A vizsgálatok főbb megállapításai:
- Az összes vizsgált minta 97,1%-ban a szermaradék a megengedett maximális szermaradék értéket nem haladta meg, vagy alatta volt.
- Az összes vizsgált élelmiszerminta szermaradék-mennyisége a megfelelt az egyes EU tagországokban előírt, megengedett mennyiségnek.
- Az Európai Unió által koordinált programban az MRL (Maximum Residue Level – maximális szermaradék mennyisége) a vizsgált minták 99,1%-ában a határérték alatt volt.
A vizsgálat megállapítása szerint a 2012-ben előállított élelmiszerek 98,3%-a nem tartalmaz mérhető mennyiségű szermaradékot, vagy a megengedett határérték alatt volt. Ez a tény igen örvendetes, mivel, az EFSA megállapítása szerint – az EU növényvédőszer-monitoring programja az egyik legátfogóbb vizsgálat, amit a világban végrehajtanak. Több mint 60.000 élelmiszer mintát vizsgáltak, kb. 800 különböző növényvédő szer szermaradékait ellenőrizték. Az EU tagállamok összesen évente 15 millió növényvédőszermaradék-vizsgálatot végeznek.-
A 2012. évi beszámoló értékei nagyjából azonosak a 2011-ben végzett vizsgálatokéval. Ugyanakkor, sajnálatos módon az EU-ba harmadik országokból importált élelmiszerekben a határérték-túllépés mennyisége kismértékben emelkedett (2011: 6,3%, 2012: 7.5%)
A határérték-túllépés oka lehet, ha a növényvédő szereket nem megfelelően alkalmazták, ennek az oka meg az lehet – főleg az import termékek esetében -, ha a rendkívüli időjárás vagy termesztési viszonyok miatt a termelők nem tartják be a terméken feltüntetett címke előírásait.
2012-ben az alábbi növények szermaradékait vizsgálták: padlizsán, banán, brokkoli, kelvirág, borsó, paprika, szőlő, búza, valamint tyúktojás, illetve a vaj, olíva olaj és narancslé.
Az EFSA tanulmány szerint – ha egy terményben a növényvédő szer maradék az MRL szintet eléri, vagy éppen alatta van, a termény biztonságosnak tekinthető a fogyasztókra. Az MRL-t meghaladó szermaradék mennyiség esetén meg kell vizsgálni a különböző toxikológiai szempontból lényeges mutatókat, amelyek a határérték feletti mennyisége esetén a fogyasztóra az előfordulható rizikót meg kell határozni -.
Az Európai Növényvédőszer Gyártók Egyesülete (ECPA – European Crop Protection Association) nagyon szigorúan értékeli a szermaradványok jelenlétét az élelmiszerekben. A többi élelmiszerláncban tevékenykedő partnerrel együtt arra törekszik, hogy a lehető legalacsonyabb legyen a növényvédő szer maradék az élelmiszerekben. Célzott oktatási programokat szervez az egyes országokban működő tagvállalatain keresztül, a termelők és a növényvédő szert felhasználók részére a növényvédő szerek biztonságos alkalmazásáról.
Az ECPA egy új szermaradék kezelési projekt fejlesztését támogatja, amelynek célja a növényvédő szer maradékok minimális mennyiségre való lecsökkentése az élelmiszerekben és ezen keresztül a fogyasztók bizalmának megerősítése az élelmiszer biztonságot illetően. Kétségtelen, hogy a fogyasztók félnek a növényvédő szerektől és szermaradékoktól, és a nem kívánt hatásoktól. Az ECPA azt kívánja bebizonyítani, hogy a növényvédő szerek biztonságosan alkalmazhatók az előírások betartása esetén, és jelentősen hozzájárulnak a biztonságos élelmiszer ellátáshoz.
Több növényvédő szer maradéka az élelmiszerekben
2012-ben az EFSA azt is vizsgálta, hogy a felsorolt 12 élelmiszerben előforduló vegyes szermaradék mennyisége – akár az MRL alatt – jelent-e veszélyt a fogyasztókra. Az EFSA megállapítása szerint – az azonos kumulatív hatású növényvédőszer-maradékok egyidejű jelenléte nem okoz rövid távú táplálkozási veszélyhelyzetet -.
Néhány fogalom, amelyeket érdemes felidézni
ADI – Naponta elfogyasztható megengedett felvétel (Acceptable Daily Intake)
Az ADI a krónikus toxicitás fogalmához tartozik. Azt fejezi ki, mennyi az az idegenanyag-mennyiség, ami a testsúly alapján kifejezi a naponta elfogyasztható szermaradék-mennyiséget, amelynek egy életen keresztüli felvétele sem okoz kimutatható egészségi rizikót a fogyasztóra. Az EFSA tanulmány szerint a leggyakrabban fogyasztott európai élelmiszerekben levő, kimutatható szermaradék nem jelent egészségi kockázatot a fogyasztókra.
ARfD – Akut referencia dózis (Acute reference Dose)
Az ARfD kifejezi az idegen anyagnak azt a – testsúly alapján megállapított – mennyiségét, amely egy rövid ideig fogyasztható, rendszerint egy napig, ami nem okoz egészségi rizikót a fogyasztóra, és megállapításánál figyelembe veszik a népesség különösen érzékeny csoportjait, mint a magzatok és kisgyermekek.
Mi történik, ha megesszük a naponta javasolt 400 g gyümölcsöt és zöldségfélét, és ha ezekben szermaradék található?
A naponta elfogyasztott zöldség és gyümölcs jelentős mértékben hozzájárul a rák, az érrendszeri- és szív betegségek, illetve a cukorbaj kialakulásának megelőzéséhez. A WHO (Világ Egészségügyi Szervezet) változatlanul javasolja a napi 400 g gyümölcs és zöldség fogyasztását. A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás a jelen növényvédelmi technológia betartása esetén messzemenően kiegyenlíti, illetve lecsökkenti a növényvédőszer-maradékok okozta rizikót. Ezt széles körben végzett vizsgálatokkal bizonyították az európai országokban.
Kádár András
NSZ Egyesület
