Ásványi anyagok a tengerből CELTIC SEA MINERALS: Ásványi anyagok az ember és az állat számára

Az ír és az izlandi partoknál a Celtic Sea Minerals vállalat a tengerből mineralizált tengeri hínárt nyer ki. Ez egy olyan természetes kalcium- és magnéziumforrás, amely nagyon sokoldalúan használható fel. Példaként ez a termék megtalálható a reggeli müzliben, a csokoládéban és a joghurtban is. Az állattakarmány-iparágban pufferként (tápanyag-kiegészítőként) szolgál, és nem csak a szarvasmarha-tartásban, hanem  a holland szerződéses kereskedők fáradozásainak hála  elsősorban a sertéstartásban.

Lassan áthalad a hajó a Bere kikötői öblön, Írországtól délnyugatra. A hajó, amely külsejét tekintve egy kotróhajóra hasonlít, olyan útvonalon halad, amely első pillantásra nem tűnik igazán logikusnak. De éppen az ellenkezőjéről van szó. Egy jól átgondolt terv szerint, szonárkészülékekkel felszerelten bejárja ennek az ír öbölnek egy nagyon specifikus területét. Egy nagyon értékes árut keres, ami pontosan itt, az ír partok előtt, a tengerfenéken megtalálható. Ez a vörös alga. És ráadásul mineralizált állapotban. Dominique Sullivan csoportvezető pontosan tudja, hogyan állítsa be a szívóberendezést, hogy az elhalt tengeri hínárt a tengerfelszínre termelhesse. Megbízójának, a Celtic Sea Minerals-nak, engedélye van ennek a terméknek a kitermelésére, feltéve, hogy a cég az előírt mélységet (12-14 láb) tartja és az engedélyezett 0,5 millió tonna/10 év kitermelt mennyiséget nem lépi túl. Hogy mely területeken termelhetnek ki, azt is pontosan meghatározták az engedélyben.

Sullivan csoportvezető nagyon ügyel ezeknek az irányelveknek a pontos betartására. „Vannak ezzel teljesen ellentétes vélemények is olyan emberektől, akik nem értenek egyet azzal, hogy itt tengeri algát termeljünk ki. Egyes természetvédelmi szervezeteknek például az volt a feltételezése, hogy ezáltal megzavarhatjuk az ökoszisztémát, ami aztán következményekkel járna a tengerfenéket illetően”, magyarázza Derek Foster, a Celtic Sea Minerals Európáért felelős marketing-managere. A cég, hogy már előre mentesüljön a mindenkori kritikától, maga is a legalaposabban felügyeli a tengerfenék flóráját és faunáját. „Mindeddig az idevonatkozó beszámolók, kivétel nélkül azt igazolják, hogy ez a tevékenység teljes mértékben ártalmatlan, és hogy a tengerfenék növény- és állatvilágát a tengeri hínár kitermelése semmilyen mértékben nem befolyásolja. Ha rajtunk múlik, ez így is fog maradni.”

Az eljárás

Adott időszakokban felbukkan a szívókészülék, hogy a felszívott anyagot a „kotróhajó” rakodó terébe pumpálja. Ezzel nem csak tengeri hínár és rengeteg víz kerül a felszínre, hanem homok, kavics és üledék is, mindaz, ami a tengerfenéken összegyűlt.

Ha tele a rakodótér, akkor a hajóban 120 tonna termék gyűlt össze. Akkor Sullivan Castletownbere kikötője felé veszi az irányt, ahol a termelőüzem található. Ott a hajó rakományát letisztítják, és egy betonfelületre terítik, úgy, hogy a benne maradó tengervíz gond nélkül visszafolyhasson a tengerbe. A szabadtéri tároló-helyekre történő szállítás során a nagyobb méretű zavaró tárgyakat eltávolítják, mint például az összes nagy övet, fémdarabot és minden olyan tárgyat, ami az öböl alján összegyűlt.

A nyersanyagtól a piacképes tápanyag-összetevőig az út –Derek Foster állítása szerint – csak egy kis lépés. „Alapjában véve egészen egyszerű szétválasztási eljárásokat alkalmazunk; amelyek során elsősorban minden azon múlik, hogy milyen módon hajtjuk végre ezeket a lépéseket.”

