Az elmúlt öt év gabonakivitelében látványos ciklikusság rajzolódik ki, de az idei év abszolút figyelmeztető számokat mutat – de talán csak az egyik szemünknek kell sírnia… Míg 2020 „csúcsév” volt, 2021-ben volumen-visszaesés jött, 2022-ben az érték újra emelkedett, de a mennyiség mélyre zuhant. Majd 2023–2024-ben fokozatos mennyiségi helyreállás következett, viszont 2025 első félévében ismét markáns visszaesés történt – ez súlyos figyelmeztetés. Ám az is, hogy a gabonáknak a teljes agrárexporton belüli súlya – ami eddig a legnagyobb volt – 2020 óta egyre mérséklődik.
Mindehhez emlékeztetőül érdemes áttekinteni az utóbbi 5 év gabonakereskedelmi fő számait. 2020-ban a gabonafélék exportértéke és a kivitel pozitív mérlege (aktívuma) a 24 agrár- és élelmiszeripari árucsoport közül a legmagasabb volt. A gabona a teljes agrárexport 17%-át adta (2019-ben ez csak 14% volt). Az exportérték 21%-kal nőtt, a volumen még nagyobbat ugrott, 35%-ot. A kivitel aktívuma 1412 millió euróra bővült (+25%). Összesen 8,3 millió tonna gabonát vittünk ki, ebből 4,3 millió tonna kukorica, 3,1 millió tonna búza és 1 millió tonna árpa volt; mindhárom fő termék mennyisége nőtt (kukorica +35%, búza +24,6%, árpa +83,8% 2019-hez képest).
2021-ben a gabona továbbra is első volt az árucsoportok között, de a szerkezet romlott: a gabona súlya a teljes agrárexportban 15%-ra esett. Az exportérték alig mozdult, de a mennyiség 16%-kal csökkent. Az import mennyisége és értéke viszont a Covid-járvány miatti árturbulencia hatására nagyot nőtt (+65,3%, illetve +42,6%). A külker-aktívum 1341 millió euróra apadt (–5%). A kivitt összmennyiség 7 millió tonna volt (3,4 millió tonna kukorica, 2,6 millió tonna búza, és szintén 1 millió tonna árpa). A mennyiségek visszaestek (kukorica –19%, búza –15%), miközben az exportátlagárak emelkedtek (kukorica +20%, búza +21%, árpa +22%).
2022-ben az érték ismét csúcs-közeli volt a csoporton belül, de a gabona részesedése tovább apadt (13,2%). Az exportérték +6,6%-ot nőtt, ám a volumen 32%-kal csökkent; az import „berobbant” (mennyiségben és értékben is közel triplázódott). Az aktívum 925 millió euró alá zsugorodott (–31%). A kivitt mennyiség 4,8 millió tonnára esett (2 millió tonna kukorica és millió tonna búza, 0,6 millió tonna árpa): kukorica –40%, búza –22%, árpa –34% 2021-hez képest. Az árak ugyanakkor emelkedtek, mert mindenütt rosszabb volt a termés (kukorica +64%, búza +52%, árpa +56%), de a magas árak csak részben tompították a mennyiségi zuhanást.
2023-ban a gabona még mindig az első árucsoport, de a súly már 13% alá csökkent (12,7%). Az exportérték 1,8%-kal mérséklődött, miközben a volumen +19%-kal nőtt. Az import visszaesett (mennyiség –44,5%, érték –36,5%), az aktívum szerényen, de újra emelkedett (1183 millió euró, +29%. Összesen 5,7 millió tonna gabonát exportáltunk, ebből 3 millió tonna búza, 1,4 millió tonna kukorica és 1,2 millió tonna árpa. A kukorica mennyisége tovább csökkent (–30,6%), a búzáé viszont erősen nőtt (+44%), az árpáé csaknem megduplázódott 2022-höz képest. Árak: kukorica +9%, búza –21%, árpa –27% (2022-höz képest).
