Vegyem? Ne vegyem?

A mezőgazdaság helyzetét, a gazdálkodói hangulatot jól lehet mérni a ráfordítások alakulásában. Az, hogy mennyi műtrágyát és növényvédő szert, gépet, alkatrészt vesznek, jelzi a szektor állapotát, fizetőképességét, bizalmát a közeljövőben. Nos, a jelenlegi helyzet, a statisztikai adatok fokozódó nehézségekre, óvatos költésekre utalnak.

Az országot járva az óvatosság jelenleg a legjellemzőbb gondolkodás, amivel a gazdálkodóknál találkozom. Az anyagi helyzet romlása, a költség emelkedések, az időjárási és piaci bizonytalanságok okozta helyzet természetes lereagálásáról van szó. Várják a támogatói okiratokat, tárgyalnak velünk, bankokkal, de az elköteleződésekkel, kiadásokkal visszafogottak. A költségtudatosság ugyanakkor látványosan javul. Kalkulálunk, optimalizálunk, tanulunk. Ez jó irány, hogy ne mondjam: az egyetlen. Mielőtt szokásos előrejelzéseimet megteszem, járjuk körül a legfontosabb inputok és gépek piaci trendjeit, és tekintsük át a mezőgazdálkodás helyzetét!

Műtrágya: hatóanyagban a tavalyi szinten

A KSH adatai szerint, a műtrágyaeladások a 2022. és 2023. évi drasztikus zuhanások után 2024-ben már emelkedtek. Nyilván nagyon alacsony bázisról indultak, így a 30 százalékos bővüléssel is csak a 2021. évi szint 71 százalékát érték el. Ebben a műtrágyaárak 25 százalékos csökkenése kulcsszerepet játszott. Az idei folyamatokról az AKI friss kiadványából kapunk képet. Eszerint a műtrágya-forgalmazók 518 ezer tonna műtrágyát értékesítettek közvetlenül mezőgazdasági termelők részére 2025 első negyedévében. Bár az értékesített mennyiség 2,1 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban (hatóanyagban viszont ugyanannyi!), az áremelkedés miatt a műtrágyaértékesítés nettó árbevétele 14,5 százalékkal (10,6 milliárd forinttal), 83,6 milliárd forintra nőtt. A műtrágyaárak – a KSH számításai szerint – átlagosan 10,1 százalékkal voltak magasabbak 2025 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. Ne feledjük, a műtrágyapiacon minden évben az első negyedév a legerősebb, mögötte a negyedik sorakozik. Az 1., 2. grafikonon is látszik, hogy nem egyértelmű, hogy az árak alapján dől el a műtrágyavásárlás.

Sokkal inkább az aktuális fizetőképesség az, ami befolyásolja a piac méretét. A koncentráció növekedése sem ért véget. Az AKI megfigyelése szerint tavaly a tíz legnagyobb vitte el a műtrágyapiac 86 százalékát. A képhez tartozik, hogy a mikrobiológia készítmények és növénykondicionálók támogatással motivált piaca szűkíti a műtrágyapiacot. A fenntarthatósági szempontok egyre jobban előtérbe kerülnek a növénytermesztésben. A talajok termőképességének növelése igen lassú folyamat, így a tápanyag-utánpótlási igény oldalán hatása középtávon alig érzékelhető.

A szerves trágya kijuttatása – lassan növekszik ugyan, és nagyon kicsi, de – évente egyre nagyobb területet érint.

A KSH adatai szerint szerves trágyát mintegy 250 ezer, hígtrágyát közel 60 ezer hektáron juttatunk ki.

Növényvédő szer: egyre kisebb piac

A peszticidek piaca már 2021-ben elkezdett zsugorodni. Tavaly a mennyiségi csökkenés megállt, de a 10,7 százalékos árcsökkenés miatt a piac értékben 10,5 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban. Az AKI 2025. I–III. havi adatai alapján a megfigyelt növényvédő szerekből 6,5 százalékkal kevesebbet vásároltak a gazdák, mint egy évvel korábban ugyanebben az időszakban. E mögött is ott van, hogy eközben az átlagárak 3,2 százalékkal nőttek. A gombaölők értékesített mennyisége 47,9, a gyomirtóké 14,7 százalékkal csökkent, ellenben a rovarölőké 5 százalékkal nőtt 2024 első negyedévéhez mérten. Véleményem szerint a peszticidpiac első negyedévi visszaesésében fontos tényező a vezető gyomirtók árának jelentős emelkedése. Tovább zsugorodik az agrárgéppiac „Ez a csönd éve volt…” – ahogy a Korál dala is mondja. Fájdalmasan igaz a géppiac tavalyi és sajnos – úgy tűnik – az idei évére is. Miután egy április végi rendezvényen az illetékes államtitkár bejelentette, hogy a digitalizációs pályázat halasztásra kerül – méghozzá bizonytalan időre –, ideje elgondolkodni, hová is tart a mezőgazdasági géppiac. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy értékben a 2023. évi 20 százalék után tavaly újabb 23 százalékos zsugorodást élt meg a piac. Mivel az alkatrészforgalom ilyen esetekben szükségszerűen emelkedik, 3 százalékos tavalyi bővülése elrejti egy részét a gépeladások esésének, ami valójában 32 százalékos volt.

