A napraforgó-termesztés műszaki háttere

A szántóföldi növénytermesztésben az olajnövények termesztése világszerte, így Európában és hazánkban is egyre nagyobb szerepet kap. Az olajnövények termésének felhasználására irányuló igények – étkezési, ipari, egészségügyi, kozmetikai és nem utolsósorban bioenergetikai stb. – növekedése miatt a biztos piaci háttér és a kedvező stabil felvásárlási árak is ezt támogatják. Az olajnövényeknek, így a napraforgó termesztésének is kiforrott hazai gyakorlata, illetve termesztéstechnológiája van.

A folyamatos nemesítés eredményeit – egyre újabb és kedvezőbb, értékesebb tulajdonságú hibridek – követően a termesztés agrotechnikája is változik. A termesztéstechnológiában a napraforgó a gabonafélékkel, kalászosokkal alkotott vetésváltásban termeszthető. Ez műszaki szempontból kedvező, mert a nagyobb termőterületű gabonatermesztés technológiájának gépi kapacitása bőven elegendő. A napraforgó egészségügyi, növényvédelmi szempontból érzékeny növény, önmaga után minimum 5 évvel vethető, és egyéb fertőzésekre érzékeny növények –mint pl. repce, cukorrépa stb. – után sem termeszthető. Ezek a tények az elérhető, vethető terület nagyságát be is határolják. A termőterület nagyságát, a termésátlagokat és a hazai napraforgó-termesztés adatait az 1. táblázatban foglaljuk össze.

 

napraforgó-termesztés alakulása
1. táblázat. A napraforgó-termesztés alakulása hazánkban az elmúlt 4 évben. Forrás: 2013–2015. KSH STADAT × számított, illetve becsült érték

 

A napraforgó-termesztésre – a már említett nemesítési munkák eredményeként – számos hazai és külföldi nemesítésű fajta, illetve hibrid áll rendelkezésre. A jelenlegi gyakorlat ezeknek a hibrideknek a terméspotenciálját mintegy 30–45%-ban használja ki. A hazai kísérletek alapján az újabb nagy termőképességű hibridek terméspotenciálja az „intenzív” termeléstechnológiában használható ki. A szakirodalom szerint – a megfelelő hibrid kiválasztása mellett – a termelési potenciál kihasználása szempontjából fontos a technológia elemeinek pontos alkalmazása, betartása. A termesztéstechnológia legfontosabb elemei– tápanyag-visszapótlás, növényvédelem, vetéstechnológia – mellett a teljes technológia elemeinek a termelési célnak megfelelő, okszerű használata szolgálhatja a termelési volumen növekedését.

A termelési technológia ilyen szintű alkalmazása azonban a teljes körű maximális műszaki, gépesítési alkalmazásokat kívánja meg a talaj-előkészítéstől a betakarításig egyaránt. Ezért célszerű a napraforgó-termesztés műszaki hátterének teljes technológiai hátterét áttekinteni az 1. ábra szerint.

 

A napraforgó-termesztés folyamata
1. ábra. A napraforgó-termesztés folyamata

 

Az újabb nemesítésű napraforgóhibridek terméspotenciáljának kihasználását biztosító technológia munkaműveletei alapvetően nem térnek el a kukorica- és a kalászosgabona-félék termelésétől, ebből adódik, hogy – kisebb eltérésekkel, kiegészítésekkel – a műszaki háttér is megegyezik.

Ha a vetésforgóban napraforgó következik, akkor az elővetemények betakarítása után a tarlóápolási munkák gondos elvégzése – a talaj fizikai állapotának, víztározó képességének megtartása mellett – a tarlóápolás gyomirtó hatása miatt rendkívül fontos a későbbi gyomosodás visszafogása szempontjából. A kalászosok, illetve a kukorica tarlóápolási munkáinak elvégzésére számos munkaeszköz áll rendelkezésre. A jelenleg alkalmazott kalászos- és kukoricabetakarításra alkalmazott betakarítógépek, arató-cséplőgépek után – a kalászosok esetében – a szalmabálázással a területek jelentős részében betakarítható. Amennyiben erre nincs szükség, az arató-cséplő gépek pelyvaterítő és szalmaszecskázó berendezései a szalmát felszecskázzák, és egyenletesen hagyják vissza a tarlón. A kukorica betakarításakor pedig – ezen túlmenően – a kukoricaszárat a csőtörő adapterek szárzúzó berendezése aprítja fel és teríti el. Az így visszamaradt tarló hántását, illetve kezelését – a kalászosgabona-tarlók esetében – a sekélyen dolgozó szántóföldi kultivátorokkal vagy tárcsás munkaeszközökkel lehet elvégezni (1. kép). A kukoricatarló esetében pedig a kombinált tárcsás és kultivátoros munkaeszközökkel szerelt mulcskultivátorok végeznek hatékony munkát (2. kép).

