A burgonyafajták kiválasztása és konyhai felhasználása

Az Országos Burgonya Terméktanács, a Városföldi Magtár Kft. és a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Kara látta vendégül a környékbeli burgonyatermesztőket még egy szezon előtti szakmai fórumra, ahol a kereslet-kínálat befolyásoló tényezői mellett a növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási ajánlatokat is egy csokorba gyűjtötték a szervezők.

Európai helyzetkép

Az előző szezonban rekord alacsony volt a burgonyatermés az EU-28 országában, a kb. 51,5 millió tonna 11,7 millió tonnával volt kevesebb, mint előtte évben és 5,3 millió tonnával alacsonyabb, mint az aszályos 2006-os esztendőben. Ha minden országban és minden szegmensben kevesebb a betakarított mennyiség, az általában élénkíti a keresletet és emeli az árakat, a gazdák egyértelműen a kivárásra rendelkeznek be, és így próbálják a lehető legmagasabb árakat elérni az értékesítés során. Így viszont a csekély fogyás miatt fenn áll a veszélye a lassan bekövetkező minőségromlásnak illetve az egyre jelentősebb apadásnak, tehát előbb-utóbb megfigyelhető az árak korrigálása, lassú csökkenése.

A szója és a kukorica után a burgonya is?

A szója és a kukorica génmódosítása után – elsősorban amerikai kutatók – úgy érzik, hogy eljött az ideje a burgonya génmódosításának is. A géntechnológiailag módosított burgonya „csak” a sejtekben természetesen végbemenő folyamatok alapján kapcsol ki bizonyos géneket, elsősorban a feketefoltosság kiküszöbölés céljával. Burgonyánál ez viszont még sokkal távolabbi problémát jelent a magyar termesztők részére, mint a kukorica vagy a szója esetében.

Mi volt a helyzet közben itthon?

Hazánkban is alacsonyabb volt a termés az előző évinél, az extrém száraz és forró időjárás miatt hatalmas költségek árán sikerült csak megtartani az állományt, sőt a tavaszi és őszi fagyok is károsították az ültetvényeket. Viszont elmaradt az extrém alacsony dömpingár, nem szakadt be a piac a korai időszakban, egész szezonon keresztül kiegyenlített, viszonylag magas szinten mozgott az árfolyam. Az árhoz viszont igazodott a visszafogott kereslet is, amely szintén megmaradt egész éven keresztül. A hazai fogyasztást jól jellemzi, hogy tovább folytatódik a nagyáruházak térhódítása, tehát érdemi mennyiséget már nem lehet „zsákban” eladni. A csökkenő forgalom miatt az üzleteknek az egyik lehetősége, hogy tovább csökkentik a beszerzési árakat a saját profit elvárásuk végett. A beszerzési árak viszont most is nyomottak, nehezen lehet a tavalyi év extra ráfordításait érvényesíteni az árakban. A burgonyát a kereskedelmi láncok stratégiai terméknek tekintik, aminek mindig olcsónak kell lennie, sokszor csak a vevő becsalogatásának esik áldozatul a burgonya is.

A szigorodó ellenőrzések hatása már egyértelműen látszódik, visszafogottabb az import tételek érkezése, érezhető a hatóságok fokozott tevékenysége, sokkal kevesebb az országba ellenőrizetlenül beáramló burgonya, ami mindenképpen kedvező a hazai termelőknek.

Javaslatok a jövőre nézve

Ellenőrzött, jó minőségű vetőmag használatával és tudatos termelői magatartással már az ültetés időpontjában tudja a gazda, hogy kinek, milyen piacra fogja eladni a termését, így elvileg elkerülhető az alacsony áron történő kényszerértékesítésre. Mivel évről-évre szűkülnek az értékesítési lehetőségek – nem véletlen Európa-szerte visszafogott a termelés – mérlegelje minden termelő még a vetés előtt piaci lehetőségeit, és csak biztonságosan eladható mennyiségű és minőségű termést állítson elő. Ezek a szakmai tanácsok még egymás között sem túl bíztatóak, ugyan reálisak, mégsem a termelés, a technológia fejlesztésére utalnak. Abban viszont mind a termelők, mind a terméktanács szakemberei egyetértenek, hogy „érdemi változás mindaddig nem várható, míg büntetlenül lehet cégeket hátrahagyni különböző tartozások felhalmozásával, sokszor a termelők és az állam tudatos megkárosításával.” És egyelőre ez tűnik a legégetőbb problémának a hazai burgonyatermesztők körében (az aszályt is legyőzve már).

A tanácskozás idején még változtathattak idei döntésükön a termelők, hiszen fajtaválasztékát bemutatta az Agrico Magyarország Kft., a keszthelyi Burgonyakutatási Központ és a Bács-Gazda Coop Kft.

A szakmai fórum keretében növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási szaktanácsadást is kaptak az érdeklődő burgonyatermesztők a Syngenta Kft., a BASF Hungaria Kft., a BAYER CropScienc Kft., a Sumi Agro Kft., a Kwizda Agro Kft., a CHEMINOVA Magyarország Kft., a Yara Hungária Kft., a BH Genezis Kft., a K+S Kali GmbH., az Arysta Lifescience Kft. és a DuPont Magyarország Kft. kollégáitól.

A szakmai program méltó zárása pedig a már hagyományokkal rendelkező ebéd volt, ahol 22-féle, többségében „krumplis” ételből válogathattunk.

A rendezvényen készült fotók a www.agraragazat.hu galériájában megtalálhatóak!