A hatékony permetezés az alkalmazástechnika tükrében, és még sok más…6. rész

Amikor ezek a sorok íródtak, „Májusi eső aranyat ér” közmondásra több gazdálkodó már azt mondta, hogy „jóból is megárt a sok”. Vonatkozott ez a szélsőséges hideg, időnként fagyos, esős, szélviharos időjárásra, amely már sok esetben gátolta az éppen aktuális munkákat. A fagyos reggelek főleg az ültetvényekben, gyümölcsösökben okoztak kárt, de bizonyos helyeken a szántóföldi kultúrák is megsínylették.

Szántóföldi növényvédelmi szakértőnk véleménye a kialakult helyzetről és az aktuális teendőkről

Valóban megtették a magukét a májusi esők. Bár végszóra érkeztek, még nagyon sokat tudtak alakítani az őszi kalászosokon és az őszi káposztarepcén. Igaz, a lehűlés kissé hátráltatta a fejlődést, de víz nélkül minden kipusztult volna. Május eleje mentett meg bennünket.

Az őszi árpa nagy része április végén, május elején kihányja a kalászát, kb. két héttel korábban, mint szokta, így az aratás is előbb lesz. A kombájnokat fel kell készíteni, a renden száradó gyep-és lucernaszénát felbálázni, behordani, kazalba rakni.

Levágni a repcét, árpát, hónap végével lehet és az is előfordulhat, hogy a búza elejébe is bele kell kóstolni.

A kukorica- és napraforgótáblák gyomirtásai is befejeződnek, eljött a gombák elleni védekezés és rovarirtás időszaka.

Az elsodródás negatív következményei

A zöldborsó-betakarítás a hónap végével csaknem befejeződik, kezdődhet a kései csemegkukorica és a másodvetésű csemegekukorica, másodvetésű zöldbab vetése. A másodvetésű csemegkukorica gyomirtásánál vegyük figyelembe a készítmények késői kijuttatásából fakadó reziduális hatást (utóveteményre gyakorolt kedvezőtlen hatás).

A zölden betakarított tömegtakarmány-termőterületek művelését, esetleges másodveteménnyel történő hasznosítását is ebben a hónapokban kell elvégezni.

A betakarított repce-, ősziárpatarlók ápolását elvégezni, és a talajok bezárásáról sem szabad megfeledkezni. Vegyük figyelembe, hogy a közkedvelt tárcsa plusz henger tarlóhántó, talajművelő eszközök műveleti sebessége, és talajnedvesség „igénye” nem azonos!

Az utolsó roham ideje a gombás megbetegedések ellen, a rettegett fuzárium ellen most jött el. A területet, az előveteményt, a fajtát már a vetés idején eldöntöttük, most hozzá kell tenni a kémiát. Sajnos a keveset ugyanúgy meg kell védeni, mint a sokat… A napraforgóban mikroelempótlás – a bórt most kell kiadni –, levéltetűirtás, gombaölés a program. Kukoricában a „hízatás” is befejeződik, már csak a „hidasok” tudnak a táblákba menni, vagy légi járművekkel védekezünk. A sorozat 5. részében a különböző kultúrák kezelésére számos fúvóka ajánlatot tettünk és ezek túlnyomó része légbeszívásos egysugarú vagy kétsugarú volt. Számos gazdálkodóval való beszélgetésből kiderül, hogy nem teljesen tiszta a kép arról, hogy egyáltalán mit is jelent az, ha egy fúvóka légbeszívásos. Ezt az információt szeretnénk most megosztani Önökkel részletesen.

Légbeszívásos fúvókák

Attól a pillanattól kezdve, amikor a 90-es évek elején a mezőgazdasági fúvókák piacán megjelentek az első légbeszívásos fúvókák, a vegyszeres növényvédelem minden ágában teret nyertek, és nélkülözhetetlenné váltak a korszerű mezőgazdaság környezetkímélő, hatékony és gazdaságos növényvédelemben.

A légbeszívásos fúvókáknak legszembetűnőbb előnye a permetlé elsodródásának lényeges csökkentése, a hatás romlása nélkül.

A légbeszívásos fúvókák az elsodródás csökkentésének legjobb módja. A permetlé elsodródása a hagyományos megoldásokhoz képest akár 90%-kal is csökken.

Így működnek a légbeszívásos fúvókák

A különböző gyártók légbeszívásos fúvókái alapvetően két részből állnak.

