A KALÁSZOS NÖVÉNYEK ŐSZI GYOMIRTÁSA

Az őszi gabonák gyomirtására a vetéstől a több nóduszos állapotig van lehetőség. Hazánkban elsősorban a tavaszi gyomirtás jellemző, amely a területek 80-85%-án valósul meg.

Tavasszal szakmailag a kalászos növények bokrosodásakor elvégzett gyomirtás az indokolt. Azonban, elsősorban a szeszélyes időjárásnak köszönhetően, a rendelkezésre álló idő nagyon szűkös, ezért egyre elterjedtebbé válik a számos problémával járó bokrosodás utáni gyomirtás. Ezzel szemben az ősszel elvégzett gyomirtás számos előnyt biztosít és ezt felismerve a termelők egyre nagyobb hányada már ősszel védekezik a gyomok ellen.

Érvek az őszi gyomirtás mellett

Az őszi gyomirtás egyik előnye a gyomkonkurencia korai kikapcsolása, illetve az egész szezonra kiterjedő gyomkelés megakadályozása. Ennek következtében a rendelkezésre álló vizet, tápanyagot, fényt csak a kultúrnövény hasznosítja. Gyomnövény hiányában a rovarkártevők, kórokozók búvóhelye szűnik meg, ezáltal a rovarok, gombák elleni védelem is hatékonyabb. A tavasszal elvégzett gyomirtásra azonban akkor kerül sor, amikor a gyomok már kibújtak, a drága tápanyag, a gyakorta szűkös nedvesség, az áldásos fény egy részét elvonják, így a termés is alacsonyabb.

A fejlettebb állományban a taposási kár is jelentős, ami szintén mennyiségi csökkenést okoz.

Megfelelő szerválasztás esetén az ősszel elvégzett gyomirtás másik haszna, hogy tavasszal az őszi kalászos gyomirtásával már nem kell számolni. Így a tavaszi munkacsúcsok csökkennek, nem lesznek megkésett kezelések, gyomirtatlan táblák, nem lesz taposási kár. Emlékezzünk vissza az ez évi tavaszra, amikor a belvizes, nedves talajú táblákat hetekig még megközelíteni sem lehetett, ezért a gyomirtások elmaradtak, és betakarításkor a felszaporodott gyomok jelentős problémát okoztak. A vetéssel egy menetben kijuttatott gyomirtás nem extra munkaművelet, ennek a technológiának kisebb az energia- és időigénye, mint a tavaszi gyomszabályozásnak.

A kései, szárba szökkenés után elvégzett herbicides védelem hatékonysága gyakran elmarad a kívánatostól. Ez egyrészt a kultúrnövény árnyékoló hatásának köszönhető. Másrészről a megerősödött gyomnövények ellen a gyomirtószerek kevésbé hatásosak, illetve ugyanazon hatás elérése érdekében a dózist meg kell emelni, ami plusz költséggel és akár a kultúrnövény károsodásával jár. A tavasszal kihajtó évelő növények (mezei acat, aprószulák, stb.) ellen azonban az őszi kezelés hatástalan, ez esetben leginkább a tarlókezelés vagy a tavaszi állománykezelés nyújt megoldást.

Mi ellen védekezzünk?

Időjárási és termesztéstechnikai (pl. az őszi káposztarepce-terület növekedésével) okok miatt hazánkban az utóbbi években az ősszel –, kora tavasszal csírázó T1-es, T2-es gyomnövények egyre nagyobb kalászos területet hódítottak meg. Ezt az 5. országos szántóföldi gyomfelvételezés (2007-2008.) eredményei is alátámasztják (lásd 1. táblázat).

1. táblázat Az 5. országos szántóföldi gyomfelvételezés T1 és T2 gyomnövényei

Gyomfaj

Fontossági sorrend

1996-1997

Fontossági sorrend

2007-2008

Ebszékfű

1.

1.

Nagy széltippan

7.

3.

Mezei szarkaláb

14.

7.

Pipacs

8.

8.

Tyúkhúr

11.

11.

Mezei árvácska

22.

13.

Pásztortáska

19.

14.

Parlagi pipitér

21.

16.

Borostyánlevelű veronika

24.

17.

Kék búzavirág

26.

20.

Meglepő a nagy széltippan előretörése. Fejlődésének az idei csapadékos, hűvös tavasz különösen kedvezett. Az egyszikű gyomnövények elleni, drága herbicidek alkalmazásának hiánya, illetve a megcsúszott vagy elhagyott gyomirtások miatt a jövő évben további erőteljesebb megjelenésére kell számítani. Már nemcsak a hagyományos „széltippanos” körzetekben okoz problémát, hanem a korábban még nem fertőzött táblákon is fertőz. Agresszív, jelentős terméscsökkentő tulajdonsággal rendelkező gyomnövény, ellene való védekezésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A 2. ábra a különböző gyomirtási technológiák termésre gyakorolt hatását mutatja nagy széltippannal fertőzött körülmények között.

Szintén egyre nagyobb problémát okozó gyomnövények a már tél végén, kora tavasszal virágzó gyomok (pl. veronikafajok, tyúkhúr, mezei árvácska, pásztortáska, stb.). A korszerű gyomirtó szerek nagy többsége felszívódó típusú készítmény, amelyek a gyomnövényekbe csak azok virágzása előtti, ún. vegetatív fázisában képesek felszívódni. Mivel ezek a gyomok már kora tavasszal virágot hoznak, a megszokott áprilisban, májusban elvégzett gyomirtás már hatástalan ellenük. Ezek az ősszel kelő gyomok már tél végén virágba borulnak, magot szórnak, a tavaszi védekezés sok esetben megkésett, hatástalannak bizonyul ellenük. Nem beszélve a megerősödött őszi kalászos növények árnyékoló hatásáról, ami megakadályozza, hogy a permetlé jó fedettséggel a gyomnövények felületére jusson. A kontakt tipusú herbicidek tavaszi kijuttatása korlátozott, részleges hatással rendelkeznek a gyomnövények ellen.

És végül az elvárásokról

Az ősszel felhasználható kalászos gyomirtó szerrel szemben a felhasználóknak a tavasszal kijuttatott készítményekhez képest más, speciális elvárásai vannak. Alapvető követelmény, hogy hosszú tartamhatással rendelkezzen annak érdekében, hogy gyomirtó hatása tél után is kitartson, ne kelljen tavasszal újabb kezelést végezni. A hosszú tartamhatás párosuljon széles hatásspektrummal, képes legyen hatékonyan irtani a már ősszel kikelő gyomokat és a tavasszal csírázókat is. A triasulfuron hatóanyag tartalmú készítmény a fenti követelményeknek megfelel. A megbízható tartamhatással rendelkező szerek esetében az előírt vetéskorlátozásra ügyelni kell.

Kurtz György

Syngenta Kft.

őszi gyomirtás