Pályázati aktualitások

A rendelet pontos neve: A vidékfejlesztési miniszter 116/2013. (XII.12.) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból egyes jogcímek esetében technológiai berendezések korszerűsítés céljából történő beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről.

A rendelet tartalma: Két célterülete van. Az 1. célterület állattartó telepekhez, a 2. célterület élelmiszeripari üzemekhez kapcsolódó technológiai korszerűsítést tartalmaz.

A meghirdetés körülményei és az 1. célterület lezárása. A rendelet megjelenését hosszú várakozás előzte meg. Szakmai körökben már tavasszal lehetett hallani, hogy az állattartók a hét éves ciklus lezárásaként számíthatnak még egy lehetőségre, ami a gyors bírálati kényszer miatt építést nem, csak technológiát fog tartalmazni. A nyáron a technológia mellett már gépekről is beszéltek. Az ősz elején már mindenki biztosra vette a pályázatot, annak csak az időpontja és a tartalma volt kérdéses. Októbertől ezek az információk is pontosodtak. Amikor elterjedt, hogy a klasszikus szántóföldi gépek mellett erőgépek is lehetnek a pályázatban, rendkívüli módon megnőtt az érdeklődés. Több kitűzött – de hivatalosan nem publikált – időpont után a rendelet végül december 12-én jelent meg. December 13-án – pénteken a késő délutáni órákban!!! – tették fel az MVH közleményt, mely tartalmazta a formanyomtatvány igazolásokat, az elektronikus felület leírását, valamint a beadáshoz szükséges technikai információkat. Ugyancsak pénteken jelent meg a kérelemhez kapcsolódó első (301/2013) és második (302/2013) IH közlemény, mely a rendelet mellékleteivel nem teljesen összhangban tartalmazta azokat a további gépkapcsolatokat is, melyek kérelemben szerepeltetése esetén 35% helyett 40% vagy magasabb támogatás intenzitást lehet elérni, valamint a két célterületen elszámolható összes gépet és technológiai berendezést. Az elektronikus beadás december 16-án reggel 8 órakor indult. Az indulást követően – a délelőtti órákban – jelent meg a 3. IH közlemény (303/2013), mely a beépített és nem beépített gépeket és technológiai berendezéseket különítette el nem éppen szakmai alapon.

A rendszer sebességéből már a délelőtti órákban lehetett érzékelni, hogy nagyon sok az egyidejű használója. A pályázók idegeit azonban nem ez, hanem az indulás napján délután – 16 óra után!!! – feltett MVH közlemény borzolta fel. Egyetlen szó miatt kicseréltek egy olyan formanyomtatványt (NÉBIH igazolás), amit a megjelenés körülményei miatt a legtöbben amúgy is csak az indulás napjának reggelétől tudtak intézni esetenként több órás várakozás után. Ekkor a pályázók jelentős része ezt az igazolást már beszerezte. Akik a közlemény megjelenéséig beadták a pályázatukat, azoktól elfogadták, a többiek mehettek újra az igazolásért.

Ahogyan arra a forrásmegosztásból számítani lehetett, először a nagy értékű ÁTK beadásokat zárták le az indulást követő 4. napon, azaz december 19-én 20 órakor. Ezt nem sokkal élte túl a kis értékű ÁTK keret sem. Ennek zárása december 20-án 20 órakor volt. Ha nincs az említett formanyomtatvány csere lehet, hogy a lezárás jóval hamarabb bekövetkezik. Ezért fogjuk fel úgy, hogy a pályázat kiírója ezzel több pályázónak segített, mint amennyinek bosszúságot okozott.

A rendelkezésre álló keret és annak belső megoszlása. A jogcímre biztosított keret 60 milliárd forint volt. Ennek belső megosztása azonban nagyon aránytalanra sikerült. 35 milliárd forint jutott az állattartó telepekre, melynek legalább 25%-át kis értékű pályázatokra kellett fordítani. 25 milliárd forintot terveztek az élelmiszeripari üzemekre, melyet tovább osztottak a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági termelők között. Itt is legalább a 25%-ot kis értékű pályázatokra kell költeni. A megosztás azért aránytalan, mert az élelmiszeripari technológiai korszerűsítésre szánt 25 milliárd forint több mint, amit a teljes 7 éves ciklusban erre fordítottak, ráadásul építéssel együtt. Ezért az élelmiszeripari területen pályázóknak feltehetően nem kell tartani az idő előtti felfüggesztéstől. Ez egyben az állattartóknak is reményt adhat, mert erről a területről is várható részükre átcsoportosítás a végleges lezárás előtt.

A kérelem népszerűségének oka: A bevezető részben említettük, hogy a köztudatba kerülés óta hogyan és miért fokozódott a pályázók várakozása a jogcímmel kapcsolatban. Az első nagyobb érdeklődési hullámot az váltotta ki, amikor kiszivárgott, hogy technológiai berendezések mellett szántóföldi gépek is lehetnek a pályázatban. Erre jelentősen rátett, amikor már az erőgépekről is lehetett hallani. Amikor nem sokkal a megjelenés előtt már arról beszéltek, hogy nem csak kis teljesítményű, hanem akár 200 LE feletti traktorok is lesznek a pályázatban, már borítékolható volt az állattartó telepi célterület gyors lezárása. Nehéz volt elképzelni, hogy ezt a várakozást még lehet fokozni. De lehetett. A rendelet mellékletei, majd a később megjelenő IH közlemény tartalmazott olyan gépkapcsolatokat, ami alapján az erőgépekre és a szántóföldi gépekre 35% helyett 40%, vagy akár magasabb támogatás intenzitást tudtak elérni a pályázók. A korábbiakhoz képest már a 35% is rendkívül jónak mondható volt, de 40%-ra vagy többre senki nem számított.

