A magyar agrárium előtt álló legfontosabb kihívásokról és a lehetséges válaszokról mutatott be közös stratégiai dokumentumot a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozata és Gazdasszony Tagozata. A Budapesten tartott sajtótájékoztatón ismertetett javaslatcsomag a generációváltástól a vízgazdálkodáson és a földkérdésen át a piacvédelemig tíz területen jelöl ki feladatokat a következő évtizedekre.
Magyar földön, magyar élelmiszert a magyar jövőnek
A magyar mezőgazdaság jövője ma már nem csupán agrárszakmai kérdés, hanem gazdasági, társadalmi és nemzetstratégiai ügy is – ezzel a gondolattal mutatták be a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) Ifjú Gazda és Gazdasszony Tagozatának közös stratégiai dokumentumát Budapesten. A „magyar földön, magyar élelmiszert a magyar jövőnek” mottóval elkészült anyag a fiatal gazdák és gazdasszonyok szemszögéből fogalmazza meg azokat a feladatokat, amelyek meghatározhatják a magyar agrárium következő évtizedeit.
A sajtótájékoztatót Jakab István, a MAGOSZ elnöke nyitotta meg.
Köszöntőjében arról beszélt, hogy minden nemzedéknek megvan a maga feladata: az idősebbeknek az értékek megőrzése és továbbadása, a fiataloknak pedig a jövő alakítása. A magyar mezőgazdaság előtt álló kihívásokra csak akkor lehet megfelelő válaszokat adni, ha a következő generáció is beleszólhat saját jövőjének alakításába.
10 pontban a magyar agrárium legfontosabb feladatai
A stratégiai dokumentumot Nagyné Legény Ildikó, a MAGOSZ Gazdasszony Tagozatának elnöke és Derdák Gábor, a MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozatának elnöke ismertette. A javaslatcsomag mögött országos egyeztetések, gazdálkodói tapasztalatok és közös gondolkodás áll. A cél nem egy problémalista összeállítása volt, hanem annak bemutatása, hogy milyen agráriumot szeretnének látni a következő generációk.
10 pontban a magyar agrárium legfontosabb feladatai:
A generációváltás nem halogatható
A stratégia kiindulópontja, hogy a magyar gazdatársadalom folyamatosan öregszik. A gazdálkodók átlagéletkora már meghaladja az 58 évet, miközben a fiatal termelők aránya nem éri el a 10 százalékot. Sok gazdaságban máig megoldatlan az utódlás kérdése, ezért a következő évek egyik legfontosabb feladata a sikeres generációváltás lehet.
A fiatal gazdák olyan környezetet tartanak szükségesnek, amely kiszámítható életpályát kínál, támogatja a gazdaságok átadását és átvételét, valamint lehetőséget biztosít a korszerű tudás megszerzésére. Úgy látják, hogy a családi gazdaságok megerősítése nélkül hosszú távon a vidéki térségek megtartó ereje is gyengülhet.
A víz és a talaj lesz a jövő legnagyobb értéke
A stratégia egyik leghangsúlyosabb eleme a vízgazdálkodás kérdése. A fiatal gazdák szerint a klímaváltozásról már nem, mint jövőbeni veszélyről kell beszélni, hanem mint a mindennapi gazdálkodás egyik meghatározó tényezőjéről.
Az aszályos időszakok, a szélsőséges csapadékeloszlás és a termelési kockázatok növekedése miatt a vízmegtartás stratégiai jelentőségűvé vált. Az öntözés fejlesztése mellett legalább ilyen fontosnak tartják a talajok vízmegtartó-képességének javítását, a talajkímélő művelési rendszerek elterjesztését, a szervesanyag-gazdálkodást és azokat a gyakorlati megoldásokat, amelyek hosszabb távon is növelik a termelés biztonságát.
Föld nélkül nincs sikeres generációváltás
A földkérdés szorosan összefügg a generációs megújulással. A fiatal termelők számára egyre nagyobb akadályt jelentenek a növekvő földárak és a birtokszerkezet problémái.
A javaslatcsomag a családi gazdaságok, valamint a kis- és közepes birtokok szerepét hangsúlyozza, mert ezek adják a magyar vidék gazdasági és társadalmi alapját. A cél olyan földhasználati környezet kialakítása, amelyben a fiatal gazdák valós eséllyel juthatnak földhöz, és lehetőségük van önálló gazdálkodásba kezdeni vagy családi gazdaságukat fejleszteni. A dokumentum készítőinek stratégiai javaslata, hogy a föld tulajdonjogát továbbra is magánszemélyek részére kell fenntartani.
Azonos szabályok, azonos versenyfeltételek
A piacvédelemről szóló fejezet középpontjában az áll, hogy a magyar termelőknek egyre gyakrabban kell olyan importtermékekkel versenyezniük, amelyeket eltérő szabályozási és termelési feltételek mellett állítanak elő.
A fiatal gazdák egyértelmű eredetjelölést és átláthatóbb tájékoztatást sürgetnek. Fontosnak tartják, hogy a vásárlók pontosan tudják, honnan származik az alapanyag, és azt milyen körülmények között termelték. Úgy vélik, hogy a magyar termelők versenyképességének megőrzéséhez elengedhetetlenek az egyenlő versenyfeltételek.
