A globális gabonapiacokra az elmúlt hónap során általánosságban kiegyensúlyozott kereslet-kínálati viszonyok és enyhén csökkenő árak voltak jellemzők, azonban a geopolitikai, időjárási és szabályozási tényezők – többek között az exportkorlátozások, USA kormányzati leállása, Kína exportpolitikája – továbbra is jelentős bizonytalanságot okoznak, még a rekordtermések árnyékában is.
Kukorica
Egy hónapnyi kihagyást követően, november 14-én ismét megjelenik az USDA (USA Mezőgazdasági Minisztériuma) havi riportja, amelyben a globális kereslet és kínálat alakulását követhetjük nyomon. Addig azonban érdemes egy pillantást vetnünk az AMIS (Agricultural Information System) novemberi jelentésére is. A 2011-ben, a G20 mezőgazdasági minisztereinek kezdeményezésére létrejött, állami és nemzetközi szervezetek által működtetett platform évente 10 alkalommal jelenteti meg a „Market Monitor” című elemzést, amely részletesen összefoglalja az aktuális piaci helyzetet és kilátásokat. Összességében elmondható, minden jelentős gabonaféle, így a búza, kukorica, rizs és a szója piacai továbbra is jól ellátottnak tekinthetők, annak ellenére, hogy bizonyos térségekben (Kína, EU, Ukrajna) az aszály, máshol az elmúlt hetek esőzései okoztak problémákat a vetési és a betakarítási munkákban.
A globális kukoricatermelés 2025/2026-os gazdasági évben várhatóan minden korábbi rekordot megdönt, meghaladhatja az 1,3 milliárd tonnát, főként az Egyesült Államokban, Brazíliában, Kínában és Ukrajnában tapasztalható hozamnövekedések miatt. Az aktuális előrejelzések alapján körvonalazódó 425 millió tonnányi terméssel az USA egyedül a világ termésének egyharmadát adja, ami szintén történelmi rekord. Dél-Amerikában szintén jelentős volumennövekedés várható, mind az argentin, mind a brazil kukoricatermés kiemelkedően jónak mondható. Elsőre – a fentiek alapján – ellentmondásnak tűnhet a készlet/felhasználás arányának rég nem látott mélypontra, 2012/2013 óta a legalacsonyabb szintre prognosztizált süllyedése, azonban a jelentősen emelkedő globális kukorica felhasználás tükrében ez az előrejelzés indokolt lehet. Ez a jelenség akár hosszú távon egy esetleges jövőbeni áremelkedés kockázatát is előre vetítheti, különösen akkor, ha extrém időjárási események következnek be az adott gazdasági évben. Másik oldalról azonban az esetleges áremelkedés korlátja lehet a rendelkezésre álló búza mennyisége is, amely részben helyettesítheti a kieső kukoricatermést.
Európában továbbra is vegyes képet láthatunk: az alacsony, 60 millió tonna alatti termés és a vetésterület várható további csökkenésének (cca. 8,4 millió hektár) eredményeként az EU kukoricapiaca fokozottan kitett a globális ármozgásoknak, piaci anomáliáknak és esetleges sokkoknak. Míg a készletek tovább fogynak, az import egyre dominánsabbá válik, az árak azonban az elmúlt évek tükrében alacsonyabb szinteken stabilizálódnak. November első hetében a MATIF (párizsi árutőzsde) kukorica és búza határidős jegyzései közötti árkülönbözet (spread) 6 euró/tonna körül alakult, amely kifejezetten alacsony értéknek tekinthető. Az árkülönbség eróziójának egyik fő oka lehet a kínálat oldali nyomás, továbbá az a tény, hogy egyelőre a keresleti oldalon sem látszik érdemi fordulat. Értelemszerűen ezek a tényezők az EU gabonapiacán jelentős hatással lehetnek a jövőbeli vetésszerkezetre és az inputigényekre egyaránt.
Végéhez közeledik a betakarítás Magyarországon is, az október végi adatok alapján a vetésterület 87%-án már befejeződtek az aratási munkák. A rendelkezésre álló adatsorok alapján a hozam 5 tonna/hektár körül alakulhat, amely nagyjából 3,7–3,9 millió tonnányi termésmennyiséget vetít előre.
Piaci aktivitás vételi oldalon változatlanul a feldolgozók részéről tapasztalható, az importszállítmányok jellemzően Szlovákiából és Lengyelországból érkeznek, míg export gyakorlatilag nincs. Bár az árak mérséklődnek, továbbra is megfigyelhető az a piaci torzulás, hogy a hazai eladók magasabban árazzák a kukoricát, mint az importőrök. Így a szomszédos országokból érkező szállítmányok – megfelelő logisztikai háttérrel – sokszor versenyképesebbek a hazai tételeknél.
Búza
Úgy fest, a kukorica mellett a másik meghatározó gabona, a búza termése is rekord lehet a 2025/2026-os szezonban. Az AMIS aktuális előrejelzése 819 millió tonnát prognosztizál, reflektálva több nagytermelő (Kanada, EU, Kazahsztán, Oroszország és Ukrajna) emelkedő volumeneinek köszönhetően. A búzatermés ilyen mértékű emelkedésével a felhasználás nem tart lépést, következésképp a fordulókészletek is emelkedni fognak a folyó gazdasági évben.
A világkereskedelem volumene 200 millió tonna felett alakulhat. Az előző szezonnal összehasonlítva ez enyhe növekedést jelent. A főbb exportőrök változatlanul Oroszország, EU, Kanada, USA, Ausztrália, és Ukrajna, míg a legfontosabb importőrök Egyiptom, Indonézia, Kína, Algéria és Törökország.
A globális búzapiacon a rekordtermés eredményeként évek óta nem látott alacsony árakat, túlkínálatot és stabil készleteket láthatunk. Rövid távon az árakat szintén elsősorban a már korábban említett kínálati többlet, regionális időjárási kockázatok és a nemzetközi exportpolitikai intézkedések alakítják. A főbb exportőrök közötti árverseny kifejezetten erős, emiatt a globális búzakereskedelem tartósan nyomott piaci árakon folyik.
Az Európai Unióban az elmúlt hónapban mérsékelt kínálat és szokatlanul alacsony árak jellemezték a piacot, amit elsősorban az orosz és ukrán exporttal szembeni erős verseny okozott. Az inputanyagok magas költsége, a csökkenő készletek és a bőséges kínálat miatt a következő évben csak szélsőséges időjárás vagy váratlan geopolitikai események idézhetnek elő érdemi piaci fordulatot.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
Fotók: shutterstock.com
Agrárágazat Tudástár: Agrárgazdasági elemzések – A globális gabonapiacok rendszeres, adatvezérelt értékelései, amelyek a termelés, készletek, felhasználás és kereskedelem alakulását vizsgálják, különös tekintettel a geopolitikai, időjárási és szabályozási kockázatok ár- és piacszerkezetre gyakorolt hatására.
