Napjainkban már nagyon ritka, hogy az állattartótelepek közvetlen környezetében rendelkezésre áll az állatállomány legeltetésére szolgáló terület. Egyre nagyobb a távolság, a legelő és a tenyésztőtelep között, így a gazdálkodók a leggyorsabban élőállat szállító pótkocsik alkalmazásával oldhatják meg az állatok kijutását a legelőre. Bár az Uniós szabályozás a rövidtávú – 8 óra időtartam vagy 50 km alatti – állatszállításoknál nem ír elő semmilyen feltételt, de minden gazdának jól felfogott érdeke, hogy ezeknél a transzportoknál a lehető legjobban biztosítsa állatai számára a stresszmentes, biztonságos utazást.
Minden olyan eset, amikor az állatoknak kényszerűen ki kell mozdulniuk a megszokott környezetükből, stresszel jár számukra. Annak érdekében, hogy az egészségükre, teljesítő képességükre kiható káros stresszhatást csökkentsük, a lehető legkényelmesebb szállítási körülményekről kell gondoskodnunk. Cikkünkben a rövidtávú állatszállításhoz rendelkezésre álló szállítóeszközök technikai lehetőségeit gyűjtöttük egy csokorba, az eszköz kiválasztásánál elsődlegesen szem előtt tartandó szempontok alapján.
Szerencsére jelenleg a piacon mind kivitelben mind pedig felszereltségben igen széles a választék a rövidtávú állatszállításra hivatott, traktorvontatású, speciális pótkocsikból.
Nyitható, rámpaként is használható oldalajtóval ellátott élőállat szállító pótkocsi (Fotó: Pronar)
Hátra billenthető kocsiszekrényű élőállat szállító pótkocsi (Fotó: Fliegl Abda Kft.)
Általában a könnyebb manőverezhetőség érdekében, ezek egytengelyes, vagy tandem tengelyes kivitelben készülnek. Kocsiszekrényük alacsony padlós kialakítású, acél zártszelvényes vázszerkezetű, oldalfaluk ¾-ed részben lemezzel borított, ¼-részük pedig oldalról nyitott, a tetőt pedig az esetek nagy részében lehajtható ponyva fedi. A kocsiszekrény általában festett vagy galvanizált kivitelű, de elérhető inox anyagból készült verzió is, rakfelületük pedig csúszásmentes anyaggal van lefedve, vagy csúszáscsökkentő bordázattal van végig futtatva. Alvázuk általában „U” profilos kialakítású, a vonórudjuk pedig fix vagy variálható magasságú bekötési ponttal rendelkezik.
Kiválasztásuknál általában a szállítási egyedkapacitás mellett, a felszereltség és a speciális lehetőségek azok, amelyek egy-egy modell mellett szólhatnak. Szállítható állatlétszám tekintetében – ha átlagos méretű szarvasmarha egyedekkel számolunk – általában 2-től egészen 15 egyedszámos befogadó kapacitású modellek között válogathatunk a piacon, a rövid-távú szállításra alkalmas, traktorvontatású kocsik között. Az egyik legfontosabb művelet a szállítás megkezdésekor, az állatok felhajtása a pótkocsira. Számtalanszor láttunk rá példát, hogy minél meredekebb a felhajtó rámpa szöge a talajhoz képest, annál nehezebben akar a jószág felsétálni a szállítójármű rakterébe. Ilyenkor sokan erőszakosabban próbálják az állatot kényszeríteni, de a nagy stressz miatt az állat inkább, még a rámpa kezdeti szakaszán valamelyik irányba, oldalra próbál menekülni a helyzet elől. Az ilyen kellemetlen szituációk elkerülése, és az állatt minél stresszmentesebb kocsira hajtása érdekében, célszerű a lehető legalacsonyabb padozatú változatot választani, illetve a rámpahosszúság is minél nagyobb legyen. Általában a rámpát a gyártók a kocsi hátsó falából alakítják ki.
Ha hosszabb rámpával ellátott kivitelt választunk, érdemes olyan kocsit keresni, amelynél a rámpa két oldalán terelőkeret is elhelyezhető vagy kihajtható. Így az állat nem akar majd a rámpáról egyik oldalra sem leszökni, egyértelműen felterelésre kerül a kocsiba.
Egyes konstrukcióknál, annak érdekében, hogy az állat minél könnyebben felhajtható legyen a rakfelületre, az egész kocsiszekrény hátra billenthető, úgy hogy a rakfelület hátsó széle majdnem érje a talajszintet, így nincs szükség hosszú rámpára. Egyes modelleknél ezt a helyzetet nem a kocsiszekrény kismértékű billentésével, hanem a hátsó részének lesüllyesztésével teszik elérhetővé.
