Annak kapcsán, hogy Ukrajna öt hónap alatt kimerítette az EU importkvótáját, érdemes kitekinteni, és a csökkenő ártrendek tartósságát firtatni. Hullámok hátán ugyan, de a tőzsdei cukorárak tavaly október óta lefelé ereszkednek. Jelenleg kétéves mélypontjukat ostromolják. E mögött az a globális többlet húzódik meg, amely bőséges kínálatot jelez a piacnak. Sokat nyom a latban, hogy India és Brazília cukortermelése várhatóan kiemelkedően magas lesz. Ugyanakkor ezeken az árakon már lelkesen vásárolnak a nagy importőrök, például Kína, ami viszont lassítja az árak csökkenését.
Nálunk a piaci beavatkozás – a 2022 februárjától 2023. július végéig működő ársapka – vége óta a kiskereskedelmi cukorárak lefelé araszoltak. Erre érkezett egy nehezen magyarázható júliusi KSH-áradat, ami 18 százalékos egyhavi emelkedést mutat. Mivel erős importfüggésünk miatt nemcsak az európai, hanem a globális tendenciáktól is függünk, megpróbálom abból levezetni a várható fejleményeket. Cukorimportunk éppen tíz évvel ezelőtt, 2014-ben érte el a csúcsát. Az akkori 359 ezer tonnához képest tavaly „már csak” 262 ezer tonnát hoztunk be, ami 27 százalékos mérséklődés. 2023 után idén az első öt hónapban már nem csökkent tovább az import. Ez a csökkenő nemzetközi árakkal függhet össze, mert a hazai termelés élénkül (2023: 100 ezer tonnás, idén még több lesz), a belső kereslet pedig zsugorodik, jelenleg 280 ezer tonna körüli.
Rövid világpiaci körkép
Úgy tűnik, hogy a 2024/25-ös gazdasági évben a globális cukortermelés történelmi csúcsra emelkedik. A közel 190 millió tonnás termeléssel szemben mintegy 181 millió tonnás fogyasztás áll, ami a többlet további emelkedését jelenti, és persze az árakra nehezedő nyomás erősödését. Az eddig csúcs 2017/18-ban volt, 188,5 millió tonnával. A különböző elemzőházak más-más értéket várnak, de a növekedési várakozások általánosak. Véleményem szerint az elkövetkező hónapokban az árak csökkenése marad a cukorpiacon a meghatározó trend.
Cukorárkilátások
Emlékezzünk meg tisztelettel arról, hogy a cukor világpiaci ára 1974 novemberében volt a legmagasabb, 65,2 dollárcent fontonként. Ehhez képest – kétéves növekedést követően – a mai 18 dollárcent körüli ár nem is tűnik soknak. Szóval, minden viszonyítás kérdése. A cukor tőzsdei ára 2,17 cent/fonttal, vagyis 10,55 százalékkal csökkent 2024 eleje óta a különbözeti szerződés (CFD) kereskedése szerint, amely nyomon követi az áru referenciapiacát. A rövid távú előrejelzések szerint a cukor ára várhatóan 17,72 cent/font lesz a negyedév végére, 16,44 cent/font 12 hónap múlva. Ez, ahogy azt már fentebb is jeleztem, további csökkenést jelent. A világ cukortermelésének körülbelül 80 százalékát trópusi és szubtrópusi éghajlaton, cukornádból állítják elő. A fennmaradó 20 százalék cukorrépából származik, amelyeket főleg az északi félteke mérsékelt égövében termesztenek. A világon összesen több mint 120 ország termel cukrot. Az évente 170-180 millió tonna között változó termelés harmada fordul meg a világpiacon.