2024-ben a gabona súlya kismértékben javult (13%). Az exportérték +4,3%-kal nőtt, a volumen +28%-kal bővült; az import mind mennyiségben, mind értékben mélyre esett (–63%, illetve –47%). Az aktívum 1509,6 millió euróra ugrott (+26%). A kivitt mennyiség 7,3 millió tonna: ebből 4 millió tonna búza (+29%), 2,3 millió tonna kukorica (+62,5%) és 1 millió tonna árpa (–19%). Az exportátlagárak csökkentek (kukorica –30%, búza –19%, árpa –12%), tehát a mennyiségi felfutás értékben csak visszafogottan érvényesült.
2025 első félévében aztán komoly törés következett be. Mind a kapott ár, mind a kivitt mennyiség súlyosan visszaesett: az exportérték kétharmadára, az exportvolumen közel felére esett 2024 azonos időszakához képest. Ugyanakkor hatalmasat nőtt a behozatal: az importvolumen bő 45%-kal nőtt, míg az értéke szerényen, 5,1%-kal csökkent. Ezzel a gabona-külkereskedelmi aktívum 944 millió euróról 589 millió euróra apadt (–38%). A gabona részesedése a teljes agrárexporton belül 10,6% (2024 I. félév: 15,2%). A kivitt mennyiség 2,5 millió tonna volt (–44,1%): ebből 1,3 millió tonna búza (–41,8%), 923 ezer tonna kukorica (–39,8%), az árpa 174 ezer tonna (–66%). Vagyis a 2023–2024-es mennyiségi „visszakapaszkodás” 2025 első fél évében éles korrekcióval tört meg: a búza és a kukorica egyszerre estek vissza, az árpa pedig mélyrepülésbe kapcsolt.
Összegzés – öt év tükre
A búzaexport 2020-ban még 3,1 millió tonnát tett ki, 2021-re azonban 2,6 millió tonnára csökkent. A következő évben, 2022-ben tovább esett, és mindössze 2,1 millió tonna búza hagyta el az országot, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb értéke volt. 2023-ban megindult a helyreállás, ekkor 3,0 millió tonna búzát exportált Magyarország, 2024-ben pedig már elérte az 3,9 millió tonnát, ami az öt év legmagasabb szintjének számít. A 2025-ös év első felében azonban ismét erős visszaesés következett: mindössze 1,3 millió tonna búza került külpiacra.
A kukoricaexport 2020-ban 4,3 millió tonnával tetőzött, ekkor volt a legmagasabb az elmúlt időszakban. Egy évvel később 3,4 millió tonnára csökkent, majd 2022-ben a visszaesés tovább folytatódott: mindössze 2,0 millió tonna kukoricát exportáltunk, ami mélypontot jelentett. 2023-ban a mennyiség tovább csökkent 1,4 millió tonnára, de 2024-ben jelentős javulás következett, amikor 2,3 millió tonnára nőtt a kivitel. A 2025-ös év első félévében viszont ismét csökkenés volt tapasztalható, 923 ezer tonna exporttal, ami a korábbi év féléves bázisához viszonyítva jelentős visszaesés.
Bár a gabona továbbra is kulcsárucsoport, de a 2025. évi első féléves trend figyelmeztető – egyszerre romlott a mennyiség és az érték, miközben az import nyomása erősödött. A 2024-ben felépített többlet egy részét az idei első félév elvitte. A MezőHír ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy kár ezen csakis keseregni. Bár először fordul elő, hogy a takarmányok még a gabonaviteltől is többet hoztak, ez egyben örömhír, hiszen (végre) egy feldolgozott termékcsoport mutatkozik sikeresnek a nemzetközi piacon.
Agrárágazat Tudástár
Gabonaexport-ciklusok és visszaesés 2025-ben – Az AKI adatai szerint 2025 első félévében a magyar gabonaexport kétharmadára, a kivitt mennyiség közel felére esett 2024 azonos időszakához képest. A búzaexport 1,3, a kukoricaexport 0,9 millió tonnára csökkent, az árpa 66%-ot zuhant. A gabonák aránya az agrárexporton belül 10,6%-ra apadt, miközben az import 45%-kal nőtt. A visszaesés figyelmeztető: a feldolgozott takarmánytermékek váltak a fő exporttényezővé.