Az injektor

• Szabályozza a folyadékszállítást, és szavatolja az injektoros fúvóka pontosságát. A fúvókák az ISO nemzetközi szabvány szerinti színkóddal vannak ellátva (a szórástáblázatból így könnyebben kiválaszthatók, és a gépeken is jól azonosíthatók).

• A Venturi-elv alapján ragadja magával a permetlé a levegőt.

Porlasztás, kijuttatás

• A permetlével keveredő levegővel nagyméretű, légzárványokkal telített cseppeket képez.

• Kijuttatja a permetlevet.

• Kétszer akkora méretű, mint a hagyományos fúvókák – a permetlé és a levegő jobb átbocsátása érdekében.

• Nem befolyásolja az átfolyó permetlé mennyiségét.

Azonos üzemei nyomás, fúvókaméret és ugyanazon mennyiségű permetlé kibocsátása esetén az injektoros fúvókák nagyobb cseppeket képeznek, mint a „normál” standard fúvókák.

A célfelültre, például a levélzetre felütköző nagyméretű, légzárványos cseppek sok apró cseppre bomlanak, javítva a permetlével történő fedettséget.

Kettős lapos sugarú légbeszívásos fúvókák

Mi az oka annak, hogy ily’ sok haladó gondolkodású gazda optimalizálja növényvédelmét kettős lapos szórásképű légbeszívásos fúvókával?

A kettős lapos sugarú légbeszívásos fúvókák közel 15-20 év tapasztalatát testesítik meg. A különböző típussorozatok optimális megoldást kínálnak minden üzemi célra és körülményre, a gyártók kínálatában.

Injektoros és hagyományos fúvóka szórásképe szeles időben

A kettős lapos sugarú légbeszívásos fúvókák főbb előnyei:

• tökéletesebb hatás és nagyobb terméshozam,

• a függőlegesen álló növényi részek jobb kétoldali permetlé-fedettsége,

• a ferdén helyezkedő levélfelületek jobb és egyenletesebb nedvesítése,

• a permetlé utánkelésnél az árnyékolt területre is behatol,

• finomabb és mégis elsodródással szemben érzéketlen cseppméretek,

• nagymértékben visszaszorított elsodródás (pl.: TurboDrop HiSpeed 90%, Albuz AVI-TWIN 75% stb.),

• veszteségcsökkentési értékkel szerepel a német JKI-intézet hivatalos jegyzékében,

• eldugulásra nem hajlamos és ezért a gyakorlatban jobban használható fúvókák, szemben a korábbi, standard kettős lapos sugarú fúvókákkal,

• a vízfelhasználás is csökkenthető.

Különböző kijuttatás-technikák összehasonlítása őszi búza gombaölőszeres kezelésénél (hozam t/ha)

AirMix légbeszívásos fúvóka önmagában alkalmazva, vele szemben 2 x AirMix kettős lapos sugarú fúvókatest (DF) 30° szórásszöggel (előre és hátra), két különböző dózis kijuttatásakor:

A kettős lapos sugarú fúvókák alkalmazásával átlagosan 0,4 t/ha többlethozam érhető el. Ez annyit jelent, hogy a kettős lapos sugarú fúvókák beszerzési ártöbblete 15 hektártól kezdve már egyetlen éven belül megtérül.

Az ültetvényekben a reggeli lehűlés fagyokat okozott, de ez nem azt jelenti, hogy a kár- és kórokozók elleni védekezést nem kell elvégezni, hiszen a következő évek terméseit veszélyeztethetjük.

Az 5. részben ajánlott légbeszívásos fúvókák ebben hatékonyan a segítségünkre lehetnek, és fokozottan célszerű a lapos szórásképű fúvókák cseréjét végrehajtani, hiszen ezekkel aprócseppes kijuttatás valósítható meg, amely komoly hatékonyságromlást és veszteséget hordoz magában. A gazdálkodók azon része, akik átváltottak légbeszívásos fúvókára, nagyfokú hatékonyság növekedésről és jó penetrációról számolnak be a személyesen folytatott beszélgetések során. A légbeszívásos fúvókákkal csökkenthető a ventilátor teljesítménye és az üzemi nyomás is, miközben a hatótávolság jelentősen megnő a hagyományos rendszerekhez viszonyítva.

Főbb jellemzők:

– Rózsaszínű ALBUZ^® kerámia betét és műanyag test (kiváló pontosság és magas fokú tartósság).