Számtalanszor van példa arra, hogy eltérő korú állatokat kell együtt szállítani, de olyan is előfordul, hogy a szállítás miatt valamelyik állat nyugtalanabb, mint a többi. Az ilyen esetek könnyű áthidalása érdekében, az állatszállító beszerzésnél célszerű olyan kocsi kiválasztása, amelynél a raktér, elválasztó rácsok (keret) segítségével, két vagy akár több részre is szekcionálható. Számos állatszállító kocsi raktere el van már látva kikötő szemekkel is, érdemes kiválasztásnál erre is figyelni, ne utólag kelljen felszerelni a nyugtalan állatok kikötéséhez a kocsit, az ehhez szükséges kiegészítőkkel.
Állatszállításnál többször előfordul, hogy a raktérbe való felhajtás után vagy éppen szállítás közben valamelyik állat nyugtalanabb, mint a többi, ezért le kell kötni vagy olyan szituációba kerül, amelyben segíteni kell az állaton. Ilyenkor a kezelőnek be kell mennie az állatok közzé, hogy megnyugtassa a többinél stresszesebb jószágot, vagy kezelje a szituációt lekötéssel vagy rekesztéssel. Az ilyen esetekre előre gondolva, olyan konstrukciót válasszunk, amely a kocsiszekrény első harmadának oldalán, nyitható ajtóval rendelkezik, így könnyen megközelíthető a raktér mellső részében elhelyezett, vagy oda külön rekesztett haszonállat. Egyes típusoknál, ezek az oldalajtók, rámpaként is lehajthatók, így a kisebb testű, vagy a növendék állatok itt is kényelmesen fel, illetve levezethetők.
Még egy fontos szempont, amely általában érdemes szem előtt tartani a rövid távú állatszállításoknál. Legtöbbször ezek a transzportok két telep vagy a tenyésztő telep és a legeltetési terület között történnek, illetve néhányszor előfordul vágóhídra történő szállítás is.
Általában ezeket a szállító eszközöknek a megengedett maximális vontatási sebessége 25, illetve 40 km/h, attól függően melyik járműkategóriában lett forgalomba állítva. Már nagyon sok modell elérhető, nyomászszabályozott, hidro-akkumulátoros rugózású munkahengerekre szerelt kerékfelfüggesztéssel, illetve légrugós lengéscsillapítású futóművekkel, és kiválasztásnál érdemes az ilyen felszereltségű konstrukciókat előnyben részesíteni. Az ilyen lengéscsillapítású futóművek, a parabola laprugós rugózású futóművektől jobban csökkentik az állatokra szállítás közben ható rázkódásokat lengéseket.
Ennek ellenére szállításkor, a sebesség megválasztásakor mindig legyünk tekintettel arra, hogy főleg rossz, bukkanókkal és kátyúkkal tűzdelt útviszonyok esetén se szenvedjenek eséssel kapcsolatos sérüléseket az állatok.
Süllyeszthető rakfelületű élőállat szállító pótkocsi (Fotó: Joskin)
Két-három egyed szállítására alkalmas, egyszerű kivitelű, fa padozatú kivitel (Fotó: Pronar)
Hiába van csúszás mentes padozat, ha túl nagy sebességnél, a rossz úton egy hirtelen billenés, vagy egy erősebb lassítás miatt, főleg a nagyobb testű haszonállatok elvesztik az egyensúlyukat és elesnek a rakfelületen. Komoly sérülést szenvedhetnek el, de még társaik is megsérülhetnek ilyen esetben, éppen ezért mindig körültekintően válasszuk meg a sebességet.
Elválasztó kerettel és csúszásmentes bevonattal szerelt állatszállító kocsi (Fotó: Fliegl Abda Kft.)
Cikkünk végén egy-két mondat erejéig ki kell térjünk a házilag készített, traktor hárompont függesztésére csatlakoztatható állatszállító kalodákra, amelyek a 5-10 egyedes, kisállattartó gazdaságok kedvelt szállítóeszközei. Anélkül, hogy pálcát törnénk az ilyen szállítóeszközt alkalmazó állattartó gazdák felett, annyi előnye biztosan van ennek a megoldásnak, hogy olcsó és az állatok felhajtása szempontjából könnyen kezelhető, hiszen egészen a talajra leengedhetők ezek a szerkezetek. Viszont, mivel függesztett eszközről van szó, az állatokra ható káros lengések mértéke sokszorosa az állatszállító pótkocsinál tapasztaltnak, így csak nagyon alacsony sebességgel szabad velük, 1-2 egyed szállítását végezni.
Amint összeállításunkból is látszik ma már akkor a kínálat és a felszereltségi lehetőségek a rövidtávú állatszállításra kialakított traktorvontatású szállító eszközökből, hogy beszerzéskor kiválasztható olyan állatszállító pótkocsi mellyel az állatokat, szállítás okozta stressz jelentősen csökkenthető minimalizálható, biztonságos utazást garantálva ezzel haszonállatainknak.
Farkas Imre
