Adjuk meg a növénynek mindazt, amire szüksége van!

A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest Megyei Szervezete által Gödöllőn rendezett szeminárium fókuszában a tápanyaggazdálkodás, és annak jelentősége állt.

Az út a kutikulán át vezet…

Megfelelő tápanyaggazdálkodás szükséges a gazdaságos, optimális és környezetkímélő növénytermesztéshez. Ezért is fontosak az ilyen és ehhez hasonló tanácskozások – mondta nyitóbeszédében Dr. Palkovics István, a Szent István Egyetem rektora.

A kutikula a növény védelmét szolgáló víztaszító védőréteg, ami beborítja annak teljes hajtásterületét. Csökkenti a vízvesztést és a párologtatást, s védelmet nyújt a levegő oxidálóhatásától, a szennyeződésektől, egyes fertőzésektől és az UV-sugárzástól. Ha táp- vagy hatóanyagot kívánunk a növénybe juttatni, le kell győzni e réteg víztaszító és vízlepergető tulajdonságát – ismertette előadásában Dr. Papp István, a Szent István Egyetem egyetemi tanára. Habár a kutikula igen ellenálló, a szükséges anyagot kétféle módon is bejuttathatjuk a növénybe. Lipofil úton zsíroldékony, töltés nélküli molekulák hatolnak át a kutikula rétegen. A hidrofil úttal pedig poláris molekulákat juttatunk a kutikula „pórusain” át a hajtás belsejébe.

Dr. Papp István egyetemi tanár a kutikulán keresztüli tápanyagfelvételt ismertette

A mikroorganizmusok jótékony hatása

A talajban lévő mikroorganizmusok segítik a gyökérnövekedést, a különböző elemek mobilizálását, védelmi funkciót látnak el, s növelik a talaj humusztartalmát.

A műtrágyázás és az intenzív növénytermesztés a talajban élő mikroorganizmusok mennyiségét és diverzitását negatívan befolyásolja. A kijuttatott szerves- és műtrágyának ráadásul mintegy 60-90 százalékát nem veszi fel a növény: ezen a számon N2-kötő szervezetekkel javíthatunk.

Ilyenek a cellulózbontó mikrobák, viszont kijuttatásakor gyakran tapasztaljuk, hogy a növény nitrogénhiányossá válik, hívta fel a figyelmet előadásában Dr. Posta Katalin, a SZIE egyetemi tanára. Ennek oka, hogy a mikrobák a felszaporodásukhoz szükséges nitrogént a növénytől vonják el. Emiatt érdemes a cellulózbontó mikrobákkal együtt nitrogént is kijuttatni.

Dr. Posta Katalin – A talajbiológia szerepe a növények genetikai potenciáljának kihasználásában

A Mikorrhiza gomba is vehet el energiát a növénytől, viszont fokozza a tápelemfelvételt, s növeli a növény ellenállóképességét a szárazsággal, a fémek által okozott toxicitással és a patogén mikroorganizmusokkal szemben.

A homoktalaj sajátosságai

A homoktalaj a világ legnagyobb területét elfoglaló talajtípus. Futóhomoknál a talajképződés bélyegei nem ismerhetők fel határozottan, állandó növénytakaró nem képes rajta megtelepedni, felszíne folyamatosan változik. A humuszos homoktalajokat valamivel kedvezőbb termékenység, víztartó-, vízáteresztő- és tápanyagszolgáltató-képesség jellemezi, de ennek mértékét számos tényező befolyásolja.

Ideális esetben a talajban nincsenek egymástól különálló szemcsék, mert különféle kötőanyagok hatására aggregátummá állnak össze. A nagy és durva szemcseméretű homoktalajban kevés ilyen anyag található, ezért szerkezetképződésük csekély vagy nincs is, ismertette Dr. Csorba Ádám, a SZIE egyetemi adjunktusa.

Dr. Csorba Ádám egyetemi adjunktus – Csekély mértékű a nagy és durva szemcseméretű homoktalajok szerkezetképződése

A homoktalaj kevés kolloidot tartalmaz, puffer- és kationcsere kapacitása, tápanyagmegkötő- és pufferképessége alacsony. A talaj tápanyagmegkötő-képesség ismeretéhez elengedhetetlen a kationcsereképesség ismerete, csak így lehet megfelelő a tápanyaggazdálkodásunk.

A rendezvényen ismert gyártók és forgalmazók is bemutatták termékeiket, hogy ezzel is segítség a gazdálkodókat a tudatos tápanyag-kijuttatási és növénykondicionálási döntéseikben.

cellulózbontás homoktalaj kutikula mikroorganizmus talajképződés tápanyaggazdálkodás tápelemfelvétel