Felkészülés a hőstresszre, 1. rész

Légsebesség és THI: a mérés és a tartástechnológia jelentősége

Végy egy Kestrel-adatgyűjtőt! Több típusból választhatsz: Agriculture, Livestock, Cattle heat stress tracker. Testközelben mérheted a légsebességet és a THI értékét. Ez legyen a zsebedben nyáron, ha tehenet tartasz.

A hőstressz még nem jött el, miért kell most írni erről a témáról a nyári szezon előtt? Mert a hőstresszre most kell előkészülni. Hogyan? A legfontosabb, hogy a kaszák áprilisi indításától függ a tehén nyári termelése, egészsége, mert ezzel lehet csökkenteni az anyagcsere hőtermelődését és fenntartani az étvágyat. A másik szempont, hogy az istállók fel vannak-e készítve a nyárra? Megfelelő számú ventilátor van? Jól vannak elhelyezve? Működnek ezek a ventilátorok? Az esőztető rendszer működik?

1. A hőstressz kialakulásának körülményei

A hőstressz állapota akkor következik be, amikor a tehén nem képes megszabadulni a felesleges hőmennyiségtől, illetve nem képes tovább fenntartani a számára ideális testhőmérsékletet. Hőstressz alakul ki, ha a környezeti hőmérséklet, a relatív páratartalom, a napsugárzás, a légmozgás együttes hatására olyan környezeti körülmények jönnek létre, amelyek nem fedik a tehén komfortzónáját. A hőstresszt kiváltó környezet páratartalom-függő, de Magyarországon általában 24–26 °C a határ. A környezeti feltételek, mint például a környezet hőmérséklete, a napsugárzás, a relatív páratartalom, továbbá az életfenntartás, valamint a termelés során felszabaduló anyagcserehő együtt okozza a hőstresszt, amit a termelés érdekében csökkentenünk kell (Delfino, 2004). A nagy termelésű teheneket fokozott anyagcseréjük és stresszérzékenységük miatt nagyobb mértékben sújtja a nyári meleg.

2. A hőstressz hatása és következményei

A hőstressz hatására speciális tünetegyüttes alakul ki: fej- és nyelvlógatás, szapora légzés tátogással, intenzív nyálzás, merev tartás. Amennyiben a légzésszám 75/perc fölé emelkedik, akkor a tehén hőstressz állapotába került. Megfigyelés, hogy ilyenkor „összeállnak” a tehenek. A hőstressz közvetlen következményei súlyosak, és gyorsan kialakulnak:

– csökken a napi szárazanyag-felvétel és a tejtermelés, pl. 32 °C felett várhatóan 8–12% szárazanyagfelvétel-csökkenés, 20–30% tejtermelés-csökkenés, napi 5–10 liter tej/nap termeléskiesés következik be, a csúcstermelés 4 liter/nap értékkel kevesebb, akár 900 kg tejkiesés is várható egy laktáció alatt;

– a vízfogyasztás emelkedik (jelentős stresszhatás esetén: +50–125% vízfelvétellel kell számolni);

– a testhőmérséklet emelkedik;

– Na- és K-hiány alakulhat ki.

A hőstressznek hosszú távú, közvetett hatásai is vannak:

– gyakoribbá válik a bendőacidózis, melynek oka: a kérődzési idő lerövidülése, a váltakozó étvágy (melegben nem eszik, hűvösebb napszakban viszont többet egy kiosztásra), a tehén szervezetében működő pufferrendszerek kapacitása csökken;

– jelentősen csökken a tej zsírtartalma az alacsony rostfelvétel és az elégtelen bendőműködés, valamint rostbontás következtében;

– respirációs alkalózis alakul ki. A tehén szervezete a lúgos kémhatás felé tolódik el, ezzel egy időben a bendőben a savas kémhatás fokozódik;

– a tőgyproblémák gyakoribbá válnak: a tőgygyulladásos esetek gyakoribb előfordulása figyelhető meg, a szomatikus sejtszám állományszintű emelkedése mellett gyakoribbá válik a sántaság, mely változások elsődleges oka a szubklinikai/klinikai bendőacidózis;

– romlanak a szaporodásbiológiai mutatók: emelkedik a termékenyítési index, csökken az ivarzók száma, gyakoribbá válik az embrióelhalás;

– csökken a megszülető borjak testtömege és életképessége, ha a hőstressz a tehenet a vemhesség utolsó 3 hónapjában éri;

– súlyos esetben a tehén következő laktációja során is érezhető az előző nyári hőség depresszív hatása, negatívan hat a következő laktációs teljesítményre (10–12% csökkenés).