Bár a pályázat elhalasztása hideg zuhanyként érte a gépkereskedőket ugyanúgy, mint a potenciális vevőket, a géppiac csökkenésére számítani lehetett. Egyrészt a támogatás minden időben e piac hajtóereje volt. Másrészt tavaly jelentősen csökkentek a jövedelmek a mezőgazdaságban. A KSH adatai szerint a termelési tényezők jövedelme 8,7, a vállalkozói jövedelem 27 százalékkal volt alacsonyabb az előző évinél. A romló gazdálkodási környezetben a gépvásárlások átgondolása indokolt. Azon vitát pedig nem nyitnám meg, hogy túl vagy alul van-e gépesítve a magyar mezőgazdaság, mert nézőpont kérdése. Tény viszont, hogy a technikai fejlesztések elmaradása hatással van a versenyképességre. E piacszűkülés is hatással lesz a kibocsátásra. Pedig éppen e kihívásokkal teli időben kell az alkalmazkodásra nagyobb súlyt helyezni.

A precíziós technológiák pedig éppen azért fejlődnek és terjednek, mert mind a költséggazdálkodásban, mind a hatékonyságban, a fenntarthatóságban komoly lehetőségek rejlenek. A valóságban éppen ezek a gépek és technológiák jelentik az egyik vízválasztót a fenntartható és fennmaradó agrárcégek kérdésében. Azok, akik nemcsak a támogatás szemeket elhomályosító hatása, hanem valódi versenyképességi szempontok alapján fejlesztenek, tanulnak, számolnak, sokkal nagyobb eséllyel tartoznak a maradók táborába. Márpedig a mezőgazdaságban éppen gyorsuló szakaszába lép a koncentráció növekedése. Az Erste előrejelzése szerint a gazdaságok száma a következő négy évben tovább csökken, és az időszak végére a 2020-as szint felét teszi majd ki. A beruházásokon is vastagon tetten érhető az, hogy tavaly 11 százalékkal kevesebb támogatás került kifizetésre az agráriumban. A mezőgazdasági beruházások 5 százalékkal estek vissza. Ez a támogatásoktól való függés kóros, káros. Amit a következő pénzügyi-kifizetési ciklusból már látunk az az, hogy jelentős átalakulás és a brüsszeli források csökkenése valószínűsíthető. Most kell tehát minden eszközt megragadni a versenyképesség növelésére.

Mielőtt azonban az inputpiacról elcsúszna e cikk fókusza, annyit, hogy az integrációs szint minden irányú és ugrásszerű emelése nélkül drasztikus átalakulás vár a szektorra. A KSH adatai szerint a 2024. évi mezőgazdasági ráfordítási áraknak a megelőző évhez viszonyított 6,4 százalékos mérséklődése a folyó termelőfelhasználás árainak 8,5 százalékos csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 4,4 százalékos növekedéséből adódott. A folyó termelőfelhasználás legtöbb összetevőjénél csökkentek az árak: az energia és kenőanyagok árai 3,4, a növényvédő szereké 11 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint 2023-ban.

A takarmányok ára együttesen 15 százalékkal esett vissza, az egyszerű takarmányok 18, a keveréktakarmányok árában pedig 14 százalékos csökkenés következett be. A műtrágyák ára is mérséklődött, az egyszerű műtrágyák 28, az összetett műtrágyák 17 százalékkal voltak olcsóbbak a megelőző évinél. Összességében az agrárolló tavaly 103,4-es értéket mutatott, tehát a termelői árak átlagosan kisebb mértékben csökkentek, mint az inputárak. Az idei első negyedévben az agrárolló értéke 111,1, ami a 18,5 százalékos termelői ár és 6,7 százalékos inputár-emelkedésből kalkulálódott. Ezek a nagy átlagok azonban elfedik az üzemi valóságot, és pláne nem tartalmazzák az érzelmi aspektusokat. A mezőgazdasági géppiacon 2023 második felében kezdődtek a bajok.

A gépkereskedők abban reménykedtek, hogy a pályázatok ismét életet lehelnek majd a piacba. Nem csak a már említett precíziós-digitális átállásos pályázatról van ilyenkor szó, hanem az olyanokról is, amelyek lehetővé tesznek gépvásárlást. Márpedig a legtöbb beruházási pályázat ilyen. Gondoljunk a kertészeti pályázatokra vagy éppen az állattartásra irányulókra! A gépbeszerzések halogatása jellemzően a korábban már az év első feléről elodázott, most pedig elhalasztott pályázatra való felkészülés jegyében történt. Jelenleg pedig folyik az újratervezés. A kereskedők feltöltötték készleteiket, így most éles verseny kezdődik azokért, akik valamilyen formában mégis gépeket vesznek idén. Itt kell említeni a tavaly szintén (9%-kal) visszaesett lízingpiac esetleges élénkülését.

A gazdálkodók pályázatra való várakozása egy feltételes reflex. Most derül ki, hogy ennek hiányában mit tesznek. Bizonyos, hogy a meglévő géppark jó állapotban tartása kerül előtérbe, ami az alkatrészpiacot élénkíteni fogja. Valószínűsítem, hogy azért sokan a fejlesztés mellett döntenek, mivel a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nem tűr halasztást, de az árérzékenység fokozódik, a márkahűség romlik. Most dől el a kereskedők felkészültsége is.

Ki tudja magához édesgetni a szűk piaci keresletet kedvezménnyel, jó ajánlatokkal, ajándékokkal. Ahogy tavaly, úgy idén is csökkenni fog a kereskedők jövedelmezősége. Egyre többen szabadulnának készletfinanszírozott gépeiktől, ami a túlkínálaton keresztül elkeseredett árversenyhez vezethet. Mindezt egybevetve arra számítok, hogy a magyarországi mezőgazdasági géppiac idén a tavalyinál is rosszabb teljesítményt fog mutatni. Ezen belül azért az öntözőberendezések iránt nem lanyhul a kereslet idén sem.

Összességében az inputforgalmazók súlyos gondokkal küzdenek. Idei kilátásaik nem jobbak a tavalyiaknál. Az alkalmazkodóképesség próbáját vajon hányan állják ki?

Fórián Zoltán vezető agrárszakértő
Erste Agrár Központ, -Elemzés