Az EU cukorszektora
Az európai cukorkvótát 2017 októberében vezették ki, de a szektor szerkezetátalakulása már 2006 körül elkezdődött. Ez jól látszik a cukorgyárak számának gyorsuló csökkenésében is, amely még ma is tart. Tavaly Romániában állt le egy üzem. Az EU 2013-ban döntött a kvóta kivezetésének időpontjáról, de azt megelőzően egy 5,4 milliárd eurós programot vitt véghez, amely révén a szektor alaposan fel tudott készülni a kivezetésre. A cukor egy tipikusan a feldolgozók által integrált szektor. Európában már hosszú ideje 5 csoport kezében van a cukoripar nagy része. A cukorpiaci rezsim 2017. októberi megszüntetésének oka is abban keresendő, hogy az érdekek a piac nyitását igényelték. Az import azóta magasabb szintre emelkedett, ami a répafeldolgozó kapacitások tartós csökkenésével jár. A 2021/22-es szezonban rég látott mennyiségben, nyolc gyárat zártak be a közösségben. Négyet Franciaországban, kettőt Németországban és egyet-egyet Horvátországban és Görögországban. Jelenleg már csak 88 cukorgyár van az EU-ban.
A 2022-es emelkedéseket követő oldalazás ebben az évben határozott csökkenésbe csapott át az átlagos ömlesztett fehércukorárakban az EU-ban. Immár 800 euró közelébe süllyedtek a tonnánkénti árak. Az EU a világ legnagyobb cukorrépa-termelője. Ezeknek a területeknek a nagy része Európa északi felében található, ahol az éghajlat megfelelőbb. A répatermelés mellett az EU importált nyerscukrot is finomít. 2017 októberéig az EU termelési kvótája 13,5 millió volt. A kvóta megszüntetése után a termelés meghaladta a 21 millió tonnát, ami a fehér cukor exportjának drámai, 252 százalékos növekedéséhez vezetett 2017/18-ban. A répatermelők motivációi azonban azóta folyamatosan csökkennek, ami a vetésterületen jól érzékelhető. A csávázószerek tiltása és a betegségek is erre hatnak, de a területcsökkenést a többi szántóföldi növény sikere, a Farm to-Fork stratégia, a Mercosur Egyezmény, a költségemelkedések is erősítik. Annak oka, hogy az előző szezonban ismét emelkedést mutat a répaterület, a gabonapiaci válságban, a kedvező répaárakban keresendő. A termelők kedve tartósan romlik. Ebből az következik, hogy a nyerscukor importja fogja pótolni a terméküket. Lehet, hogy ez így gazdaságosabb a gyáraknak? Ne feledjük, nekik ott is vannak érdekeltségeik. Az Európai Unió ebben a szezonban kevesebbet importál, mint tavaly, de Ukrajna szerepe egyre meghatározóbb. 2023 októbere és 2024 júniusa között az EU-ba 30 százalékkal több ukrajnai cukor érkezett, mint egy évvel korábban.
Ukrajna kimerítette a kvótáját
Alig öt hónapra volt szükségük az ukrán cukorgyártóknak ahhoz, hogy kimerítsék az EU-ba irányuló cukorszállítás éves kvótáját. Az exportpotenciál azonban hozzávetőlegesen 1 millió tonna, ezért új vevőket kell keresniük, főleg, hogy a gazdák jelentősen növelték a cukorrépa vetésterületét. Ebben az évben Ukrajna 283 ezer tonna cukrot szállított az EU-ba, a 262 ezer tonnás kvótával szemben.