Az első lépés a szabadban tárolás. Itt a termék már egy bizonyos mértékig kiszárad a levegőn. Azután hatalmas dömperekkel átszállítják egy tároló árokba, ahonnan aztán a termék a gyárba kerül. Különféle rosták segítenek szétválasztani a tengeri hínárt a kagylóktól és más kisebb üledékektől; azután a masszát forró levegővel megszárítják. A szárítás során a tengeri hínárt lassan egy mixerben összekeverik, így állandó mozgásban marad. Megfelelő csővezetékek gondoskodnak arról, hogy a megszárított terméket később ismételten megfelelő sziták felett megszűrjék, a végtermékre jellemző specifikációknak megfelelően.

Ez a szárazalga az alapja annak, hogy a Celtic Sea az állattakarmány-szektorban jól ismert Acid Buf-ot szállíthatja, – egy bendőpuffert szarvasmarhák számára –, időközben az Acid Buf már sertések számára is kapható. Sőt a tengeri hínár tovább is feldolgozható és így az élelmiszer- és az állateledel-ipar számára nyújt termékeket. „Sőt még kalciumforrásként is szolgál a csokoládéban és a joghurtokban”, számol be Foster, nem minden büszkeség nélkül.

A szarvasmarha

Az Acid Buf egy olyan termék, amelyet elsősorban speciálisan szarvasmarhák részére fejlesztettek ki. „Stabilizálja a bendő pH-értékét és védelmet nyújt az emésztési problémákkal szemben”, vélekedik Foster. Itt olyan problémákról van szó, amelyeknek felismerhetőek a tünetei, így tehát az állattartónak képesnek kell lennie arra, hogy ezeket a problémákat felismerje. „Egy takarmányváltás, amelynek során például ügyelni kell a nyerstápanyag és a hízlaló állati táplálék közti megváltozott viszonyra, befolyásolja a szárazanyag felvételét és az emésztési folyamatot is. Különösen a túl alacsony pH-értéknek gyakran káros hatásai vannak.” A pH-értéknek körülbelül 6 körül kell lennie. Ha a pH-érték ezen a szinten állandóként tartható, például egy bendőpufferrel, így egy átmeneti csekély csökkenésnek nincs olyan drasztikus hatása.” Ehhez még hozzájön az az előny, hogy egy hatos pH-érték a bélflórának kifejezetten hasznos. „A bendőnek jó állapotban kell lennie, hogy egyáltalán termelésnövekedést érhessünk el. Bár egy hatos pH-érték hozzájárul ehhez, de az Acid Buf azért nem csodaszer. Csak egyetlen egy tényező az egész emésztési folyamaton belül.”

Léteznek más termékek is, amelyek pufferhatást mutatnak, például a nátrium-karbonát. Foster állítása szerint az Acid Buf az ilyen termékektől nem csak természetes eredete miatt tér el. „A nátrium-karbonát pufferkapacitása már a takarmányüzem keverőjében elkezdődik, ámde az Acid Buf-é csak az állatban magában alakul ki.” Az algatermék pufferkapacitása 2,5-szer magasabb, ehhez jön még a kalcium jobb elérhetősége.

„Ráadásul a pufferkapacitás lényegesen tovább tart.” Foster a marhatakarmányhoz 25-80 gramm Acid Buf hozzáadását javasolja, a mindenkori savtartalom függvényében. „A pontos adagolást egy formulázó szakembernek kell meghatároznia .

A sertés

A Jadis Additiva cég ajánlásának következtében, amelyik cég a Celtic Sea Minerals termékét az európai kontinensen képviseli, a puffert sertéseknél is letesztelték. Foster legnagyobb meglepetésére kifejezetten sikeres volt. „Egy ilyen pufferelés/(ellenállóképesség a pH-értékkel szemben) következményeiről sertésnél csak kevés ismerettel rendelkeztünk, emiatt eddig nem igazán foglalkoztunk vele.”

Időközben azonban nagyon igyekeztek pontosabb ismereteket és háttér-információkat begyűjteni az Acid Buf sertésekre gyakorolt hatásáról. „Ma többek között azt is tudjuk, hogy gyulladáscsökkentő hatása van, azonban reméljük, hogy a konkrét folyamatokat minden részletében meg tudjuk érteni. Ezért a közeljövőben tanulmányok sorozatát indítjuk el különböző egyetemeken és kutatási intézményekben, Hollandiában is.”

