A tritikálé öregedési modellje

A tritikálé figyelmet érdemlő takarmány- és élelmiszernövényünk, de keveset tudunk róla. Ezért két egyetem és két cég összefogásával modellkísérletet állítottunk be Iregszemcsén és Szarvason, amely során a hozamok és a táplálóanyag-tartalom változását vizsgáltuk 6 héten keresztül. Íme, az eredmények.

Kényelmesebb

A tritikálé lassabban öregszik, mint a rozs. Kényelmesebb, kevésbé kockázatos a betakarítás szempontjából, fiatalon betakarítva szintén kiváló rostemészthetőségű alapanyagot szolgáltat a tejelő tehénnek (kétmenetes betakarítás), de tejesérésben is betakarítható üszőknek (klasszikus egymenetes betakarítás). Míg szemes terményként eladható, vagy a tejelő tehén adagjába beépíthető gabonaféle. Az a kérdés, hogy ez a gabonaféle a korai betakarítás során versenyképesek lehet-e hozamban és önköltségben a rozzsal. Kicsit ’kényelmesebb’ növényről van szó, mert, mint írtuk, lassabban öregszik, mint a rozs. A korai rozs után betakarítva pedig csökkenthetjük az időjárásból adódó kockázatot, valamint melegebb időjárási körülmények között lehet fonnyasztani. A betakarítási ablak tehát nagyobbra nyitható.

Bemutatjuk a 2016-ban, Iregszemcsén és Szarvason elvetett kisparcellás kísérlet eredményeit. A kétféle kezelést a kalászhányás előtti állapottól kísértük végig a tejesérésig két termőhelyen. Hetente vizsgáltuk a hozamokat. A kritikus időszakokban (kalászhányás környékén és tejesérésben) mértük a táplálóanyag-tartalmat, valamint az emészthetőséget.

Majd 8 tonna szárazanyag- és bő 21-24 tonna szilázshozam

A tritikálé (Hungaro és KV 119 fajtajelölt – Dimenzió) kiváló eredményeket adott 2017 tavaszán. Elértük kalászhányás elején a 7,0-7,7 tonna sza./ha (Iregszemcsén) és a 7,5-7,8 tonna sza./ha (Szarvason) hozamot Az eredmények az 1. és a 2. ábrán láthatóak. A 7-8 tonna sza./ha hozam megközelítően 21-24 tonna szilázs/ha hozameredményt jelent 30%-os szárazanyag-tartalom elérése mellett. A Ryefood rozshoz képest tehát hasonló hozamot ért el a tritikálé egy héttel később betakarítva (2017. május 2-3., késői tavaszon). Ekkor némileg kisebb az időjárási kockázat, a fonnyasztás időtartama rövidebb lehet, a 35% szárazanyag-tartalom megközelítése pedig könnyebb (ütőujjas szársértőt és rendterítést alkalmazva). Számítani kell azonban arra a nehézségre, hogy összeérhet a lucerna betakarításával, és rövidebb tenyészidejű kukoricát kell utána vetni.

Iregszemcsén a tritikálé kalászhányása előtt még 73 és 74% volt a rost bendőbeli lebonthatósága (NDFd) és 404-405 g/kg sza. a bendőben lebontható rosttartalom (dNDF₄₈). Szarvason ugyanekkor szintén 73-74% volt a rost bendőbeli lebonthatósága (NDFd₄₈), de több, 424-431 g/kg sza. a bendőben lebontható rosttartalom (dNDF₄₈). Az eredmények a 3-6. ábrán láthatóak. Ebben a fázisban a kalász még nem látszott, de a szálka már igen. Tehát az optimális fenológiai fázis idősebbnek ítélhető, mint a rozs esetében ajánlott (rozs: kalászka 6-10 cm a hasban, forrás: Iván Ferenc). Tehát igaz, hogy lassabban öregszik, mint a rozs, mivel egy későbbi fenológiai fázisban (már látszott a szálka) is jó emészthetőséggel bizonyított.

Az adatok azt igazolják, hogy a tritikálé (megfelelő mértékű nitrogénpótlást alkalmazva) 16% szárazanyag-nyersfehérje-tartalmat tud reálisan adni (7. ábra).

Érdekesség és egy fontos tapasztalat

Természetesen meghagyhatjuk a tritikálét a tejesérésig is. Ekkor kapitális hozamot adott (Hungaro: 15,6 tonna sza./ha és KV 119: 20 tonna sza/ha), 16-19 % keményítőtartalom mellett. Mivel a szárazanyag-tartalom 40% körül alakult kísérletünkben, ezért ekkor a növény már egymenetes betakarítással is betakarítható gabona-adapterrel szerelt járvaszecskázóval. Természetesen a rost bendőbeli lebonthatósága ilyen állapotban már gyenge (49% NDFd₄₈-t mértünk mindkét esetben) és a lebontható rost is kevesebb (dNDF: 250-260 g/kg sza.). A szalmaszerű szár megteszi hatását.

Érdekesség, hogy a Hungaro és a KV 119 fajtejelölt tritikálé kalászhányás előtti betakarításkor 153-156 g/kg sza. uNDF₄₈ (a bendőben nem lebontható rost) értéket adott eredményül. Míg tejesérésben az emészthetetlen rost mennyisége 263 – 267 g/kg sza. értékre nőtt. A különbség +40%. Ennyivel több ’lassú rost’ van az öreg tritikáléban, ami lassítja a passzázst, és ezért csökkenti az étvágyat a tejelő tehénben. Ezért javasoljuk inkább az üszőnevelésben a tejesérésű gabonaszilázsokat!

Fontos gyakorlati tapasztalat, hogy az egyik kultúránkat megtámadta a gabonarozsda, ezért nem tudtuk befejezni a kísérletet. Ennek következtében Iregszemcsén május 23-i az utolsó hozameredményünk. A levelek elkezdtek leszáradni, tehát ha tejesérésig akarjuk tartani a növényt, akkor a gabonákra jellemző növényvédelem nem maradhat el. Ugyanakkor fiatalon betakarítva nincs szükség beavatkozásra.

Bevált, jó megoldás a tritikálé!

Tanulságos kísérlet volt, sok adatot szolgáltatva. Pedig nem volt egyszerű sem a tél, sem a tavasz. Emlékezzünk, télen -20 fok is volt több napon keresztül, hótakaró nélkül. Tavasszal pedig jött az ’aszály’, a meleg, később hideggel a hó, ezt pedig követte az aranyat érő májusi eső… Szóval, hosszú tavaszunk volt. A tritikálé ilyen nehezített körülmények között (közepes adottságú talajokon) tudta produkálni a fent bemutatott eredményeket. Szívós növény, akárcsak a rozs.

Kérem, ne feledjük, a tritikálé nem egy új divat, amit követni kell, hanem – értő módon felépítve a saját vetésforgónkat – egy reális megoldás a rozs, a fű és a keverékek mellett, a silókukorica előtt!

Dr. Kruppa József¹, Dr Hoffmann Richárd², Dr. Orosz Szilvia³, Dr. Futó Zoltán⁴,
Piszkerné Fülöp Éva⁵, Bencze Gábor⁶, Karácsonyné Szőcs Edit³

¹Kruppa Mag Kft, Kisvárda, ²Kaposvári Egyetem, Kaposvár, ³Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft, Gödöllő, ⁴Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, Tessedik Campus, Szarvas, ⁵Kaposvári Egyetem Takarmánytermesztési Kutató Intézet, Iregszemcse, ⁶Szent István Egyetem, Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, Tessedik Campus Agrártudományi és Vidékfejlesztési Intézet