3. A hőstressz mértéke: a mérés jelentősége

A levegő hőmérséklete (mint egyetlen mutató) kihagy más fontos környezeti tényezőket, amelyek szintén befolyásolják az állatok termikus komfortérzetét. A hőmérséklet-páratartalom index (THI) és a hőterhelési index (HLI) a legelterjedtebb komplex termikus indexek, melyeket ma már széles körben használnak a tej- és marhahúsiparban.

A hőmérséklet- és páratartalom-alapú indexek: a levegő hőmérsékletén (száraz és/vagy nedves hőmérséklet), a fekete gömb hőmérsékletén (egy napsütésnek kitett gömb belsejében, azaz árnyékban mért hőfok) és a levegő relatív páratartalmán alapuló indexek segítségével megbecsülhető az emberek, szarvasmarhák és más állatok hőkomfortja. A hőmérséklet­páratartalom index (THI) a száraz és nedves hőmérséklet (°C) összegén alapul. Ez az állatállományban a hőstressz legszélesebb körben használt indexe, amely a környezeti hőmérsékletet és a relatív páratartalmat kombinálja. Ezt a mutatót széles körben használják, mivel a legtöbb meteorológiai állomás könnyen összegyűjti a szükséges éghajlati adatokat. A korábbi szakirodalom a 72-es THI-értéket javasolta a szarvasmarhák hőérzetének felső küszöbértékeként, de a legújabb kutatások a 65-ös (mint a napi legalacsonyabb érték) és a 68­as (mint a napi átlagérték) küszöböt javasolják a nagy termelésű tejelő tehenek esetében.

4. A THI irányadó számai

A klinikai tünetek megjelenése előtt érzékelni kell a hőstresszt, ezért kerülendő a 68 feletti THI. A frekvenciaváltós (tehát változtatható fordulatszámú) ventilátorok általános beállítása 68–74. A gyakorlatban pedig sajnos 75–85 THI-értékeket is mértem júliusban, ezért a jelenleg alkalmazott hűtési technika szá­mos telepen nem jó, fejleszteni kell.

5. A légtechnika irányadó számai

A ventilátorok használata ma már elengedhetetlen a tehenek hűtésében. A helyes beállításokat az alábbiakban írjuk le. A tehén mikrokörnyezetében mérhető légsebességre vonatkozóan az alábbi prof. Cook javaslata (2023, USA):

• pihenőboxokban: fekvő tehén esetében a 2 m/s légsebesség az ideális 50 cm magasságban mérve,

• közlekedőfolyosón: álló tehén esetében 3 m/s légsebesség az ideális a tehén fejmagasságában.

Az istállóban a légcserére vonatkozóan az alábbi prof. Cook javaslata (2023, USA):

• nyáron: 40–60-szor cserélődjön ki a levegő óránként,

• télen: 4–8-szor cserélődjön ki a levegő óránként.

6. A ventilátorok elhelyezése

A 120–140 cm átmérőjű panelventilátorokat úgy kell elhelyezni (olyan dőlésszöggel), hogy a légáram 6 méterrel arrább elérje a földet, de a következő ventilátorral legyen átfedés. Tehát ne maradjon olyan pihenőbox, ahol nincs megfelelő légsebesség. Ezért a 120–140 cm átmérőjű ventilátorokat kb. 7-8 méteres távolságra kell elhelyezni a pihenőboxok felett (prof. Nigel Cook, 2023, WI, USA).

A légáramlás lehetőleg oldalról érje a tehenet, ezért az alagútszellőzés hatékonyabb a hűtésben, mint a keresztszellőzés. Az előváróban a ventiláció jelentősége óriási, mivel sokáig állnak itt az állatok, és összezsúfolódnak.