Magyar asztalra magyar élelmiszert
A stratégia egyik visszatérő gondolata, hogy a helyi termékeket minél szélesebb körben megismerjék a fogyasztók és minél többet fogyasszanak az országon belül megtermelt termékekből. A rövid ellátási láncok fejlesztése nemcsak a termelők jövedelmi helyzetét javíthatja, hanem a fogyasztók számára is frissebb és ellenőrizhetőbb eredetű élelmiszert biztosíthat.
Kiemelt figyelmet kapott a közétkeztetés is. A fiatal gazdák jelentős, ma még kihasználatlan lehetőséget látnak abban, hogy az iskolákba, óvodákba és más közintézményekbe nagyobb arányban kerüljenek magyar alapanyagok. Ehhez a helyi feldolgozókapacitások fejlesztését és a kistermelői szabályozás egyszerűsítését is szükségesnek tartják.
(fotó: Shutterstock.com)
A törvény ne bunkó legyen, hanem mankó
A sajtótájékoztatón az egyik legemlékezetesebb mondat a szabályozási környezetről hangzott el. A fiatal gazdák olyan jogi és adminisztratív rendszert szeretnének, amely segíti a termelést, nem pedig nehezíti azt.
A túlzott bürokrácia, az eltérő jogértelmezések és a gazdaságok méretéhez sokszor nehezen igazodó előírások jelentős terhet jelentenek a termelőknek. A problémák között hangsúlyosan jelent meg a vadkár kérdése is, amely számos térségben közvetlenül veszélyezteti a termelés biztonságát.
Jövedelmezőség nélkül nincs fejlődés
A stratégia készítői szerint a gazdálkodók legfontosabb elvárása a kiszámíthatóság. Az elmúlt években a termelési költségek jelentősen emelkedtek, miközben számos ágazatban a felvásárlási árak nem követték ezt a növekedést.
A javaslatcsomag nagyobb egyensúlyt sürget a termelők, a feldolgozók és a kereskedelem közötti jövedelemelosztásban. A versenyképesség javításához az adminisztratív és adóterhek mérséklését, valamint a kisebb gazdaságok működési feltételeihez jobban igazodó szabályozást is fontosnak tartják.
Az adat önmagában nem tudás
A modern technológiák egyre több információt szolgáltatnak a gazdálkodóknak, ám ezek csak akkor jelentenek valódi előnyt, ha a mindennapi döntésekben is hasznosulnak.
A stratégia nagy hangsúlyt helyez a tudásátadásra, a szaktanácsadásra és az együttműködések erősítésére. A közös beszerzések, a gépek és erőforrások megosztása vagy az értékesítési együttműködések különösen a kisebb gazdaságok számára jelenthetnek kitörési lehetőséget.
A gazda értéket teremt
A dokumentum külön fejezetet szentel az agrárium társadalmi megítélésének. A fiatal gazdák úgy látják, hogy a mezőgazdaság szerepét és jelentőségét sokkal jobban meg kell ismertetni a társadalommal.
A cél nem csupán az ágazat elfogadottságának javítása, hanem annak bemutatása is, hogy a gazdálkodók munkája közvetlenül kapcsolódik az élelmiszerbiztonsághoz, a környezet állapotához és a vidéki közösségek fennmaradásához.
A fogyasztó is része az élelmiszerláncnak
A stratégia utolsó pontja a tudatos vásárlói döntések fontosságára hívja fel a figyelmet. A fiatal gazdák szerint a fogyasztóknak jobban meg kell ismerniük a magyar termékek előnyeit, az eredetjelölések jelentőségét és a helyi termelés szerepét.
A cél annak tudatosítása, hogy a hazai termékek választása nemcsak gazdasági kérdés, hanem a vidéki térségek fennmaradását és az élelmiszer-önrendelkezést is erősítheti.
A következő harminc évre szóló üzenet
A stratégia nemcsak a jelen problémáira keres válaszokat, hanem 2056-ig tekint előre. Egy olyan magyar mezőgazdaság képe rajzolódik ki benne, amely technológiailag fejlett, jövedelmező és versenyképes, miközben megőrzi a családi gazdaságok meghatározó szerepét.
A sajtótájékoztatón bemutatott javaslatcsomag legfontosabb üzenete talán az volt, hogy a magyar agrárium jövőjét nem egyetlen intézkedés vagy támogatási forma határozza meg. A generációváltás, a vízgazdálkodás, a földhasználat, a piacvédelem, a tudás és a fogyasztói szemlélet ugyanannak a rendszernek a részei.
A fiatal gazdák és gazdasszonyok ezt a rendszert próbálták egy közös jövőképpé formálni – olyan jövőképpé, amelyben a magyar földön továbbra is magyar élelmiszer készülhet a következő nemzedékek számára.
Agrárágazat Tudástár: Generációváltás a mezőgazdaságban – A generációváltás a mezőgazdasági gazdaságok irányításának és tulajdonának átadását jelenti az idősebb gazdálkodóktól a fiatalabb nemzedékeknek. Jelentősége azért kiemelkedő, mert a magyar gazdatársadalom átlagéletkora folyamatosan emelkedik, miközben a fiatal termelők aránya alacsony. A sikeres generációváltás biztosíthatja a családi gazdaságok fennmaradását, a vidéki térségek népességmegtartó erejét, valamint az innovációk és korszerű technológiák gyorsabb elterjedését az agráriumban.
