Milyen talajon mit és hogyan termesszünk?

Az utolsó órában vagyunk a talajok megőrzése, vagy sajnos mindinkább megmentése terén, miután a termőképes földek Európában 10-20-szor olyan gyorsan tűnnek el, mint ahogyan létrejönnek. A termőtalaj-témakör másik, a jövedelmező növénytermesztés szempontjából döntő kérdése az: milyen területen milyen növényféleségeket és milyen technológiával termesszünk? Erre adott széleskörű és hasznos válaszokat az AGRO.bio, a Syngenta, a Yara és a Väderstad Kft. az MTA-val közös rendezvénysorozatán összesen több száz gazda számára.

A pusztítás után új szemlélet kell

Magyarország ilyen típusú térképein legnagyobb arányban (35%-ban) barna erdő-, illetve (22,4%ban) csernozjom, kisebb hányadban (13, 11, 8 és 6%-ban) réti, öntés-, váz- és szikes talajok találhatók. A két első, a termesztés szempontjából legalkalmasabb talajtípusok a 60-70-es évek túlzott műtrágya- és vegyszerhasználata következtében nagyrészt elvesztették korábbi tápanyag-szolgáltató képességüket. Ezért ma halaszthatatlan olyan gazdálkodást folytatni, amely megállítja e folyamatot, és helyreállítja a természeteshez mind közelebbi talajállapotot mind szerkezeti, mind mikrobiológiai értelemben – mutatott rá a konferenciasorozat martonvásári állomásán Dr. Balázs Ervin (főigazgató, MTA ATK).

Daoda Zoltán (szakmai igazgató, AGRO.bio Hungary Kft., képünkön) szintén az új szemlélet mielőbbi meghonosításának fontosságával vezette fel az izgalmas és hasznos ismeretekben gazdag rendezvényt.

A búza és kukorica is szereti

Nem véletlen, hogy a csernozjom-talaj is „minden gazda álma”, hiszen annak fő jellemzői (humuszgazdagság, morzsalékos szerkezet, kétirányú Ca-áramoltatás, jó vízáteresztő és víztartó, illetve tápanyag-szolgáltató képesség) elősegítik a jövedelmező termesztést – mondta Dr. Árendás Tamás (tud. főmunkatárs, MTA ATK). Ugyanakkor tápanyag-kísérleti eredmények alapján kimutatta az istálló- és műtrágya-használat, a vetésforgó termésnövelő hatását mind a búza, mind a kukorica szempontjából. A szakember kitért a P-hasznosulás és az idő összefüggésére, rámutatva a két növényféleség eltérő foszforfelvevő képességére.

Így óvd, javítsd és műveld a talajt az eredményért!

Hogyan kerüljük el a művelési hibákat, ugyanakkor hogyan biztosíthatjuk a megfelelő talajéletet és -szerkezetet, vízháztartást? Ebben az igen szerteágazó témakörben – a cégvezetői feladatai mellett szakirányú doktorit szerzett – Dr. Kalmár Tibor (ügyvezető, Vaderstad Kft.) vázolta a legfontosabb teendőket.

A leggyakoribb hibák közé sorolta a talajfelszín védelmének elmulasztásával okozott kiszáradást, a talpgyúrást és a taposási kárt, a vízbefogadó képesség lerontását, illetve a szervesanyag-veszteséget és a talaj elgyomosítását. – A mezőségi talajok legfontosabb művelési fogásai a tartós felszínvédelem, a talaj nedvesség- és tápanyag-tartalmának megőrzése és szerkezetének megkímélése, javítása. Emellett elő kell segíteni az idényen kívüli időszakban a talaj megújulását – hangsúlyozta a szakember. Dr. Kalmár Tibor részletezte a tarlóművelés irányelveit is, rámutatva: a gondos tarlóápolás, a mulcshagyó eljárások és a takaró- vagy zöldtrágyanövények jótékonyan hatnak mind a kiszáradás, mind pedig a csapadék- és hőstressz ellen. A mezőségi talajok alapművelésében a legfontosabbak közt említette a nyárvégi és őszi növényeknél végzett lazítást, a (nehéz) kultivátoros művelést 30-35 cm-es mélységig, de hangsúlyozva: a szeszélyessé váló időjárás miatt ma már nem lehet előre programozni a középmély lazítás fordulóit. A magágykészítés terén óva intett mindenkit a tárcsázás, simítózás fontosságára és veszélyeire, s javasolta a kombinált gépkapcsolatok alkalmazását. Míg a talaj felszínén nagyobb, 1-2 cm-es rögökkel célszerű „érdesíteni”, addig a vetés mélységében fontos az aprómorzsás talajállapot elérése – ez segíti leginkább a gyökerezést, a növényfejlődést, és véd a felszíni eróziótól.

A Väderstad e szervesanyag-, talajszerkezet- és nedvességkímélő technológiához megfelelő és hazánkban méltán kedvelt gépeket kínál (Rapid és Spirit vetőgépek, Carrier síktárcsák, TopDown, Opus és Cultus kultivátorok, illetve például az NZ Aggressive magágykészítő vagy a Tempo vetőgép).

