A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun megyei szervezete július 11-én szakmai napot tartott Baján agráripar képviselőinek részvételével: az előadások során tájékoztatást kaptak a hazai hal- és vadgazdálkodást érintő fejlesztésekről és jövőbeli tervekről, olvasható a NAK honlapján.
Gáspár Ferenc, a NAK Bács-Kiskun megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy a halfogyasztás és a közelgő halászléfőző fesztivál népszerűsítése érdekében elsősorban a halgazdálkodás témakörét állították a konferencia középpontjába: évente kb. 2000 látogató bográcsában rotyog egyszerre a halászlé.
A magyar hal keresett külföldön is, ugyanakkor az ágazat versenyképességének növeléséhez fejlesztések szükségesek. Ösztönözni kell továbbá a hazai fogyasztást, hiszen a magyarországi 6-7 kg/fő éves halfogyasztás messze elmarad az uniós 20-25 kilós átlagtól. Ennek érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) stratégiai együttműködési megállapodást kötött. A NAK és a MA-HAL közös célként rögzítette többek között a haltermékek népszerűsítését, illetve a halgazdálkodás és a halfeldolgozás fejlesztését. Kiemelten fontosnak tartjuk továbbá, hogy a gazdálkodók, feldolgozók számára rendelkezésre álljanak a szükséges támogatások, illetve az azok igénybevételét segítő kamarai szolgáltatások, megfelelő szaktanácsadás.
A megnyitót szakmai előadások követték, amelyek során az agráripar jelentős képviselői számoltak be a hal- és vadgazdálkodásban végbement fejlesztésekről és jövőbeli törekvésekről.
A FAO 2016. évi adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül hazánk a harmadik legnagyobb pontytermelő ország, mondta Lévai Ferenc a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. A tógazdaságban termelt ragadozó halak tekintetében (csuka, süllő, harcsa) 2017-ben először az első helyen állunk a tagállamok között. Magyarország 2017-ben 3,18 ezer tonna étkezési afrikai harcsát állított elő, ezzel a mennyiséggel az EU-n belül a legnagyobb termelők vagyunk.
Dr. Szigethy Béla, az OMVK megyei területi szervezetének alelnöke a mezőgazdaságban keletkezett vadkármegelőzések kapcsán elmondta, céljuk, hogy egységesen szabályozott legyen a kárrendezési eljárás. A jogalkotás az eljárás elveit és fogalmait pontosítsa, tisztázza a teljes folyamatát, a kárfelmérés módszerét, biztosítsa a kár mértékének megállapításában a felmérő személyek szubjektivitásától mentes, ellenőrizhető és azonos végeredményt. A fent megfogalmazott célok eléréséhez és a megfelelő működéséhez szükséges feltételekről is tájékoztatott.
Szabó Zsolt az akasztói halgazdaságot mutatta be. Az 1989 óta üzemelő gazdaság jelenleg közel 400 hektár vízfelülettel rendelkezik. Fő termékük a kiváló akasztói szikiponty, de megtalálható a hazai halastavakra jellemző többi halfaj is. Teljes üzemű gazdaságként a keltetéstől a piaci méretű nevelésig minden folyamatot helyben végeznek. Gazdaságuk fejlett infrastruktúrával, a tavakat behálózó műút hálózattal és modern halszállító autóparkkal rendelkezik, melynek köszönhetően tóparti értékesítésre és szállításra egyaránt lehetőség van, akár külföldre is.
Összeállította:
Csomor Zsolt