– Lapos sugarú szóráskép, 3 bar nyomásnál 80°-os szórásszöggel.

– Akár 8 m magasságig terjedő kezelésekre is használható.

Különleges jellemzők

– Légbeszívásos (Venturi rendszerű) fúvóka: légzárványokkal telített, nagyméretű cseppeket állít elő, amelyek nincsenek kitéve az elsodródás veszélyének, a növényzetre felütközve pedig sok finom, apró cseppre bomlanak fel.

– A kipermetezett szer jól megtapad a lombozaton, csökken a talajra visszahulló szer miatti veszteség.

– Drasztikusan visszafogja az elsodródást, miközben nő a célfelületet „eltaláló”szer aránya (kiváló fedettség a kezelt zónában).

– Eltömődésmentes konstrukció kettős légbevezető nyílással.

– Kompakt kivitel (28 mm hosszú), valamennyi szórókeretben és fúvókatartóban használható.

– Kedvező üzemi nyomástartománya 10 és 14 bar közötti.

– Ajánlott üzemi nyomás: 10 bar.

Vízérzékeny papír

Felhívnánk a figyelmet arra is, hogy a lombozatban fontos ellenőrizni a fedettséget a jó beállítás érdekében. Erre kiválóan alkalmas vízérzékeny papírok segítségével értékelheti a fedettséget és a cseppek találati sűrűségét. Így ellenőrizhető a fúvókák permetezési minősége. A permetcseppeket a vízérzékeny papíron ábrázoljuk, lent.

A permetezőgépek fontos tartozékai a szabályzók, automatikák amelyek rövid áttekintése következik

A növényvédelmi permetezéstechnika alapvető feladata, hogy a hatóanyagot megfelelő mennyiségben, egyenletes eloszlásban a célfelületre juttassa. A gyakorlatban a védekezés akkor lehet eredményes, ha megfelelő a növényvédőgép műszaki állapota és beállítása. A permetezési művelet során azonban számos olyan tényező lép fel, ami a kijuttatás pontosságát befolyásolja. Ilyenek a környezeti jellemzők, talaj-, terhelési, domborzati és terepviszonyok változása, amelyek a haladási sebesség, a szivattyú fordulatszám, porlasztási nyomás megváltozását okozzák. A felhasználó számára ezért lehetővé kell tenni, hogy a meghatározó paramétereket bizonytalanság nélkül meg tudja határozni, és be tudja állítani. Ehhez olyan berendezések, armatúrák szükségesek, amelyek a külső, változó feltételektől függetlenül biztosítják a permetező gép szórófejeinek előírt működését. Ma már számos olyan eszköz, automatika áll rendelkezésre, amelyek ezt a feladatot segítik.

A kijuttatás állandó névleges koncentráció mellett történik, az adagolásra ún. visszafolyás-szabályzást alkalmazunk, amelyet rugóterhelésű nyomásszabályzó szeleppel valósítunk meg. A szabályzószelep a szivattyú folyadékáramának egy részét a tartályba vezeti vissza, amelyet a rugó előfeszítésével lehet beállítani. Ez a beállított üzemi nyomást, így közvetve a dózist állandó értéken tartja, ha a sebesség állandó. A gépüzemeltetés során azonban sebességváltozások lépnek fel, amivel együtt változik a szivattyú fordulatszáma is, ami bizonyos mértékig a dózisváltozást kiegyenlíti, ez azonban alapvetően nem kielégítő, mivel nincs önálló illesztés a sebességhez.

A szertakarékos technológiák terjedésével ezért már a 70-es évek közepétől alkalmazzák az ún. folyadékosztás elvét, ahol a visszafolyás szabályozása nem rugóterhelésű nyomásszabályzó szeleppel, hanem fojtószeleppel történik. A szivattyú folyadékáramának egy részét ebben az esetben is a tartályba vezetjük vissza, a szórófejekre jutó és a fojtáson keresztül visszavezetett mennyiség egymással arányos. Egy adott sebességi fokozaton belül a sebesség megváltozásakor a dózist állandó értéken tudjuk tartani, ha a szivattyú a fordulatszámmal arányos, lineáris jelleggörbével rendelkezik.

Ha automatikus adagolóegységet kívánunk létrehozni, követelmény, hogy a mindenkor fellépő zavaró hatások ellenére a kiszórt mennyiség feleljen meg a munka kezdetén beállított értéknek. A területarányos kijuttatás a gyakorlatban két megoldással lehetséges: 1. a szórószerkezet folyadékfogyasztásának szabályozásával, 2. a hatóanyag mennyiségének szabályozásával.