7. Intenzív esőztető hűtés

A ventilátorok nem képesek elvezetni a közepes és nagy tejtermelésű tehenek (>30 kg tej/nap) metabolikus hőjét (>2000 watt/nap/tehén), ezért direkt módon nedvesítve is hűteni kell a teheneinket. Evaporációs hűtés: a tehén elpárologtatja a vizet a testfelületéről, ami hőt von el, tehát lehűti! A vízpermetezés/nedvesítéssel és a ventilátorok kombinálásával ötször több hő vezethető el, mint a kizárólagos ventilátorhasználattal (Flamenbaum, 2024).

Prof. Flamenbaum szerint a prioritási sorrend a tejelőállományok hűtése szerint az alábbi:

1. frissfejős tehenek (ellést követő első 3 hét),

2. ellés előtt álló tehenek (a vemhesség utolsó 3 hete),

3. nagy tejtermelésű tehenek (a laktáció első 100 napja),

4. laktációjuk középső szakaszában levő tehenek (a laktáció 101–200. napja),

5. szárazonálló tehenek (szárazra állítástól az ellés előtti 3 hétig),

6. kései laktációs stádiumú tehenek (a laktáció 200+ napja).

Az öntözés/nedvesítés/zuhanyoztatás módszere sem mindegy. Nagy cseppekkel kell a tehén hátát és oldalát áztatni az etetőút mentén úgy, hogy ventilátorokkal hűtsük is, és segítsük a víz elpárolgását a testről. A vízpermetezés szakaszolását úgy kell kialakítani, hogy minél több tehén odaérjen a vízpermethez, majd feküdjön le. Tehát ne ácsorogjon az etetőút mentén várva a vízre, és ne feküdjön szárazon a boxban.

8. Ventilációs hibák: ne „álltassuk” a teheneket a rossz légtechnikával!

A rosszul beállított légtechnika kárt okoz. Növeli a bendőacidózis gyakoriságát (a kérődzés 350 perc/nap alatti), a korai embrióvesztés előfordulását (gyenge étvágy okozta energiahiány) és a sántaság kialakulásának esélyét (dobogózás).

Nézzünk néhány példát:

• A folyosó légsebessége dönti el, hogy a tehenek használják-e az adott istállószakaszt.

• Ha a közlekedőfolyosón nem egyenletes a légáramlás, akkor a 3 m/s légsebességet meghaladó szakaszokat fogja a tehén használni. Ez is lehet oka, ha összeállnak a tehenek, és nem fekszenek be a boxokba.

• Ha a folyosón van légmozgás, de nincs elegendő légsebesség a boxban, akkor ácsorogni fog a tehén, tehát „álltatjuk” a rossz technikával.

• Ha a boxban fejmagasságban fúj jól a ventilátor (nem elég a dőlésszöge), akkor dobogózásra kényszerítjük az állatainkat!

• A tehenek azokat a pihenőboxokat fogják elsősorban használni, ahol a légsebesség meghaladja a 2 m/s értéket. A többi box üresen marad, vagy szenvedni fog benne a befekvő tehén. A rangsorban hátrébb álló tehenek pedig a folyosón próbálnak „hűsölni”.

9. Boxdizájn: ne „álltassuk” a teheneket a rossz boxméretezéssel!

Ha már ortodox átkot szórtunk a légtechnika beépítőjére, ultimátumot adtunk a takarmányosunknak, levontunk a dolgozók mozgóbéréből, de a tehenek még mindig állnak, akkor azért nézzünk rá a pihenőbox méreteire is. Elég egy mérőszalag!

Sajnos a box méretezése súlyos ok lehet a dobogózásban és a boxban való ácsorgásban. A tehén 5 percnél ne álljon többet a boxban: feküdjön le, vagy faroljon ki. A boxméretek megítéléshez ad segítséget az ad segítséget az 1. táblázat (Wisconsini Egyetem, USA).

Törekedjünk az átlagosan 11,5–12,5 óra/nap fekvésidőre, átlagosan 1,2 óra időtartamú fekvési periódusokkal!

