2026-ban tovább erősödhet a cirok szerepe a magyar szántóföldeken, különösen az aszályérzékeny térségekben. A növény terjedését a bizonytalan időjárás, a kukorica romló termésbiztonsága és az alacsonyabb inputigény támogatja a mezőgazdaságban.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
Víz egyelőre van a talajokban
A Dél-Alföldön, a Homokhátságon és a gyengébb vízgazdálkodású területeken egyre több termelő tekint rá biztonsági növényként. Az idei szezon ugyanakkor kockázatosnak ígérkezik. Több térségben már tavasszal is alacsony a talajnedvesség, ami megnehezítheti a kelést és a kezdeti fejlődést. Bár a cirok jobban viseli a hőséget és a vízhiányt, mint a kukorica, a sikerhez idén különösen fontos a megfelelő vetésidő, a jó magágy és a hatékony gyomirtás. Vízzel egyelőre nem áll rosszul a termőterületek többsége. A május 16–17-i esőzés javította a cirok vetési feltételeit, különösen a kiszáradt területeken, de önmagában még nem oldotta meg mindenhol a problémát. A sikeres vetéshez továbbra is kulcsfontosságú a 12–14 °C-os talajhőmérséklet, a megfelelő talajnedvesség és a jó magágy. A következő napok időjárása és a helyi talajállapot továbbra is meghatározó lesz a kelés szempontjából.
A 45 centis sortáv hozhat áttörést
Egyes friss termesztési kísérletek szerint a ciroknál a 45 cm-es sortávolság és a 210–240 ezer tő/ha növénysűrűség adja a legjobb eredményt. Ez a technológia biztosította a legmagasabb és legstabilabb termést, valamint a legjobb minőségi mutatókat. A jelenleg széles körben használt 75–76 cm-es sortáv agronómiailag gyengébbnek bizonyult, míg a 25 cm-es sortáv ugyan versenyképes lehet nagyobb tőszám mellett, de hozamban elmaradt a 45 cm-es megoldástól. Nem véletlen, hogy az EU-ban is nő a vetési kedv.
A vizsgálatok alapján a szűkebb sortáv akár 0,5–1 tonna/hektár terméstöbbletet is adhat. Emellett a 45 cm-es rendszer lehetővé teszi a sorközművelést, ami javítja a vízbefogadást, fokozza a gyökéraktivitást és erősíti a szárazságtűrést. Ez különösen fontos lehet egy olyan évben, amikor a csapadékeloszlás ismét szélsőségesnek ígérkezik.
Fehérjében is veri a kukoricát
A cirok beltartalmi mutatói szintén erősítik a növény piaci pozícióját. A kísérletek szerint fehérjetartalma 11,81–14,77% között alakult, ami átlagosan meghaladta a kukoricáét. Bár a legmagasabb fehérjetartalmat a 25 cm-es sortávnál mérték, hektáronkénti fehérjetermésben a 45 cm-es technológia bizonyult a legerősebbnek. A takarmányipar számára ez különösen fontos szempont lehet, mert nemcsak a mennyiség, hanem a fehérjehasznosítás is felértékelődik. Emiatt a cirok egyre inkább stratégiai növénnyé válhat az állattenyésztés kiszolgálásában. Ezért is érthető a növekedés: tavaly például a cirok már több mint tízszer akkora területet (46 ezer hektár) foglalt el, mint 2010-ben.
Stabil piac várható ősszel
A piaci kilátások alapján 2026 őszén a cirok ára továbbra is a kukorica árát követheti, általában 4–15%-kal alacsonyabb szinten. Az árszintet elsősorban a kukoricatermés, a forint árfolyama és a takarmánypiaci kereslet alakíthatja. Aszály esetén ugyan emelkedhetnek az árak, de tartós árrobbanásra most nem számít a piac.
A szakmai várakozások szerint inkább stabil, közepes árszint alakulhat ki, miközben a vetésterület tovább nőhet. A cirok így 2026-ban nemcsak agronómiai, hanem gazdasági oldalról is egyre komolyabb alternatívává válhat a kukoricával szemben.
Agrárágazat Tudástár: Cirok – A cirok szárazságtűrő gabonanövény, amely egyre fontosabb alternatívává válik a kukoricával szemben az aszályérzékeny térségekben. Előnye a mélyre hatoló gyökérzet, az alacsonyabb víz- és inputigény, valamint a jó hőtűrés. A megfelelő sortáv, növénysűrűség és gyomirtási technológia jelentősen javíthatja a termésbiztonságot és a fehérjehozamot.