A folyadékfogyasztással történő szabályozást a legegyszerűbb esetben a mért és kijelzett üzemeltetési értékek alapján, kézi vezérléssel, elektromos távműködtetéssel maga a vezető végzi menet közben egy változtatható keresztmetszetű visszafolyóág segítségével. Lehetőség van a nyomás távszabályozása mellett a távvezérlő egységeken a ki-bekapcsolást, keretszakasz kapcsolást is a vezetőfülkéből végezni.

Elektronikus szabályozórendszer elve

A permetező monitorok nagyobb része már egyidejűleg méri a szórókeret folyadékfogyasztását, haladási sebességet, dózist, területteljesítményt, a kijuttatott lémennyiséget, a kezelt területet, vagy az előírt értékektől való eltérést, melyek alapján a kezelő a rendszer működésébe beavatkozhat. A választék ezen a területen tovább bővült cseppméret-, tartályszint-figyelő, automatikus feltöltő, beépített cseppméret-fúvóka-adatbázissal a fúvóka kiválasztást biztosító funkciókkal.
Önszabályzó, automatikus rendszereket kialakíthatunk a szivattyú fordulatszámának szabályozásával is. Ha járókerékről hajtott, változtatható löketű szállító, illetve adagoló szivattyút alkalmazunk, akkor a sebességarányos adagolás biztosítható. A szivattyú folyadékárama egy löketszabályozó berendezéssel vagy a hajtás áttétel módosításával változtatható. A megoldások tetszőleges módon dóziskijelző berendezéshez is illeszthetők.

A sebesség és fogyasztás változását együttesen veszi figyelembe a szabályzó automatika, ha a sebesség, Sq mérése mellett a rendszer a tartályba, vagy a szívóágba visszatápláló vezeték keresztmetszetének automatikus szabályozásával korrigálja a dózisváltozásokat. Egy részük átfolyásmérő nélkül, a tényleges porlasztási nyomás, haladási sebesség és a beprogramozott szórófej-teljesítmény alapján szabályozza az adagolást.

A 2. szabályozási módszer, a koncentrációszabályozás, vagy közvetlen hatóanyag-adagolás alkalmazástechnikai szempontból előnyösebb, hiszen közel állandónak vehető porlasztási nyomás mellett biztosítjuk a terület- vagy menetarányos kijuttatást. A TeeJet TASC 6300 berendezés a vivőanyag állandó folyadékáramába a sebesség függvényében adagolja a hatóanyagot úgy, hogy külön-külön vagy kombináltan többfajta vegyszer egyidőben kijuttatható. Hagyományos permetezőgépre felszerelhető, központi egységből, vegyszeradagoló tömlős szivattyúkból, átfolyásmérőből, szabályozó szelepből és sebességérzékelőből áll.

A növényvédelmi kezelés eredményessége érdekében fontos, hogy a permetezett sávok pontos csatlakozását biztosítsuk. Ez lehetséges habjelzőkkel, művelőnyomos technológiával, de a műholdas helyzet-meghatározást is fel lehet használni. A párhuzamosan vezető rendszer lehetővé teszi, hogy a táblán, a beállított munkaszélességnek megfelelően a gépcsoport meghatározott iránnyal párhuzamosan haladjon. Ennek a rendszernek a továbbfejlesztett változata a robotkormányzás. A gépvezérlés, a szórásszabályozás és még a szórókeret szakasz be/ki állapotának kezelése is automatikus (Swath Manager, Centerline). Az előzőekben elemzett tényezők mellett meg kell említeni, hogy a hagyományos technológiák esetében a helytelen hatóanyag-adagolás veszélye a permetlé készítésénél is fennáll. Ennek elkerülését segítik a tartálytöltő és szintjelző elektronikák, a permetlé koncentráció kijuttatás alatti állandóságához kifejlesztettek olyan számítógép-irányítású automatikus keverőrendszert, amely a tartályban lévő lémennyiség függvényében változtatja a keverő hatást a vegyszer felhabosodásának elkerülése érdekében. További részletek a Mezőhír 2019 júniusi számában olvashatók.

Ha figyelemmel kísérik cikksorozatunk, akkor tudhatják, hogy egy kis gyakorlati tapasztalatot is megosztunk önökkel.

Huszár Jenő – Hegedűs Sándor – Dr. Pályi Béla