Megjöttek a kárfelmérés első eredményei: van, ahol már nincs mit megmenteni, több száz hektár szőlőültetvény végleg elveszhetett a mezőgazdaságban.
(Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán)
53 ezer hektárt érintett a tavaszi fagy
Az idei tavaszi fagykár minden eddiginél súlyosabb pusztítást végzett a magyar gyümölcs- és szőlőültetvényekben. Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium szerint a károk mértéke még a tavalyi, rendkívül nehéz évnél is nagyobb, és már nem csupán a 2026-os termést, hanem egyes ültetvények jövőjét is veszélyezteti.
A minisztérium összesítése alapján országszerte több mint 53 ezer hektár ültetvényt érintett a tavaszi fagy. Ebből 36 ezer hektár gyümölcsös, további 17 ezer hektár pedig szőlőültetvény. A számok önmagukért beszélnek: az almaültetvények 74 százaléka, a meggyültetvények 66 százaléka és a szőlők közel 28 százaléka szenvedett fagykárt.
Nemcsak a termés, az ültetvény is odaveszhet
A legsúlyosabb helyzet a szőlőültetvények egy részén alakult ki. Azoknak az ültetvényeknek, ahol a fagykár meghaladta a 90 százalékot, mintegy 10–15 százalékában a károsodás visszafordíthatatlanná vált. Ez több száz hektárt jelent, ahol a szakmai értékelés szerint az ültetvény gazdaságos helyreállítására már nincs lehetőség. Ez már nem egyszerű terméskiesés, hanem évek munkájának és jelentős beruházásoknak az elvesztése. Egy új szőlőültetvény telepítése és termőre fordulása hosszú folyamat, ezért a mostani károk hatása több évig érezhető maradhat.
Lásd még ezt a cikünket: Száraz fagy: aggasztó pusztítás a hazai gyümölcsösökben
Egymást érik a rendkívüli évek
A magyar gyümölcstermesztés az elmúlt években szinte folyamatosan szélsőséges időjárási eseményekkel küzdött. A késő tavaszi fagyok egyre gyakrabban követik a korai felmelegedést, amikor a gyümölcsfák már virágzanak vagy terméskezdeményeket nevelnek. Ilyenkor néhány órányi mínuszok is elegendők ahhoz, hogy a termés jelentős része megsemmisüljön. Az idei év azért különösen súlyos, mert a minisztérium szerint még a tavalyi, jelentős fagykárokat okozó szezonnál is nagyobb pusztítást okozott.
A klímakutatók évek óta hangoztatják: az időjárás változás következtében menetrendszerűvé válhatnak a tavaszi fagybetörések. Ennek fő oka az északi félteke áramlási viszonyainak megváltozása, ami például a Kárpát-medencében enyhébb teleket és fagytól fenyegetett tavaszokat okoz. Lásd cikkünket: Jönnek a védhetetlen tavaszi fagyok, súlyos termésveszteség
Vizsgálják a segítség lehetőségét
A károsult termelők június 9-ig jelenthették be a károkat a Magyar Államkincstár elektronikus rendszerében. A bejelentések ellenőrzése után állapítható meg a tényleges kárnagyság, amely alapja lehet a támogatási intézkedéseknek.
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium hangsúlyozta: a gyümölcs- és szőlőtermesztés stratégiai jelentőségű ágazat, ezért a kormány folyamatosan vizsgálja azokat a jogi és pénzügyi lehetőségeket, amelyek rövid és hosszú távon is érdemi segítséget nyújthatnak a termelőknek.
A mostani fagykár azonban arra is figyelmeztet, hogy a szélsőséges időjárási események már nem kivételes jelenségek, hanem egyre inkább a hazai gyümölcs- és szőlőtermesztés mindennapi kockázatai közé tartoznak.
Agrárágazat Tudástár: Tavaszi fagykár – A tavaszi fagykár a vegetáció megindulása után bekövetkező lehűlés okozta növénykárosodás, amely virágzáskor vagy terméskezdemény-képződéskor különösen súlyos. Gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben terméskiesést, rügy-, hajtás- és szövetkárosodást okozhat, szélsőséges esetben pedig az ültetvény gazdaságos helyreállítását is ellehetetlenítheti.
