A vidéki élet nem egyenlő az álromantikával, ezt a fogyasztókkal is meg kell értetnünk – hangzott el a madarasi gazdafórumon, ahol Nagy István agrárminiszter nemcsak helyzetértékelést adott, de a törvényhozás agrárcélú döntéseit is összefoglalta a környékbeli gazdáknak.
Egyszerűen nem könnyű a helyzet
Négy évvel ezelőtt a versenyképesség javítását tűzte ki célul a tárca, hisz az 1 hektárról származó jövedelmi adatainkkal ez EU-átlag 53%-át értük csak el, amit a feldolgozóipar hiánya okozott leginkább. Azóta született egy új állattenyésztési törvény, megkezdődött az osztatlan közös földtulajdon kivezetése, megfogalmazódott, hogy az öntözés közérdek, ezzel fokozott támogatási lehetőséghez is jutott ez a terület, a családi gazdaságok adózása, valamint átadása is kedvezőbbé vált.
A körülmények elvileg jó irányba változnak, a közben érkező tavaszi fagyokkal, az akár 153 napig tartó aszállyal, a fóliásokat ért viharkárokkal, a gázárakkal vagy a háborús helyzetből adódó gazdasági hatásokkal továbbra is meg kell birkózni a termelőknek is. Ezen hatások egy részére a most induló krízisbiztosítás lehet enyhítés, amelyet akkor lehet igénybe venni, ha a termelő árbevétele nem éri el az előző három évi átlag 70%-át.
A méretbeni különbségek ne okozzanak hátrányt
A birtokméretek közötti különbségekből az inputanyag-beszerzéstől az értékesítésig különbségeket produkált a piac, írott vagy íratlan szabály ugyanis, hogy nagyobb tétel esetén jobb árkondícióval rendelkeznek a nagyobbak (aminek gyakran már csak logisztika szempontjából is van ésszerű magyarázata). A jóvőben viszont a termelői együttműködéseket kívánja preferálni a szaktárca, így várhatóan az integrációs tevékenységek és termelői közösségek erősítése lesz a következő lépés, melyek megalakulását és fenntartását 5 évig kívánja támogatni az állam, 90%-os mértékben.
Mi a leggyakoribb műtéte egy amerikai állatorvosnak?
Sem Madarason, sem az ország más területén termelőnek nem kell megmagyarázni, hogy milyen kockázattal jár a mezőgazdasági termelés, azonban a köztudatban kialakult „Búbencés és kapirgáló tyúkos” társadalmi képet valóságközelibbé kell tennünk. A vidék kezd vonzóbbá, élhetőbbé válni, ugyanakkor ugyanaz a réteg, amelynek már van igénye a tiszta levegőre és a házi tyúkhúsra, feljelenti a szomszédját az állatok bűze vagy épp hangja miatt. A libatépést és libatömést már betiltották, de az a trend sem a jó irányt mutatja, mely szerint az USA-ban már a kutyák hangszálának műtéti elvágása a leggyakoribb műtét, hogy ne zavarja a környezetét az ugatás. A vidéki életforma elismerése, elismertetése az egyik legnagyobb feladatunk a jövőben – hangsúlyozta az agrárminiszter.
A témában ez is érdekelheti: Márciusban jön az 1,9 milliárd forintos támogatás