 

tarlóápolás
1. kép. A napraforgó-elővetemény tarlóápolására a kultivátorokhatékonyan használhatók

mulcskultivátor
2. kép. A mulcskultivátorok szármaradványos területen is jó munkát végeznek

 

Az alapművelést megelőzően a napraforgó is meghálálja a teljes területre kijuttatható 250–300 kgos műtrágyaadagokat. A megfelelő hatóanyagok kijuttatása nemcsak a termés mennyiségét, hanem az olajtartalmát is kedvezően alakítja. A szilárd alapműtrágya kijuttatását a különböző, függesztett vagy vontatott konstrukciós kialakítású röpítőtárcsás műtrágyaszórókkal lehet elvégezni. Az újabb fejlesztésű röpítőtárcsás műtrágyaszórók legtöbb konstrukciós változatánál a szórásszélesség, a különböző normál üzemű, környezetkímélő és a táblaszéli üzemmódok mechanikusan vagy a kezelőfülkéből, az ISOBUS-adatátvitel és a fedélzeti terminál kezelőfelület segítségével beállítható (3. kép).

 

műtrágyaszóró
3. kép. A napraforgó tápanyag-visszapótlására korszerű ISOBUS- és digitális terminállal szerelt röpítőtárcsás műtrágyaszórók állnak rendelkezésre

 

Az intenzív napraforgó-termesztésben – a forgatásos alapművelés elvégzésére – számos korszerű kialakítású váltvaforgató eke áll rendelkezésre. Ezek a korszerű váltvaforgató ekék különböző, a talajállapothoz igazodó réselt vagy teli kormánylemezzel – a forgatóhatást növelő – előhántókkal vannak felszerelve. Ezek a váltvaforgató ekék – a korszerű változatok – szintén ISOBUS szoftverekkel vezérelt, állítható fogásszélesség- és munkamélység-állítással rendelkeznek (4. kép).

 

váltvaforgató eke
4. kép. Forgatásos, szántásos alapműveléshez alkalmazott korszerű, réselt kormánylemezű váltvaforgató eke

 

A forgatás nélküli alapművelés eszközei pedig a különböző kialakítású lazítós tárcsák, tárcsás boronák és az utóbbi időben egyre nagyobb típusválasztékban szereplő rövidtárcsák (5. kép).

 

rövidtárcsa
5. kép. A napraforgó-technológia alapművelésében is egyre szélesebb körben alkalmazott eszköz a rövidtárcsa

 

A növényvédelemnek és a vegyszeres gyomirtásnak kiemelkedő szerepe van az intenzív napraforgó-termesztési technológiában. A különböző fungicides kezelések jelentős mértékben csökkenthetik a gombás megbetegedések mértékét, növelhetik a hozamot. A herbicides kezelések pedig a gyomborítottságot csökkentik. Ezeknek a növényvédő szereknek a kijuttatására pedig – a kisebb termőterületeken gazdálkodók részére – a kisebb, 500–1 000 dm3 tartálytérfogatú és 12–18 m munkaszélességű szórókerettel, míg a nagyobb területtel rendelkező vállalkozók részére a 3–4 000 dm3 tartálytérfogatú és 24–32 m munkaszélességű szórókerettel rendelkező vontatott, a nagygazdaságok részére pedig a magajáró változatok állnak rendelkezésre (6-7. kép). Természetesen ezekkel a gépekkel – az agrotechnikailag megfelelő időben és adagmennyiségben – lombtrágyák is kijuttathatók, ami szintén kedvező hatással van a terméshozamokra.

 

permetező
6. kép. A vontatott permetezők a növényvédelem hatékony eszközei

permetező
7. kép. A nagyüzemek részére a magajáró permetezők állnak rendelkezésre

 

A vegyszerhasználat csökkentésénél a napraforgó esetében is egyre nagyobb szerepet kaphatnak a sorközművelő kultivátorok és újabban a korszerű kialakítású küllőskapák.

A sorközművelő kultivátorok számos konstrukciója, az egyszerű kézi kormányzású konstrukcióktól a lézertechnológiával és GPS-alkalmazásokkal vezérelt konstrukcióig, áll a felhasználók rendelkezésére. A sorközművelő kultivátorokkal – a mechanikus gyomirtás mellett – az aktuális talajápolási és tápanyag-visszapótlási (szilárd és folyékony műtrágya), egyes típusoknál pedig kiegészítő vegyszerezési munkák is egyaránt elvégezhetőek. Egyes gépkonstrukciókat és traktorkapcsolatokat a lézertechnológiával a precíziós növényápolásban, illetve a precíziós gazdálkodás elemeként is fel lehet használni (8. kép).

