A siker kulcsa a hosszú távú monitorozásban rejlik

– hangzott el a fenti mondat 2017. március 9-én a „Fenntartható növénytermesztés és a talajtermékenység kérdése” címmel rendezett konferencián, melyet a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Holland Királyság Nagykövetsége, a Talajtáp Program és a Magyar Kukoricaklub szervezett összefogásban.

Galéria megtekintése a képre kattintva!

Az emberiség jövője, életminőségének javítása szorosan összefügg a környezetkímélő gazdálkodással. Annak érdekében, hogy talajaink minél tovább az emberiség szolgálatában álljanak, illetve, hogy annak termékenységét fenntarthassuk, nagyon fontos a talaj kezelése. A mezőgazdaság a talaj minőségromlásának egyik fontos hajtóeleme.

– Fontos, hogy egészséges élelmiszereket állítsunk elő, és hogy a természetet tiszta és egészséges állapotban tartsuk az emberiség számára. Közös feladat és közös érdek, hogy ezt a koncepciót elmélyítsük. Cél a hosszú távú, folyamatosan javuló és fenntartható termelés – hangsúlyozta köszöntőjében Gajus Scheltema nagykövet (Holland Királyság Nagykövetsége).

– Élelmiszert előállítani óriási felelősség – emelte ki üdvözlő beszédében Vancsura József, GOSZ elnök, akit Wijnand Sukkel kutató (Wageningen University & Research) „Fenntartható talajgazdálkodás a szántóföldi mezőgazdaságban” című lenyűgöző prezentációja követett.

Galéria megtekintése a képre kattintva!

Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk a következő években?

A talajdegradáció, vagyis a talaj anyagforgalmának számunkra kedvezőtlen irányban történő megváltozása az egész világot érintő probléma, nem kivétel ez alól Magyarország sem. – A talaj degradációjának fő oka általánosságban, hogy túl sokat veszünk ki a talajból, és túl keveset adunk vissza, ezáltal a szerves anyagok és a mikrotápanyagok mértéke csökken, elkezd kimerülni a talaj… Sajnos a legtöbb esetben túl későn kapunk észbe – mondta a kutató.

A mezőgazdaság az egész szárazföld 40%-át használja, és mint ilyen, nagymértékben hozzájárul az éghajlat változásához. Ez megfordítva nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a mezőgazdaság újragondolásával, segítségével enyhíteni is tudnánk a klímaváltozás hatásait, illetve segíthetne alkalmazkodnunk hozzá.

Manapság nem ritka, hogy rövid időn belül óriási mennyiségű csapadék hullik, amit aztán hosszan elhúzódó aszály követ. Amikor sok csapadék esik, rengeteg növény kipusztul. Már most is érzékelhető ez a jelenség, melynek legfőbb oka, hogy a tömörödött altalaj nem tudja nagymértékben és jól megtartani a vizet, így akár a teljes hozamot elveszíthetjük. Talajtömörödés szempontjából szintén gond, hogy nehéz gépeket használunk földműveléskor, illetve az erózió is hozzájárul a talaj mennyiségi és minőségi veszteségéhez.

– Mivel sok szerves anyagot egyszerűen eldobunk, és nem forgatjuk vissza a talajba, fontos a kiegyensúlyozott trágyázás, és a talajmegmunkálás intenzitásának csökkentése. Ide tartozik az intelligens öntözés, és hogy a gép által a talajra gyakorolt nyomást csökkentsük, a vetésforgóba pedig illesszünk be pillangós virágú növényeket is! – hangsúlyozta Wijnand Sukkel.

A kutató felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben igyekezzünk forgatás nélküli technológiában gondolkodni, és talajaink művelésére olyan eszközöket alkalmazni, amelyeknek a kerekében 1 bar alatti a nyomás. Emellett kontrolláljuk a gépek mozgását a területen, törekedjünk időnként a nyomvonal megváltoztatásra.

Összefoglalva: a talaj az élelmiszertermelés, illetve az ökoszisztéma által nyújtott szolgáltatások alapja. A degradáció és a klímaváltozás együttes hatása nagyon komoly katasztrófákhoz vezethet. Fontos, hogy többet és jobban mérjünk. Minden gazdálkodónál legyen ásó vagy egy penetrométer, hogy tudjuk, mi történik a felszín alatt! Ugyanis a siker kulcsa a hosszú távú monitorozásban rejlik. Gazdák! Ásóra fel!

Kalmár Nárcisz