10. Árnyjáték. Az istálló tájolásának jelentősége!

A tehén kerüli a fényt, a napsütést a nyári melegben, ha teheti. A kifutók, karámok, felvezetőutak, elővárók árnyékolása ma már nem kérdés. A karámokban 4 m/tehén árnyéknak kellene lennie.

Úgy gondolnánk, hogy az árnyék csak a legelőkön, a kifutókon vagy a felvezetőúton fontos, mert az istállóban úgyis megoldott ez a kérdés. De sok istállóban nem így van! Többször láttam, hogy egész boxsorok állnak üresen, mert süti a nap, a tehenek pedig zsúfolódnak az árnyékosabb folyosón állva! Szörnyű hiba, főleg új istállókban.

A Nap keleten kel, és nyugaton fekszik, és kicsit elbillen déli irányba:

• Ezért az északi-déli elhelyezkedésű istállók keleti hosszanti oldalát délig éri a napsütés, majd délután a nyugati oldalát süti a nap. Ezért egyetlen boxsornak sem szabad teljesen az istálló külső szélén elhelyezkednie, mert nem fog oda befeküdni a tehén. Ebből a szempontból a teljesen fedett, betonozott, szélső etetőút egy elfogadható megoldás. A középső etetőút itt csak akkor lehetőség, ha a két hosszanti oldalon a boxokat nem éri a közvetlen fény (közlekedőút van hosszanti irányban az istálló szélén, hosszan lenyúlik az árnyékot adó eresz, árnyékolófüggöny van felszerelve stb.).

• Az oldalról napsütötte boxok esetében a hosszanti árnyékolófüggönyök elvileg segíthetnének a direkt napsütés kizárásában, de meleg nyári napokon rontják az istálló szellőzését, növelik a THI-indexet (elsősorban a páratartalmat), így feltételes lehetőség csak a használatuk. Jól szellőztetett istállókban az árnyékolófüggöny lehet eredményes.

• Ahol kelet-nyugati a tájolás, ott a középső etetőút jó megoldás, mert így egész nap középen fog sütni a nap, ahol nincs pihenőbox. A déli hosszanti oldal azonban itt is lehet problémás, ezért itt is egy közlekedőút, hosszabban lenyúló és árnyékot adó eresz, árnyékolófüggöny stb. alkalmazandó.

• A szélső etetőutas, középen napsütötte boxok esetében a tetőgerinc árnyékolása megoldást jelenthet. Amennyiben pl. 90%-ra van felöltve egy istálló, akkor nem engedhetjük meg magunknak, hogy a tehenek a boxok 25–30%-ába ne feküdjenek be a direkt napsütés miatt, hol a jobb, hol a bal oldalon vagy folyamatosan középen. Egy hazai látogatás alkalmával dr. Wolf (szaktanácsadó) csak annyit mondott: „Az üres pihenőbox nem termel tejet”.

11. Széllel szemben? Az istálló tájolásának jelentősége

A tájolás szempontjából az uralkodó szélirány szintén meghatározó. A nyitott istállókban minden szélirány hatással van a ventilátorok hatékonyságára, de még a homlokzati falon zárt istállók esetében is lehetséges olyan oldalszél, ami hat az istállón belüli légmozgásra. Ha ez a szél szembe fúj a ventilátorokkal, akkor jelentősen, akár 1-2 m/s értékkel is csökkentheti a ventilátor hatását a boxokban és a közlekedőfolyosókon, valamint növeli az energiafelhasználást. Ezért a szélárnyék vagy az uralkodó széllel azonos irányban fújó ventilátorbeállítás lehet részben megoldás.

Az új istállók tájolása és a tájolásnak megfelelő berendezése a hőstressz és az egyenletes istállóhasználat (összeállás megelőzése) szempontjából rendkívül fontos kérdés. A hőstressz hatásának csökkentésére több fő stratégiát különítünk el. Az étvágy fenntartását szolgáló és az anyagcserehőt mérséklő takarmányozási gyakorlat alkalmazásáról a következő számban írunk majd.

Dr. Orosz Szilvia
ÁT Kft.