A rendelet tartalma alapján egyértelműen megállapítható, hogy ez egy állattartó telepi köntösbe bújtatott gépes pályázat volt. Az ilyen típusú pályázatok pedig mindig is a legnépszerűbbek közé tartoztak az összes lehetőség közül.

A támogatási kérelem elbírálása. A rendelet mindkét célterületen belül külön választja a kis és nagy értékű pályázatokat. Ezeket külön is értékelik, valamint a kereteket is külön állapítják meg. A kis értékű pályázatoknál nincs pontozás. Tartalmi, formai megfelelés esetén csak és kizárólag a beadási sorrend dönt. Ezért reálisan lehet arra számítani, hogy a tartalmilag és formailag hibátlan kis értékű pályázatok mindegyike nyerhet. A felfüggesztés feltehetően a rendelkezésre álló keret figyelembe vételével történt.

A nagy értékű pályázatoknál ugyan mindkét célterületen belül van pontozás, itt azonban elég arra figyelni, hogy a megszerezhető pontok legalább 50 %-át nagy biztonsággal elérje a pályázó. Aki ezt a szintet eléri, onnantól mindegy, hogy a megszerezhető 30 pontból 17-et vagy 29-et ér el. A minimum szintet teljesítőknél a rangsorállításnál itt is csak a beadási sorrend számít.

Beépített vagy nem beépített gép, technológia. Az elektronikus beadás kezdete után a délelőtti órákban megjelent 3. IH közlemény különítette el a pályázatba beadható eszközöket gépcsoportonként. Ennek két szempontból van jelentősége. Egyrészt mert a beépített gépek és technológiák a rendelet szerint magasabb intenzitással támogathatók, másrészt viszont ezekhez az eszközökhöz kell műszaki leírás, tervdokumentáció (vagy jellegtől függően elrendezési rajz), és hatósági igazolás. A két listát megnézve, minden bizonnyal nem szakmabeliek sorolták be az eszközöket. A nem beépített gép kategóriába az erőgépeken és a klasszikus szántóföldi eszközökön kívül alig néhány gépcsoport került. A kiíró részéről a szándék egyrészt dicséretes, mert ezáltal a legtöbb eszköz a magasabb támogatás intenzitás kategóriába esik. Másrészt viszont hátrány, mert szinte mindenhez kell az előbb felsorolt dokumentáció és igazolás. Nehéz szakmai magyarázatot találni például arra, hogy az ultrahangos vemhességvizsgáló vagy a megnevezésében is mobil technológiai eszköz mit keres a beépített gépek között. A pályázóktól jobban már csak a hatóság emberei csodálkoztak, hogy miért kell nekik leigazolni egy teljesen nyilvánvaló dologról, hogy az nem építési engedély köteles.

A pályázók pedig abban bízhatnak, hogy ahol képesek figyelni az olyan apró részletekre, mint az egyetlen szó miatt megváltoztatott formanyomtatvány, ott arra is kiterjed majd a figyelem, hogy egy IH iránymutatással segítsék az MVH értékelési munkáját annak érdekében, hogy ne okozzanak további bosszúságot a pályázóknak az ilyen jellegű tételek lehúzásával (aki esetleg nem csatolta a hatósági igazolást a vemhességvizsgálóhoz).

Praktikus tanácsok. A teljesség igénye nélkül néhány jó tanács.

• Gyorsaság. Aki lemaradt a decemberi beadási ütemről és szeretne részt venni az esetleges januári beadásban, annak mindenképpen javasoljuk, hogy minél hamarabb állítsa össze komplett pályázati anyagát. Nem tudni, hogy az újra nyitást mennyi idővel a beadás kezdete előtt jelentik be. De ha az eredeti induláshoz hasonló vagy annál rövidebb idő áll majd rendelkezésére a pályázóknak, akkor esélye csak annak lehet, aki kész anyaggal várja az újranyitást. Az ugyanis várható, hogy ismét gyorsan lezárásra kerülhet.

• Építészet ne legyen. Beépített eszközök esetén a rendelet lehetővé teszi egy minimális építészeti tevékenység elszámolását. A közvetlenül az eszköz beépítését szolgáló építészeti munka ugyanis az eszköz értékének maximum 10%-a mértékéig elszámolható. Ezt azonban külön szakemberrel igazoltatni kell, és az építészet miatt természetesen szükséges a fentebb írt teljes dokumentáció is. Tekintettel a minimálisan elszámolható építészetre és a hozzá kapcsolódó dokumentáció beszerzés aránytalanul magas időigényére a rendelkezésre álló időhöz képest, célszerűnek tűnik e tevékenység kihagyása a pályázatból.

• Tartalmi, formai megfelelés. Fentebb említettük, hogy a kis értékű pályázatoknál nincs pontozás. A nagy értékűeknél is csak az 50%-os szint eléréséig érdekes. Ezen túl csak a beadási sorrend számít. És természetesen a maximális tartalmi, formai megfelelés. A kérelmeknél ugyanis nincs hiánypótlási lehetőség. Ezért a gyorsaság mellett érdemes erre is odafigyelni.

A fenti anomáliák ellenére mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy ragadja meg az egyik utolsónak ígérkező alkalmat a pályázók szempontjából összességében kedvező és nem túl bonyolult pályázat beadására!