Dr. Kalmár Tibor (mint később Daoda Zoltán is) aggodalommal szólt a tarlómaradványok ipari célú felhasználásáról. Bár tény, hogy a szárlehozatal rövid távon árbevételt hoz, és esetleg könnyíti a gazdák munkáját, hosszú távú hátrányai számosak: a talaj veszít szervesanyag-tartalmából, és gyorsabban kiszárad, nagyobb taposási és gyomosodási kárt szenved.

*A szakmai előadások sorában dr. Marton L. Csaba (tud. osztályvezető, MTA ATK) a kukorica hazai termesztésének fejlődését elemezte az időjárási és hibridalkalmazási viszonyok tükrében, rámutatva az utóbbi években felzárkózó, konkurens orosz és ukrán kukoricatermesztés jelentette kihívásokra.

Yara: gondos választás és hatékony starter

A csernozjom-talajokra vonatkozó tápanyag-gazdálkodás sajátosságait elemezte előadásában dr. Térmeg János (szaktanácsadó, Yara Hungária Kft.). Az extenzív és intenzív termesztésben döntő különbség – mondta –, hogy míg az előzőnél a talajtípus és az évjárat a meghatározó, addig az utóbbinál a fajtaválasztás, a trágyázás és a növényvédelem a (illetve búzatermesztésben a vetésváltás) döntő. Térmeg János ehhez a YaraMila– és a YaraBela termékcsalád makro- és mikroelemeket is tartalmazó készítményeit ajánlotta, melyekben a tápelemek különböző kémiai formákban találhatóak mind a nitrogén-, mind a foszforhatóanyagot tekintve. Ezek megfelelő időpontban kijuttatva messzemenően igazodnak a növények tápanyag-felvételi dinamikájához. Az eltérő kémiai formák használatával jelentősen javul a műtrágyázás hatékonysága. Külön is hangsúlyozta a starterezést akkor, ha ősszel elmaradt a P-műtrágyázás, illetve ha korai vetéssel és alacsony talajhőmérséklettel számol a gazdaság, továbbá a termőföld pH-ja 6,5-7,5 között van.

Mitől függ a siker?

A csernozjom kiválóan alkalmas kukorica termesztésére – nyomatékosította előadásában Dr. Bódi Zoltán (fejlesztőmérnök, Syngenta Kft.), aki amerikai kutatások figyelemre méltó tapasztalatát osztotta meg: a termesztésben a variabilitási, időjárási és éghajlati tényezőkön kívül leginkább a szabályozható, ellenőrizhető tényezőktől függ a siker. A megfelelő tőszám csaknem 10, a gondosan kiválasztott hibrid majdnem 20%-ban járul hozzá a jövedelmező termesztéshez, igaz, utóbbinál döntő a termőhelyi és intenzifikációs jellemzők ismerete. Ezekre komplex választ ad a Syngenta idei nagy újdonsága, az Artesian-hibridek megjelenése. E hibridek – délamerikai viszonyok közt kifejlesztett vonások alapján – speciálisan a száraz éghajlatú területeken jó alkalmazkodó, stressztűrő, optimális vízhasznosítási képességekkel nyújtanak versenyelőnyt a termesztőknek. Az Artesian-hibridek az erősebb-dúsabb gyökerek révén jobban teljesítenek a virágzásszinkronizálás, a termésmennyiség terén, gyorsabb kezdeti fejlődés és hatékonyabb tápanyagfelvétel jellemzi őket. Dr. Bódi Zoltán ezek közül kiemelte a SY Chorintosés Orpheus nevű hibridjét, illetve a már bevált SY Batanga és az SY Zephir hibridet. A technológia védelmi szegmensében a csírakori gombabetegségek ellen hatékony MaximQuattro-t mutatta be.

…hogy újra legyen vitamin a salátában!

Daoda Zoltán a csernozjom-talajokon alkalmazandó mikrobiológiai támogatás keretében a tápanyag-hasznosítás, a humusz- és vízgazdálkodás, illetve a biológiai kontroll területét emelte ki. Lesújtó adatai (MTA) szerint a néhány évtizede még tápláló termékek közül például a ma termelt káposzta és a tej elvesztette C-vitaminjának 95%-át(!). A borsóban és a répában is alig van már meg a korábbi C-vitaminnak a fele… A talajbaktériumok fontosságát az is bizonyítja – mondta –, hogy hozzáférhetővé teszik a szerves és tápanyagokat, hozzájárulnak a természetes antibiotikum- és vitamintermelődéshez, enzimek, hormonok és savak termeléséhez a növényben. Emellett javítják a talaj állapotát, élettanát és szerkezetét. Ez utóbbival a kedvező beltartalmi és élettani hatások mellett a gazdálkodás talajművelési munkálatait is jelentősen megkönnyítik, ami jelentős energia- és üzemanyag-megtakarítást hoz a gazdaságnak.

Ilyen, a termésnövekedést és a növényvédelmet egyaránt támogató termék a TrichoMax. Ennek révén nemcsak sikerül elhárítani a (kémiailag nem is védhető) patogéngomba-fertőzést, de egyben egészségessé válik a gyökér környezete, a stimulált növény kondíciója, termőképessége javul.

Kohout Zoltán