 

tápkultivátorok
8. kép. A mechanikus gyomirtásra a sorközművelő tápkultivátorok használhatóak

 

A napraforgó-termesztéstechnológiában az elérhető termelési potenciált egyik leginkább befolyásoló munkaművelet a vetés megfelelő időpontban történő és az agronómiai, illetve egyéb követelményeknek megfelelő pontos elvégzése. A napraforgó vetésére az optimális időszak Magyarországon – a levegő és talajhőmérséklet tekintetében – április középső, harmadik dekádja (9. kép). Az intenzív napraforgóhibrideknél a potenciális terméshozamok kihasználását a vetés pontossága, tőszám-tőtávolság és a vetési mélység egyenletessége nagymértékben befolyásolja (10. kép). Ezeknek a paramétereknek a betartása, illetve biztosítása céljából a napraforgó vetésére is alkalmas szemenkénti vetőgépeket folyamatosan fejlesztik.

 

vetőgép
9. kép. A rövid vetési idő hatékony kihasználását biztosítják a nagy vetési sebességgel dolgozó, nagy munkaszélességű szemenkénti vetőgépek

vetőkocsi-felfüggesztés
10. kép. A pontos vetési mélység tartása céljából komoly talajkövető vetőkocsi-felfüggesztés szükséges

 

A napraforgó vetésére alkalmas szemenkénti vetőgépek a hazai intenzív technológiában 70-7576,2 cm-es sortávolságban, a vetésében alkalmazott – az adott ökológiai viszonyoknak megfelelően megválasztott – hektáronkénti 35-45-55-65 ezer tőszám kivetésére, a megfelelő furatszámú vetőtárcsának köszönhetően, a vetőtengely fordulatszámának jó megválasztásával szinte kivétel nélkül megfelelőek. A hazai napraforgó-termesztésben alkalmazott szemenkénti vetőgépek szívó- vagy nyomólégárammal működő gépek. A vetőtengely hajtása mechanikusan, lánchajtáson vagy fogaskerék-hajtóművön keresztül vagy elektromosan van megoldva. A szemenkénti vetőgépek műtrágya- és mikrogranulátum-kijuttatóval is fel vannak szerelve. Ez azt jelenti, hogy a starter műtrágya és a talajfertőtlenítő a vetéssel egymenetben is kijuttatható. Az agrotechnikailag viszonylag rövid optimális vetési idő betarthatósága érdekében pedig a gyártók a szemenkénti vetőgépeiket a területteljesítmény növelése irányába fejlesztik. Ez azt jelenti, hogy a vetőszerkezetet, a vetőkocsikat, a magvezető csöveket szinte valamennyi típusnál a magasabb vetési sebesség – ez gyakran 12-15-17, akár 20 km/h is lehet – elérésére fejlesztették. Emellett az egyre nagyobb, 12 soros változatok mellett a 24 soros változatok is megjelentek.

A szemenkénti vetőgépek szinte valamennyi típusa rendelkezik ISOBUS-adatátvitellel és digitális kezelőfelülettel, terminállal.

A digitális alkalmazások – a vetésre jellemző paraméterek ellenőrzése és kijelzése mellett – rögzítik az üzemeltetési adatokat, és USB-adathordozóra vagy iPad-re kimentve további üzemi hozzáférést tesznek lehetővé. Automata kormányzású traktor üzemeltetésével pedig GPS-alkalmazások (TopCon, AgLeader, John Deere link stb.), RTK-pontosságú ±2,5 cm vetés, valamint precíziós elemek is elérhetők.

A napraforgó-termesztésben elérhető hozamokat a megfelelően megválasztott és okszerűen kialakított betakarítási technológia ugyan nem növeli, de a betakarítási veszteségek minimalizálásával növelheti a termesztés jövedelmezőségét.

A hazai gyakorlatban a kisebb termőterülettel rendelkező gazdaságok, vállalkozók a betakarításra – kisebb beruházási költségek mellett – a gabona-vágóasztal napraforgó-betakarító átalakító készletét használhatják. Azoknak az üzemeknek, akik nagyobb kukorica-termőterületen gazdálkodnak, a csőtörő adapterek – napraforgó-átalakító szettel szerelt – arató-cséplő gépre felszerelt konstrukciója a megfelelő berendezés. A nagy termőterülettel rendelkező vállalkozóknál pedig a betakarítási veszteségek csökkentéséből adódó plusz bevételnek köszönhetően a napraforgó-betakarító adapterekre fordított beruházás térül meg rövid idő alatt. A napraforgó-adapterek egyébként széles típusválasztékából rezgő- vagy gyűjtőtartályos kialakítású, fix- vagy összecsukható vázkeretes szárzúzós vagy anélküli változat is választható (11. kép).

 

arató-cséplő gép munka közben
11. kép. Rezgőtálcás napraforgó-adapterrel szerelt arató-cséplő gép munka közben

 

Az itt közöltek alapján a napraforgó-termőterületen a hazai vetésforgó-alkalmazásokkal és az olajnövényekre, így a napraforgó termesztésére vonatkozó növényegészségügyi korlátozásokkal a termés gazdaságos volumene csak az intenzív hibridek használatával és az alkalmazott termesztéstechnológia fejlesztésével, illetve az ehhez szükséges és rendelkezésre álló műszaki alkalmazásokkal érhető el.

 

Dr. Kelemen Zsolt
műszaki szakértő