A kvóta túllépése miatt az Ukrán Cukortermelők Országos Szövetsége felszólította a Miniszteri Kabinetet, hogy 2024-re határozzon meg nulla kvótát, hogy az ország eleget tegyen az EU-val kötött kereskedelmi megállapodásban vállalt kötelezettségeinek. Az ukrán nyomás és a cégek összehangolatlan exportja miatt az európai árak összeestek, ami jogos felháborodást váltott ki az EU-ban. Eközben az ukrán cukoripar azt szeretné, ha 2025-re legalább 350–450 ezer tonnás kvótát állapítanának meg számukra. Persze az sem ártana, ha a kvótát leosztanák, így nem fordulhatna elő ismét a jelenlegi helyzet. 2023/24-ben Ukrajna 1,8 millió tonna cukrot állított elő. Saját fogyasztásra legfeljebb 1 millió tonnára van szüksége az országnak. 2024-ben az ukrán gazdák 21 százalékkal növelték a cukorrépa vetésterületét, mivel a gabonatermesztés jövedelmezősége meredeken csökkent. Ezért a gyárak kételkedni kezdenek abban, hogy képesek lesznek-e az idén megtermelt összes répát feldolgozni. Ennek fényében 2024-ben cukortöbblettel kell számolnunk a világban és Ukrajnában, és ennek következményeként az árak csökkenésével, különösen a brazíliai erős verseny miatt. Az európai piac mind az ár, mind a logisztikai költségek szempontjából érdekes az ukrán exportőrök számára, így a kvóták kimerülése után is folytatódik a szállítás az Európai Unión kívüli országokba, különösen Montenegróba, Macedóniába, Bosznia-Hercegovinába. Az európai országok mellett az ukrán cukor fő értékesítési területe a Földközitenger és Nyugat-Afrika országai.
Hazai cukorkóma
Jelenleg talán éppen a befőzési szezon az, amire áremeléssel készülnek a kereskedők, de mindenképpen jó ez a pillanat arra, hogy áttekintsük a cukorpiaci kilátásainkat. Kevesen tudják például, hogy az európai feleslegek levezetése okán sokáig nálunk voltak a legalacsonyabb cukorárak a régióban. Ráadásul rég látott növekedést látunk a cukorrépa-területben. Valamivel több mint két évtizede még két tucat cukorgyárunk volt, ma már csak egy van az országban. Ha folyamatában nézzük, a répaterület és a termés töredékére zuhant, de a hozamok több mint másfélszeresükre nőttek az elmúlt évtizedekben. Alapvetés, hogy a hazai alapanyag-termelés stabilizálja a feldolgozást, és fordítva. A cukorrépa ráadásul jól illeszkedik az öntözésfejlesztési stratégiához, hiszen igen meghálálja a vizet. Az önellátás álom marad, de a gyár kapacitásának minél magasabb szintű kihasználása az egész szektor érdeke. Így lesz versenyképes a terméke, tud jó kondíciókat ajánlani a termelőknek. A cukorrépa komolyan igénybe veszi a talaj tápanyagkészletét. A vetésforgóban utána nem érdemes alapnövényeket (tavaszi kapásokat) vetni.
Speciális a termelés szervezése is. Már a vetés előtti év végén le lehet szerződni a feldolgozóval. Az ár persze függ a cukor eladási árától. A támogatásai oldal, a termeléshez kötött támogatás is olyan kemény, mint a kád széle. A 2022-es mélypont nem véletlenül alakult ki. Az előző évi répaár ugyanis alacsony volt. A Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének nyilatkozatai szerint „a 2022-es mélypont a termelésben 8621 hektár hazai feldolgozású és 1057 hektár export volt, ami összesen 9678 hektár cukorrépát jelentett. Az emelkedő répaárak is hozzájárultak ahhoz, hogy tavaly már 14 642 hektárnyi hazai és export termőterületről beszélhettünk. A növekedés idén is folytatódik, a hivatalos, államkincstári regisztrált termelési adatok alapján 16 168 hektáron vetettek cukorrépát a gazdák. Ebből 15 465 hektáron termelnek a Magyar Cukor Zrt. részére. A fennmaradó több mint 700 hektárnyi cukorrépa kerül horvát exportra.”
A mögöttünk hagyott két évben határozottan növekedni kezdett a cukorrépa vetésterülete. A támogatás, a szántóföldi növénytermesztés válsága, a meglévő termelési tapasztalat mind-mind szerepet játszik ebben. A hazai cukorgyár optimális körülmények között akár a belföldi igények felét is elő tudja állítani, és a horvát répaexport is működik. Azt is látni kell, hogy a cukorrépa termelése igen magas beruházási igényt támaszt; aki egyszer ebbe beleáll, az szeretné megtérülni látni e gépeket, hiszen igen költségigényes ágazatról beszélünk.
Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés
