a legfontosabb térség, 55 ezer tonnás várható mennyiséggel, míg Aragónia 22 540, Katalónia 16 900 tonnával szerepel az előrejelzésben. A tél kedvezett a virágzásnak, de a tavaszi esők, helyi fagyok és a fokozott betegségnyomás több régióban rontották a kilátásokat.
Olaszországban gyakorlatilag stagnálás várható: a becsült termés 193 680 tonna, ami mindössze 1 százalékkal haladja meg a 2025-ös szintet. Az északi régiókban a tavalyi gyenge év után javulás jöhet, délen viszont kisebb visszaesés valószínű. Emilia-Romagna és Észak-Olaszország 74 082 tonnával, a déli régiók 109 152 tonnával járulhatnak hozzá a terméshez. Közben az ültetvényterület tovább csökken: 2025 és 2026 között újabb 4 százalékos visszaesést jeleznek.
Franciaországban a kezdeti előrejelzés 106 520 tonnáról szól, szemben a 2025-ös 98 194 tonnával, de ezt még lefelé módosíthatják. A fagy ugyan elmaradt, de Languedoc-Roussillonban a virágzáskori heves esők gyengítették a terméskötődést. Rhône-Alpes helyzete kedvezőbb, ugyanakkor a Bergeron fajta visszaesése továbbra is korlátozza az összpotenciált. A francia termés csúcsa június 20. és július 10. között várható.
Ukrajnában a január végi -15 °C-os hideg jelentős rügykárokat okozott a kajszi- (43%) és kisebb mértékben a körteültetvényekben, miközben a meggy-, szilva- és almaállományok nem sérültek. A szakértők szerint a kajszi termése veszélybe kerülhet, különösen, ha tavasszal újabb fagyok érkeznek, ami tovább növeli az amúgy is kiszámíthatatlan kertészeti kockázatokat.
Hazai helyzet
Magyarországon még természetesen bizonytalan a kajszitermés volumene. Az április 7–12. közötti hideghullám több éjszakán át okozott kritikus lehűlést, helyenként -8 Celsius-fokos minimumokkal. A fagy éppen akkor érkezett, amikor a kajszi, az őszibarack, a meggy, a cseresznye, a szilva és több más gyümölcsfaj virágzásban vagy kötődésközeli állapotban volt. Ezekben a fenológiai fázisokban már a -2 fok alatti hőmérséklet is károsíthat, az ismétlődő fagy pedig jelentősen rontja a regeneráció esélyét.
A legsúlyosabb károk az északi és északkeleti térségekben valószínűsíthetők, ahol 3–4 egymást követő napon is kritikus minimumok alakultak ki. Pest és Bács-Kiskun vármegye egyes részein szintén jelentős veszteségekről érkeztek jelzések. A Dél-Alföldön vegyesebb a kép: egyes ültetvényekben még értékelhető kajszi- és őszibaracktermés maradhat, ha az újabb fagyos hajnalok nem okoznak további károkat. A száraz levegő és a vízhiány azonban fokozza a fagyveszélyt, mert derült, szélcsendes éjszakákon gyorsabban hűl le a felszínközeli levegő.
Agrárágazat Tudástár: Tavaszi fagykár gyümölcsösökben – A tavaszi fagykár akkor következik be, amikor a virágzás vagy terméskötődés idején a hőmérséklet fagypont alá csökken, és károsítja a generatív szerveket. Már -2 °C alatt is jelentős veszteség alakulhat ki, ismétlődő lehűlésnél pedig a terméspotenciál drasztikusan csökken. A hatást erősíti a száraz levegő és a növények stresszes állapota.
