Ősszel sorra járjuk a kukoricatáblákat, sokunkban átíródik az ismert szólás is, „a szomszéd kukoricája mindig zöldebb”, a jelenlegi terményárak mellett persze árgus szemekkel lessük, hogy melyik kukorica mit produkált az aszályban.
Az időjárás szélsőségeire nem tudunk felkészülni, de talajadottságainkat ki kell ismernünk, és vetőmaggal, technológiával okosan is sáfárkodhatunk.
Gyakorlatilag ezzel szinte minden kukoricabemutató célját összefoglalhatjuk, az idei szegedi fajtabemutató és szakmai nap viszont csokorba szedte gyakorlati megközelítésből a kukoricatermesztésünk hatékonyságát befolyásoló tényezőket, az azokra gyakorolható hatásunkat a vetőmagtól a termesztéstechnológián át az értékesítésig egyaránt, emellett pedig betekintést nyertünk a szója és takarmánycirok termesztési helyzetébe és lehetőségeibe is.
Hazai nemesítés technológiai ajánlással
Ahogy Szilágyi László ügyvezető (Gabonakutató Nonprofit Kft.) fogalmazott megnyitójában: nem szándékunk multinacionális cégekkel versenyezni.
Így nem célunk 13-14 t/ha átlagtermésű fajtákat felmutatni, az általunk nemesített kukoricának viszont nem lételeme az optimális talaj az optimális termesztéstechnológiával és természetesen a szintén optimális időjárási feltételek mellett.
Ezeknek a hibrideknek a legnagyobb erénye a hő- és aszálytűrés, az alkalmazkodóképesség és az évjárat stabilitás, amihez a nemesítők szinte táblaszintű technológiai ajánlást tudnak javasolni a termelőknek akár gyengébb adottságú területeken vagy kisebb-nagyobb technológiai hibák esetében is.
Az idei év erre (sajnos) jó példával szolgálhatott, ugyanis a Dunántúli termelők hamarabb tapasztalhatták az aszály jeleit, többségében furulyáztak a sikerhibridek, sőt volt olyan termelő, akinél még silózásra sem lett alkalmas a kukoricatábla, kénytelen volt betárcsázni, az egyébként jól ismert és korábban jól teljesítő fajtáját.
A hazai vetőmagüzemek a közelmúltban termeltetés és feldolgozás terén is szereztek új partnereket, épp a jó minőségű termőföld, a technológiai és szellemi háttér alapján (a kiszombori vetőmagüzem is vállalt török vetőmag feldolgozást).
Évről-évre le kell vonni a tapasztalatokat, összegezni kell a tendenciákat (idén január 6-án pl. már nem tudtunk szója vetőmaggal szolgálni a termelőknek, épp ezért megdupláztuk a vetésterületet, tehát a következő szezonra már fel tudtunk készülni).
A koraiság vagy a betakarításkori szemnedvesség legyen a szempont?
Dr. Szél Sándor, a kukorica főosztály vezetője erre a kérdésre próbált előadásában válaszolni a jelenlévő termelőknek.
A nemesítő szerint azonban egyik sem lehet öncél, igaz, hogy minél korábban vetünk, annál egyenletesebb kelést tudunk biztosítani, és annál nagyobb esélyünk van arra, hogy virágzásunk még megelőzze az aszályt.
Ezzel persze nem árultam el nagy titkot a kukoricatermelőknek, ők azt is tudják, hogy a koraiságnak is van határa, kockázata.
Épp ezért ajánlják már egy éve a szegedi nemesítők a FAO 240-es szuperkorai hibrideket.
Hogyan válasszak a hibridszortimentből?
Minden gazda és minden talaj más, sőt természetesen az igények és célok is eltérőek, tehát még a nemesítők sem ajánlanak látatlanban csodahibridet senkinek.
Dr. Széll Endre, az agrotechnikai osztály vezetője nem győzte a tapasztalt termelőknek sem hangsúlyozni, hogy a fejlesztéshez (is) két dolog szükséges, az egyiket épp a nemesítők biztosítják, ez a kutatási eredmény, tehát a széles kínálat.
A másik elengedhetetlen tényező viszont a gazda, akinek teljesen kell ismernie a talaját, annak reakcióit, és ráadásul neki kell mindezeket szinkronba hoznia.
A szegeden nemesített összesen 23 növényfaj minderre természetesen alkalmas (még akkor is, ha ennek feltételeit maguknak kell gyakorlatilag előállítani, mert az egy évre biztosított 10 millió forint ennek töredékére sem lenne elegendő).
A választás megkönnyítéséhez (látszólag a komplikálásához) a szegedi hibridek új jelölésének megismerése is szükséges, így átmenetileg 3-féle jelölés között kell eligazodnunk, viszont alkalmazkodni tudunk az uniós elvárásokhoz és trendekhez.
Ennek megfelelően a legújabb szegedi hibridek bemutatásával kezdeném a kínálat ismertetését:
- GKT 288: legnagyobb előnye, hogy vetésideje elhúzható, április elejétől egész a végéig vetve gyakorlatilag a terméseredményünkben nem fog eltérés mutatkozni, sőt május közepéig csúszva sem lesz jelentős kiesésünk
- GKT 475: a Romániában elismert fajta sikerét kettős hasznosítása adja saját FAO csoportjában
A szegedi fajtakínálatban jelenleg 13 kukoricahibrid közül válogathatnak a gazdálkodók, ezek közül a hazai és a FÁK országok piacán a legsikeresebb jelenleg az igen korai Sarolta (FAO 290), töretlen a sikere a korai Csanád, Boglár és Szegedi 386 hármasnak és a középérésű Kenéznek (FAO 410).
A szántóföldi bemutatón, természetesen azonos agrotechnika és talajadottság mellett meggyőződhettünk a nemesítőház teljes kukorica, szója és cirok kínálatáról, amiről a távolmaradók a www.gabonakutato.hu oldalon részletesen tájékozódhatnak.
A részletes fajtabemutató helyett épp ezért én az elhangzott előadások egy-egy feltűnő adatára hívom fel Olvasóink figyelmét.
Villám számtan a kukoricaföldön
- 6460 kukorica hibrid szerepel az uniós fajtalistán. Az MgSzH-nál 411 regisztrált hibrid szerepel a hazai kínálatban.
- A 80-as években az országos átlagtól kb. 26%-ban tért el egy-egy helyi terméseredmény, a 90-es években ez az érték már 63%-ra emelkedett. Az elmúlt 10 év adatai alapján jelenleg 65% az ingadozás.
- A nemesítők által biztosított genetikai termőképesség 60%-át használjuk csak ki a jelenlegi agrotechnikával.
- Jelenleg 580.000 ha-on állítanak elő kukorica vetőmagot a világon, ami 90 millió hektárra elegendő. Ennek a mennyiségnek 46%-a az USA-ban, 16%-a az Unióban terem.
- Az EU-ban kukorica vetőmag előállításban Franciaország az első 50.000 hektárral, hazánk pedig a második 16.227 hektárral.
- És a jó hírek után egy megrázó: ha 10%-ot kell a kukoricánk nedvességtartalmán csökkenteni, akkor ezért 1 t kukorica árával fizetünk!
Sándor Ildikó
