A KALÁSZOS NÖVÉNYEK ŐSZI GYOMIRTÁSA

Az őszi gabonák gyomirtására a vetéstől a több nóduszos állapotig van lehetőség. Hazánkban elsősorban a tavaszi gyomirtás jellemző, amely a területek 80-85%-án valósul meg.

 

Tavasszal szakmailag a kalászos növények bokrosodásakor elvégzett gyomirtás az indokolt.

Azonban, elsősorban a szeszélyes időjárásnak köszönhetően, a rendelkezésre álló idő nagyon szűkös, ezért egyre elterjedtebbé válik a számos problémával járó bokrosodás utáni gyomirtás.

Ezzel szemben az ősszel elvégzett gyomirtás számos előnyt biztosít és ezt felismerve a termelők egyre nagyobb hányada már ősszel védekezik a gyomok ellen.

 

Érvek az őszi gyomirtás mellett

 

 

Az őszi gyomirtás egyik előnye a gyomkonkurencia korai kikapcsolása, illetve az egész szezonra kiterjedő gyomkelés megakadályozása.

Ennek következtében a rendelkezésre álló vizet, tápanyagot, fényt csak a kultúrnövény hasznosítja.

Gyomnövény hiányában a rovarkártevők, kórokozók búvóhelye szűnik meg, ezáltal a rovarok, gombák elleni védelem is hatékonyabb.

A tavasszal elvégzett gyomirtásra azonban akkor kerül sor, amikor a gyomok már kibújtak, a drága tápanyag, a gyakorta szűkös nedvesség, az áldásos fény egy részét elvonják, így a termés is alacsonyabb.

A fejlettebb állományban a taposási kár is jelentős, ami szintén mennyiségi csökkenést okoz.

Megfelelő szerválasztás esetén az ősszel elvégzett gyomirtás másik haszna, hogy tavasszal az őszi kalászos gyomirtásával már nem kell számolni.

Így a tavaszi munkacsúcsok csökkennek, nem lesznek megkésett kezelések, gyomirtatlan táblák, nem lesz taposási kár.

Emlékezzünk vissza az ez évi tavaszra, amikor a belvizes, nedves talajú táblákat hetekig még megközelíteni sem lehetett, ezért a gyomirtások elmaradtak, és betakarításkor a felszaporodott gyomok jelentős problémát okoztak.

A vetéssel egy menetben kijuttatott gyomirtás nem extra munkaművelet, ennek a technológiának kisebb az energia- és időigénye, mint a tavaszi gyomszabályozásnak.

A kései, szárba szökkenés után elvégzett herbicides védelem hatékonysága gyakran elmarad a kívánatostól. Ez egyrészt a kultúrnövény árnyékoló hatásának köszönhető.

Másrészről a megerősödött gyomnövények ellen a gyomirtószerek kevésbé hatásosak, illetve ugyanazon hatás elérése érdekében a dózist meg kell emelni, ami plusz költséggel és akár a kultúrnövény károsodásával jár.

A tavasszal kihajtó évelő növények (mezei acat, aprószulák, stb.) ellen azonban az őszi kezelés hatástalan, ez esetben leginkább a tarlókezelés vagy a tavaszi állománykezelés nyújt megoldást.

 

Mi ellen védekezzünk?

 

Időjárási és termesztéstechnikai (pl. az őszi káposztarepce-terület növekedésével) okok miatt hazánkban az utóbbi években az ősszel –, kora tavasszal csírázó T1-es, T2-es gyomnövények egyre nagyobb kalászos területet hódítottak meg.

Ezt az 5. országos szántóföldi gyomfelvételezés (2007-2008.) eredményei is alátámasztják (lásd 1. táblázat).

1. táblázat Az 5. országos szántóföldi gyomfelvételezés T1 és T2 gyomnövényei

 

GyomfajFontossági sorrend

1996-1997

Fontossági sorrend

2007-2008

Ebszékfű1.1.
Nagy széltippan7.3.
Mezei szarkaláb14.7.
Pipacs8.8.
Tyúkhúr11.11.
Mezei árvácska22.13.
Pásztortáska19.14.
Parlagi pipitér21.16.
Borostyánlevelű veronika24.17.
Kék búzavirág26.20.

 

 

Meglepő a nagy széltippan előretörése. Fejlődésének az idei csapadékos, hűvös tavasz különösen kedvezett.

Az egyszikű gyomnövények elleni, drága herbicidek alkalmazásának hiánya, illetve a megcsúszott vagy elhagyott gyomirtások miatt a jövő évben további erőteljesebb megjelenésére kell számítani.

Már nemcsak a hagyományos „széltippanos” körzetekben okoz problémát, hanem a korábban még nem fertőzött táblákon is fertőz.

Agresszív, jelentős terméscsökkentő tulajdonsággal rendelkező gyomnövény, ellene való védekezésre kiemelt figyelmet kell fordítani.

A 2. ábra a különböző gyomirtási technológiák termésre gyakorolt hatását mutatja nagy széltippannal fertőzött körülmények között.

 

 

Szintén egyre nagyobb problémát okozó gyomnövények a már tél végén, kora tavasszal virágzó gyomok (pl. veronikafajok, tyúkhúr, mezei árvácska, pásztortáska, stb.).

A korszerű gyomirtó szerek nagy többsége felszívódó típusú készítmény, amelyek a gyomnövényekbe csak azok virágzása előtti, ún. vegetatív fázisában képesek felszívódni.

Mivel ezek a gyomok már kora tavasszal virágot hoznak, a megszokott áprilisban, májusban elvégzett gyomirtás már hatástalan ellenük.

Ezek az ősszel kelő gyomok már tél végén virágba borulnak, magot szórnak, a tavaszi védekezés sok esetben megkésett, hatástalannak bizonyul ellenük.

Nem beszélve a megerősödött őszi kalászos növények árnyékoló hatásáról, ami megakadályozza, hogy a permetlé jó fedettséggel a gyomnövények felületére jusson.

A kontakt tipusú herbicidek tavaszi kijuttatása korlátozott, részleges hatással rendelkeznek a gyomnövények ellen.

 

És végül az elvárásokról

 

Az ősszel felhasználható kalászos gyomirtó szerrel szemben a felhasználóknak a tavasszal kijuttatott készítményekhez képest más, speciális elvárásai vannak.

Alapvető követelmény, hogy hosszú tartamhatással rendelkezzen annak érdekében, hogy gyomirtó hatása tél után is kitartson, ne kelljen tavasszal újabb kezelést végezni.

A hosszú tartamhatás párosuljon széles hatásspektrummal, képes legyen hatékonyan irtani a már ősszel kikelő gyomokat és a tavasszal csírázókat is.

A triasulfuron hatóanyag tartalmú készítmény a fenti követelményeknek megfelel. A megbízható tartamhatással rendelkező szerek esetében az előírt vetéskorlátozásra ügyelni kell.

 

Kurtz György

Syngenta Kft.

gabona kalászos növénytermesztés növényvédelem őszi gyomirtás