Azt, hogy ez egy jó befektetés, azt a holland eladási számok jelzik. „Termékeink 50%-át értékesítjük ottani sertéstenyésztőknek, a maradékot pedig a szarvasmarha-tenyésztőknek”, tájékoztat Foster. A sikeres holland eredmények következményeképpen a Celtic Sea Minerals Európa más területein is elkezdte ajánlani a termék alkalmazását a sertéstenyésztésben is, 4-5 kg/tonna takarmány arányú adagolással.

Farok- és fülharapás

„Hollandiában felismertük, hogy ha Acid Buf-ot adunk a takarmányhoz, akkor a sertések észrevehetően nyugodtabban viselkednek. Példaként a farok- és fülharapásra való hajlamuk ezáltal látványosan alábbhagyott, és ezzel a módszerrel a nekrózist (szövetelhalást) is ellensúlyozni lehet”, Számol be Etienne van Regenmortel a Jadis Additiva cégtől. Ez a tapasztalat ösztönözte Fostert, hogy elindítson egy viselkedés-tanulmányt, azzal a céllal, hogy tisztázza az összefüggést a gyomor-bél-traktusban történő gyulladás és a farok- és fülharapás iránti hajlam között.

„Az antimikrobás növekedés-serkentők elhagyása miatt többszörösen szerves savak kerülnek a takarmányba. Ez megint csak befolyásolja a takarmány savfokát. A savtöbblet a gyomorban ismét csak növeli a gyomor-bél-traktus gyulladásának gyakoriságát. Az állat erre feltehetően farok- és fülharapással reagál”, magyarázza Foster ezeknek tanulmányoknak az okát. Mind a mai napig ez még csak hipotézis, ennek a tanulmánynak kell igazolnia, hogy ez tudományosan megalapozott magyarázat-e az egyre gyakrabban előforduló farok- és fülharapásokra. „Ha ez a feltevés igazolódna, akkor az olyan termékek, mint az Acid Buf iránti kereslet Európában erősen megnőne”, reméli Foster.

A kereslet

Noha a Celtic Sea termékei iránt télen a legnagyobb a kereslet, tulajdonképpen a nyár a leginkább alkalmas időpont a betakarításra, különösen a téli időjárási feltételek miatt. Ha a tenger túlságosan viharos, vagy erős szél fúj, nem tudunk kihajózni. Hát megpróbáljuk a szükséges mennyiségnek lehetőleg nagy részét a nyári szezonban a szárazföldre hozni és íly módon tartalékra szert tenni”, vélekedik Skipper Sullivan. Ha azonban az elő-, illetve az utószezonban még néhány szép napra sikerül szert tenni, ezt is kihasználjuk, hogy feltöltsük tartalékainkat. A Celtic Sea termékei iránti kereslet az utóbbi években olyan erős mértékben megnövekedett, hogy az írországi termelés egyedül már nem képes fedezni a keresletet. Így a vállalat az elmúlt években egy másik helyet is keresett a termeléshez. Ez egyáltalán nem olyan könnyű. Noha a világtengerek különféle helyein többnyire fellelhető mineralizált tengeri hínár, de végül is az alaptermék, a vörösalga megfelelő specifikációiról van szó.

„Végre valahára Island partjainál hasonló specifikációjú vörösalgára bukkantunk. Időközben ott is a tengeri hínár kitermelésébe kezdtünk. Az a mennyiség, amit ott a tengerfenéken kitermelhetünk, többszöröse az írországinak.

Sőt az Izlandnál kinyert nyersanyag egy részét hajóval Írországba szállítjuk. Így a gyár optimálisan működik, és mi az európai piacot elegendő mennyiségű termékkel tudjuk ellátni. Izlandról Észak- és Dél-Amerikába is szállítunk (hajókkal)”, számol be Foster.

A marketing-manager nem abból indul ki, hogy ezek iránt a tengerből kinyert ásványi anyagok iránt a kereslet hosszútávon felülmúlja a természetesen lerakódott képződéseket, figyelmen kívül hagyva az állattakarmány és az élelmiszeripar növekvő keresletét.

„Írországban az éves szinten engedélyezett mennyiség határát elértük, de tekintettel az új lerakódott rétegekre, amik az érintett helyeken állandóan újraképződnek, bőven látok lehetőséget egy újabb engedélyre, a jelenlegi engedély határidejének lejártakor. Ehhez jön még, hogy Izlandon évente 150.000 tonnát takaríthatunk be. Persze nem abból indulok ki, hogy ezt a mennyiséget valaha is egyáltalán el fogjuk érni.”