A sertéstartók Európa-szerte fokozott aggodalommal figyelik a járványhelyzetet: míg Dániában 26 év után ismét felütötte fejét a Brucella suis okozta brucellózis, addig Horvátországban az afrikai sertéspestis (ASP) terjedését próbálják fékezni a hatóságok. A két kórokozó más-más módon jelent veszélyt, de közös bennük, hogy súlyos gazdasági károkat és komoly állategészségügyi kihívásokat okoznak.
26 év után újra Brucellózis Dániában
1999 óta először regisztráltak brucellózist Dániában: 2025 augusztusában összesen hat gazdaság sertésállományában mutatták ki a fertőzést. Az első gyanút egy Herning közelében található, 3850 egyedet számláló szabadtartású állomány vetélései keltették. A mintákat a dán referencialaboratórium vizsgálta, ahol augusztus 22-én megerősítették a Brucella suis 2-es biovar jelenlétét.
A kórokozó elsősorban a tenyészkocák vemhességének 6–12. hetében okoz vetélést, emellett a kanok here- és mellékhere-gyulladását idézheti elő. A tünetek között a visszatérő búgás, hüvelyfolyás, a malacok gyenge életképessége és a magzatok mumifikálódása is gyakori.
A betegség terjedésében kulcsszerepe lehet a fertőzött tenyészállatoknak, különösen a kanoknak, de a szabadtartásos rendszerekben a vaddisznó és mezei nyúl is forrás lehet. A fertőzést a magzatburkok, a váladékok, a gondozók lábbelije, eszközök vagy akár a rágcsálók is terjeszthetik.
A Brucella suis ellenálló-képessége korlátozott: 60 °C fölött, illetve pH 4 alatt elpusztul, és az almos trágya füllesztése is hatékony ellene. Hűvös környezetben azonban – híg trágyában, magzatburkokban – akár egy hónapig is fertőzőképes maradhat.
A betegség felszámolása nehéz, gyakran tömeges állatleölést és szigorú járványvédelmi intézkedéseket igényel. Az eset figyelmeztetés az egész európai sertéstenyésztés számára: a járványmegelőzés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Hogyan előzhető meg a brucellózis?
Tenyészállatok vásárlása csak mentes tenyészetekből. Íme, a szakemberek javaslatcsomagja: zug-állatkereskedésekből kerülése; vetélések, gyanús ellések gyors laboratóriumi vizsgálata; a tenyészkanok és az állomány 10%-ának rendszeres, félévenkénti vérvizsgálata; az általános járványvédelmi szabályok szigorú betartása.
Ennek fontosságáról lapunk írt nemrég, lásd ezt a cikkünket!
Afrikai sertéspestis Horvátországban: már 5% a veszteség
Miközben Dániában a brucellózis jelent új veszélyt, a Balkánon továbbra is az afrikai sertéspestis okoz súlyos károkat. Horvátországban a betegség eddigi legnagyobb gócpontját azonosították a Bellye (Belje) mezőgazdasági vállalat katalinpusztai telepén, ahol 10 ezer sertést kellett elaltatni. A vírust Eszék külvárosában, Nemetinben is kimutatták, ahol 1600 állatot érintett a járvány.
David Vlajcic mezőgazdasági miniszter szerint a betegség terjedéséért nagyrészt az emberi tényező okolható: a felelőtlen szállítás, az illegális állatmozgatás és a járványvédelmi szabályok be nem tartása. Az utóbbi két évben 41 ezer sertést kellett elpusztítani az ASP miatt, a mostani esetekkel együtt már több mint 51 ezret. Ez a teljes horvát sertésállomány mintegy 5%-át jelenti. A veszély azonban jóval nagyobb: mivel a sertések 67%-át a gazdaságok mindössze 1,5%-ban tartják, egy esetleges terjedés a nagyobb telepekre akár 75%-os állománycsökkenést is okozhat.
Közös tanulság: a járványvédelem az első számú fegyver
A dániai brucellózis és a horvátországi ASP különböző betegségek, de egyaránt rámutatnak: a sertéstartás jövője szempontjából a megelőzés és a szigorú járványvédelem kulcskérdés. A fertőzött tenyészállatok behozatalának ellenőrzése, a telepi higiénia, a vaddisznóállomány kontrollja, valamint az emberi tényezőből fakadó kockázatok minimalizálása nélkül nem lehet hosszú távú biztonságot garantálni.
