A zöldebb füvön hangosabb a szomszéd kakasa
Bár a birtokháborítás esetén alkalmazható jogi eszközök évtizedek óta változatlan formában szerepelnek a Polgári Törvénykönyvben, a lehetséges esetek köre folyamatosan bővül. Ma már nemcsak a szomszéd telkére irányuló megfigyelőkamerák okozhatnak vitát, hanem a haszonállatok belterületi tartására vonatkozó, több mint egy évtizede bevezetett szabályok is gyakori konfliktusforrást jelentenek. A 2012. október 1-jén hatályba lépett változás szerint mezőgazdasági haszonállat tartása, a tartás körülményei, az állatok egyedszáma önkormányzati rendeletben nem korlátozható. Hiába a helyi viszonyokat figyelembe vevő önkormányzati szabályozás és a közvélemény szimpátiája, mindez legfeljebb eldönteni, de nem megoldani tudja ezeket az élethelyzeteket.
Az ingóságokat és ingatlanokat szabályozó dologi jogok körébe tartozik a tulajdonjog (saját dolgon fennálló, teljes jogi hatalmat biztosító jogosultság) és a más tulajdonában álló dolgon fennálló idegen dologbeli jogok. A tulajdon legtipikusabb részjogosultságai a birtoklás, a használat és a rendelkezés joga, amelyek közül a használat, vagy bővebben a használat, hasznosítás és a haszonszedés joga a lényeges birtokvédelmi szempontból. E jogosultság alapján a tulajdonos például egy ingatlant (vagy ingóságot) saját maga és családja szükségleteinek kielégítésére, termelőtevékenység folytatására fordíthatja, esetleg más módon hasznosíthatja.
A szomszédjogok azok a jogi határok, amelyek között a szomszédok az egymás tulajdonosi érdekkörébe való szükségszerű áthatásokat tűrni kötelesek. A törvénynek a szomszédjogra vonatkozó szabályaitól a felek közös megállapodásban eltérhetnek. Általánosságban a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A szükséges mértékű zavarás megengedett, azzal szemben a szomszédot (vagy más személyt) tűrési kötelezettség terheli.
Ha viszont adott dolgot a jogszerű birtokostól (vagy a tulajdonostól) valaki eltulajdonítja a személy ténylegesen, de jogszerűtlenül válik birtokossá. A jogszerű birtokos érdekeit egyaránt védi a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a Btk. is. A Ptk. tartalmazza a kevésbé súlyos jogsértés esetére vonatkozó szabályokat. A Btk. már súlyosabb esetkörrel foglalkozik, ám ha valaki saját, vagy mások személye, továbbá javai, esetleg a közérdek ellen intézett, vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása érdekében szükségszerűen cselekszik nem büntetendő.
A Polgári Törvénykönyv egyszerre szabályozza a szomszédjogok és a birtokvédelem témakörét. A szomszédjogi szabályok a dolgok használatában beálló zavarásokat próbálják orvosolni, míg a birtokvédelmi szabályok a birtoklás sérelmét kezelik.
Továbbá a szomszédjogi szabályok a tulajdonos szempontjából mondja meg, hogyan gyakorolja jogosultságait mások (a szomszédok) zavarása nélkül, míg a birtokvédelem a birtokos fókuszából mondja meg sérelme esetén a birtokvédelem melyik fajtájával élhet. Szomszédjogok esetén a cél az érdekek összeütközésének feloldása a különböző érdekek (állattartáshoz való jog szemben mások nyugodt birtokláshoz fűződő jogával – lehet-e például városban baromfikat tartani, ha zavarja a szomszédokat a kakas kukorékolása) méricskélésével, míg birtokvédelem esetén inkább objektivitásra törekednek: történt-e zavarás, birtokfosztás, ha igen akkor a jog szankciókkal élhet (például eredeti állapot visszaállítása, zavarástól eltiltás).
A Polgári Törvénykönyv birtokvédelemre vonatkozó szabályai meglehetősen általánosak, míg a szomszédjogok tekintetében részletezőbb és összetettebb szabályokkal találkozhatunk, hiszen egy másik jogszabály, a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátjainak különös szabályairól szóló törvény is foglalkozik a kérdéssel. Szomszédjogi problémáknak minősül – a teljesség igénye nélkül – a tilosban talált állat visszatartása (az okozott károk megtérítéséig), a szomszédos ingatlanról átlógó faágról lehullott gyümölcs felszedése, vagy éppen a szomszédos ingatlanok közötti mezsgye/kerítés/sövény használata.
Birtokvédelem önhatalommal
A birtokháborítás ellen háromféle módon – eszközzel – lehet fellépni. Valójában ezek a jogi lehetőségek nem egymástól függetlenek, hanem kiegészítik egymást. Abban az esetben, amennyiben adott személy magatartása közvetlenül fenyegeti a birtokot, a birtokos a birtoka ellen irányuló támadást akár önhatalommal is elháríthatja. Ilyen lehet például, ha az egyik ingatlan tulajdonosa tevékenységével a másik tulajdonost az ingatlanhasználatban zavarja, korlátozza. A zavaró tevékenység sokféle lehet: hanghatás, szaghatás vagy permetszerek bevetése ökominősítésű földterület közvetlen közelében. Az önhatalom kivételesen a már elveszett birtok visszaszerzésére is irányulhat, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. Az önhatalommal történő birtokvédelmet el kell határolni a jogos védelemtől, a megelőző jogos védelemtől és persze az önbíráskodástól is.
Birtokvédelem helyi önkormányzati jegyző által
A birtokos a birtokháborítástól számított 1 éven belül kérheti a zavarás megszüntetését, vagy az eredeti birtokállapot helyreállítását a jegyzőtől egy viszonylag egyszerű és gyors módon. A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul, az eljárás pedig illetékmentes. A kérelem előterjesztésére akár írásban, akár szóban sor kerülhet, az eljárásban lehetőség van szemlére, személyes meghallgatásra, szükség esetén akár tanú-meghallgatásra is, ha a jegyző vagy bármely fél azt szükségesnek tartja. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A fél a bizonyítékokat a bizonyítási eljárás befejezéséig bármikor előterjesztheti. A jegyző abban az esetben nem tud eleget tenni a kérelemben foglaltaknak, ha a birtokos nyilvánvalóan nem volt jogosult a birtoklásra.
Ha a birtokvitában az ingatlannal kapcsolatos hasznok, károk és költségek kérdése is felmerül, a jegyző ezekről is határozatot hozhat, amennyiben a felek között ezügyben egyezség alakul ki. Egyéb esetben a jegyzőnek a kártérítésről dönteni nem kötelessége. A jegyző határozatát haladéktalanul közölni kell, és három napon belül végre kell hajtani. A jegyző a határozatban elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, de a végrehajtáshoz a rendőrség közreműködését is igénybe lehet venni. A határozatot sérelmesnek tartó fél 15 napon belül a bíróságtól kérheti annak megváltoztatását.
Birtokvédelem bírói úton
A birtokviták végleges lezárására a járásbíróság a jogosult. A birtokvita azonban csak akkor kerülhet a bíróság elé, ha a jegyző határozatát sérelmesnek tartó fél fellebbezés útján a határozat megváltoztatását kéri, vagy, ha a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását, vagy a zavarás megszüntetését a birtokháborítás kezdetétől számított egy éven túl kéri. Abban az esetben is a bíróság határoz, ha a birtokláshoz való jogosultság képezi a vita tárgyát, mint túlépítés esetén, vagyis, ha a tulajdonos részben saját telkén, részben annak határán túl építkezett.
Szomszédjogok az ingatlan használatának zavarása esetén
Az ingatlan tulajdonosa úgy birtokolhatja, használhatja és hasznosíthatja ingatlanát, hogy közben tekintettel kell legyen szomszédokra is. A tulajdonos jogainak gyakorlásával járó tevékenységek különböző módon és mértékben érintenek más személyeket is, ha másért nem azért, mert egy ingatlan közvetlen kapcsolatban marad a mellette lévő földrészletekkel. Ebből következik, hogy a rendeltetésszerű ingatlanhasználat is gyakran együtt jár az egymással határos területekre való közvetett, vagy éppen közvetlen áthatásokkal: zaj, por- és szaghatás, kilátáselvonás, leárnyékolás stb. A szomszédjogok azok a jogi határok, amelyek között a szomszédok az egymás tulajdonosi érdekkörébe való szükségszerű behatásokat tűrni kötelesek. A szomszédjogi szabályok számosak – azokat például a Polgári Törvénykönyv, illetve a 2013. évi CLXXIV. törvény is szabályozza –, mégis alapvetően megengedők. Ebből következik, hogy az egyes felek egymás közötti megállapodásai felülírhatnak egyes rendelkezéseket, akár úgy is, hogy közös akarattal eltérnek azoktól.
Ettől függetlenül azonban általános előírás, hogy a tulajdonos ingatlana használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, így a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A „szomszédság” mindazokat jelenti, akikre a zavaró hatás kiterjedhet. Az a bíróság vizsgálatát igényli, hogy egy adott zavaró magatartás mikor és mennyiben volt szükségtelen. Ennek során a bíróság az egyéni érzékenységet kevésbé, míg a helyi viszonyokat, a közfelfogást és a felek méltányolható érdekeit veszi inkább figyelembe. Amilyen mértékben a zavarás szükségszerű, olyan mértékben tűrési kötelezettséget ró a szomszédra. Az ezt meghaladó mértékű zavarásra nézve a bíróság már korlátozhatja a tulajdonos használati jogát. A bírósági gyakorlatból vehető példák alátámasztják, hogy a szükségtelen zavarást adott magatartás, körülmény elszenvedőjének alá kell tudnia támasztani. Önmagában a szomszéd ingatlanon tartott kutyák létszáma nem minősül szükségtelen zavarásnak, ahogy az sem, hogy ha valaki társasházi ingatlanának ablaka baromfiudvarra néz, főleg, ha a környéken napközben is tapasztalható, hogy állatokat tartanak.
Korlátozható-e az állattartás adott településen?
Fő szabály szerint a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A bírósági joggyakorlat elég részletesen kidolgozta ezeknek a jogvitáknak a megítélését, kimondva, hogy egészen addig nem korlátozható az állattartás, ameddig azok a társadalmi együttélés szabályait nem lépik túl. Nem amiatt lesz tehát egy tevékenység jogellenes, mert a szomszéd esetleg ezt annak érzi, hanem attól, ha az állattartás a környező lakóközösség élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül zavarja, illetve haszonállatoknál, ha az állattartás a helyben szokásos mértéket rendszeresen és jelentősen meghaladja. Ha ezekre a kérdésekre nemleges válasz adható, úgy akkor sem állapítható meg a birtokháborítás, ha az a szomszéd számára egyébként elviselhetetlen zavarást is jelentene.
A birtoksérelmet és az azzal kapcsolatos szükségtelen zavarást annak a félnek kell bizonyítania, akinek a zavarás megállapítása érdekében áll. Tehát, ha valaki kifogásolja a sertésól szagát vagy a kakas kukorékolását, az megindíthatja ugyan a birtokvédelmi eljárást, de bizonyítania már neki kell, hogy a szomszéd szükségtelenül zavarja őt az ingatlana használatában. Birtokvédelmet egyébként főszabály szerint a jegyzőtől lehet kérni, aki az eljárást viszonylag gyorsan folytatja le, hiszen 15 napon belül döntést kell hoznia, a határozatát pedig három napon belül végre kell hajtani (a jegyzői döntés bírósági megtámadásának nincs halasztó hatálya).
Ugyanakkor egy, korábban is említett 2012-es törvénymódosítás alapján az önkormányzatok nem korlátozhatják rendeletükben a haszonállatok tartását. Kormányrendelet szintű jogszabály írja elő, hogy az állat számára a fajtájának megfelelő mozgásszabadságot kell biztosítani, ám arról is érdemes beszélni, hogy az épületek, istállók építészeti szabályainak, a védőtávolságok kijelölésének is vannak korlátai, hiszen erre vonatkozó előírásokat csak a helyi építési szabályzatban írhat elő az önkormányzat. A kutya, a macska és az egyéb kedvtelésből tartott állatok kapcsán fontos megemlíteni, hogy – ellentétben a haszonállatok helyi szabályozásának tilalmával – már felhatalmazza az önkormányzatot a hobbiállatok tartásának korlátozására, a tartási szabályok meghatározására. Természetesen a véget nem érő kutyaugatás már megvalósíthatja a birtokháborítást, de a jegyző ilyenkor is figyelembe veszi a lakókörnyezet kialakult élet- és szokásrendjét, illetve a kutyatartáshoz fűződő személyes érdekeket, és a döntést az eset összes körülményét mérlegelve hozza meg.
Csegődi Tibor László
Fotók: shutterstock.com
Agrárágazat Tudástár: Birtokvédelem és állattartás – A Polgári Törvénykönyv alapján az állattartás önmagában nem jogellenes, és az önkormányzatok nem korlátozhatják a haszonállatok tartását, ugyanakkor a tulajdonos köteles tartózkodni a szomszédokat szükségtelenül zavaró magatartástól; vitás esetben a birtokvédelem eszközei (önhatalom, jegyzői eljárás, bírósági út) a zavarás mértékét, tartósságát és a helyi viszonyokat mérlegelve alkalmazhatók.
