A gazdák zsebéből nem csak a földeken veszi ki a pénzt a csapadékhiány. Ha nincs – márpedig egyre inkább nincs – elég víz a Dunában, akkor ott is százmilliárdokat veszít a mezőgazdaság.
Ha kiapad a Duna
Március elején még soha nem volt ilyen alacsony a Duna vízállása a feljegyzések kezdete óta (a vízállások feljegyzését a Dunán 200 éve, 1823-ban Pozsonyban kezdték el) Az Országos Vízügyi Igazgatóság közleménye szerint a szokásosnál enyhébb, csapadékban rendkívül szegény tél miatt a Duna és a Tisza vízgyűjtőin a szokásosnál sokkal kevesebb hó halmozódott fel. Az alacsony vízállást szemlélteti, hogy Budapesten újra előbukkan az Ínség-szikla, ami akkor kerül elő, amikor a vízállás Budapesten lecsökken 95 cm alá – ez vasárnap (március 16.) reggel 105 cm volt. A valaha mért legalacsonyabb vízállás a fővárosban 33 cm volt 2018. októberében – ekkor fotóztuk a kiszáradt medret a Margit-híd lábánál. Hogy ez miért gond a mezőgazdaságnak?
Pont a legrosszabbkor nem hajózható
A nyáron betakarított termények, gabonák egy részét több hullámban szállítjuk exportra. Ennek legolcsóbb módja a vízi szállítás. Minél több hajózható nap van az évben, természetesen annál több lehetőség van az olcsó kivitelre. Csakhogy a korábbi 300-zal szemben manapság már 250 napig sem hajózható a Duna a hagyományos (legalábbis üzletileg is megtérülő) hajótípusokkal – erről pár éve a GÉPmax-ban írtunk ezen a linken. Súlyosbítja a bajt, hogy a hajózható napok számának csökkenése éppen az aratás utáni hónapokban, nyár végén, ősszel jelentkezik. Az alternatív vasúti/kamionos szállítás jóval drágább. Már 2020-ban úgy kalkuláltak az agrárközgazdászok, hogy évente 300 milliárdos kár keletkezik emiatt csak a mezőgazdaságban, s akkor a teljes hazai agrárproduktum 2700-2800 milliárd forint körül volt. (Az agrárium mellett természetesen az ipar, ennélfogva a logisztika számos érdekelt vállalkozása is károkat szenved.)
A mezőgazdaság közvetetten is veszít ettől a trendtől, hiszen a klímaválsággal nőhetnek majd a vízkiemelési igények mind ipari, mind öntözési célokra.
Megtérült volna vízlépcsőket építeni
Távolabb mutató, de idevágó szempont, hogy kereskedelmi hajózási és vízügyi-beruházási szakemberek szerint erre az összetett problémára duzzasztók, vízlépcsők építése jelentett volna, jelenthetne megoldást. Amint az említett GÉPmax-cikk is utalt rá, a Magyarországra érkező vizek elegendőek lennének a hajózási fuvarozás és az öntözési szükségletek kielégítésére. A vízlépcső-építések az utóbbi bő 30 évben elmaradtak, pedig ebben is követhettük volna Ausztria vagy Szlovákia példáját, ahol az ilyen beruházások 14 év alatt megtérültek.
