Agrárgazdasági elemzések

Bekövetkezett a fordulat, vagy csupán az árak korrekcióját láthattuk a búza és a kukorica nemzetközi tőzsdei jegyzéseiben? A kereslet-kínálati viszonyok alakulásában érdemi változás továbbra sem érzékelhető, azonban a globális hatású gazdasági, politikai és nem utolsósorban befektetői döntések, valamint az aktuális időjárással kapcsolatos hírek megtörték az elmúlt időszak eseménytelen, monoton árcsökkenését.

Kukorica

Első ízben láthattunk az idei évben a 2024/2025-ös gazdasági évre vonatkozó előrejelzést a Nemzetközi Gabonatanácstól (International Grains Council – IGC). A március 14-én publikált riport minden vizsgált növényi kultúra esetén (búza, kukorica, szója, rizs) emelkedő termésmennyiséggel kalkulál. A pozitív hangvételű jelentés a globális kínálat további bővülését vetíti előre. Kukorica esetében a várható termés volumene (1,233 millió tonna) ismét meghaladja a felhasználást (1,230 millió tonna), így a fordulókészletek tovább emelkednek.

Egészen március hónap végéig a chicagói tőzsde (CBOT) front havi, májusi lejáratú jegyzései szűk sávban ingadoztak. Miután 28-án megjelent két – az elemzők és a piac által fokozott figyelemmel kísért – riport, az árak erőteljes emelkedésbe kezdtek, majd néhány nap elteltével visszatértek a korábbi szintekhez. Az USA mezőgazdasági minisztériumának statisztikai szolgálata (National Agricultural Statistics Service – NASS) egyrészt beszámolt a várható kukorica-vetésterületről, amely a prognózis szerint 5 százalékkal elmarad az előző évitől, másrészt jelentette az USA kukoricakészleteit, melyek 13 százalékkal meghaladták a 2023-as márciusi adatokat. A vetésterület csökkenését jelezheti a szója és a kukorica árainak arányát jelző mutatószám (soybean to corn price ratio) aktuális értéke is. Figyelembe véve a jövedelmezőségi szempontokat, a jelenlegi 2,5 körüli cserearány mellett az amerikai gazdák a vetésszerkezetüket a szója irányába tolhatják el. A magas készletek azonban szűkebb teret engednek egy esetleges tartós áremelkedésnek.

A kínai gazdaság körüli bizonytalanságokról egyre több üzleti fókuszú újságban, internetes portálon olvashatók különböző cikkek, elemzések. Többen kifejezetten borús képet festenek a konjunktúra várható alakulásáról, elég csak a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund) előrejelzését górcső alá vennünk, mely szerint a kínai reál GDP (bruttó hazai termék) 2024-ben csupán 4,1 százalékos éves emelkedést mutat, míg 2025–2028 között akár további év/év alapú csökkenés várható. A világ immáron „csak” második legnépesebb országa gazdaságának gyengélkedése a gabonapiaci aktivitásán is látszik: az importkereslet folyamatosan csökken, nem ritkák a visszamondott megrendelések, törölt szállítások sem.

Brazíliában folyik a tavaszi vetések betakarítása, a korábbi csapadékhiány és hőség miatt vegyes eredményekkel. Ezzel párhuzamosan lassan a végéhez közeledik a safrinha kukorica vetése, amely a brazil termés jelentős részét adja. Argentínában a kiterjedt esőzések késleltették a korai kukoricák betakarítását, míg a később vetett állományok esetében a körülmények kedvezőnek mondhatók.

Némileg eltérő pályát írt le a párizsi árutőzsde (MATIF) határidős kukoricapiaca: március elejével kezdődően egy látványosabb emelkedés következett be az összes lejárat esetében. A lendület azonban április elejére megtört, „oldalazássá” szelídült. Az európai árak intenzív mozgásainak hátterében több tényező húzódik:

– Az emelkedés szikráját a befektetők pozíciózárásai adták: a nagy mennyiségű, korábban kötött tőzsdei határidős eladások zárása, a profit realizálása (short covering) érdekében az adott instrumentumot – jelen esetben a kukoricát – meg kell vásárolni, hogy a vételi és eladási pozíció „kiüsse” egymást. Ez a tömegesen megjelenő vásárlási szándék friss keresletet hozott a MATIF-ra, feljebb tolva ezzel az árakat.

– A fentiekkel párhuzamosan az EU határozott lépéseket fontolgat az orosz gabonaimport fékezése érdekében. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által bejelentett javaslat alapján akár 50 százalékos vámot is kivethetnek az Oroszországból importált gabonafélékre, mely megakadályozhatja az olcsó búza beáramlását.

– Az ukrán import körüli bizonytalanságok: a június 5-én lejáró, Ukrajna számára vámmentességet biztosító szabályozás meghosszabbítása jelentős vitákat generált az EU különböző döntési platformjain. Az április 8-i állapot szerint az uniós tagállamok képviselői megerősítették azt a korábban létrejött megállapodást, melynek értelmében 2025. június 5-ig meghosszabbítják az EU-ba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok és kvóták felfüggesztését. Mindezt azonban úgy, amennyiben a kukoricaimport volumene meghaladja a 2021, 2022 és 2023 második felében behozott mennyiségek számtani átlagát, a vámokat ismét alkalmazni kell. A megállapodást még a parlamentnek is el kell fogadnia.

Amennyiben a felsoroltak többé-kevésbé nyugvópontra jutnak, az árakban ismét bekövetkezhet egy lefelé irányuló korrekció, azonban tartós áreséshez további, kedvező hírekre is szükség lesz a vetésterület és az időjárás alakulásáról, melyek már az előttünk álló termésre vonatkoznak. Követve az európai folyamatokat, a hazai vevők is magasabb árakat kínálnak. Az emelkedéssel párhuzamosan a kereslet is mutat némi élénkülést, azonban kalkulálva a dunai szállítások kiesésével, továbbá az állattenyésztés csökkenő igényeivel, a vásárlások mennyisége jelentősen elmarad a korábbi években megszokott szintektől. Míg az olasz vevők hosszabb (július–augusztus), a feldolgozók akár rövidebb (május–június) szállítási határidőkre kerestek tételeket, alacsony forgalom mellett. Megkezdődött a kukorica vetése, előzetes adatok az elvetett területek alakulásáról vélhetően nyár elejére várhatók. Reméljük, addigra megérkezik a csapadék is, áztató esőzések formájában, nagy szükség lenne ugyanis erre a tavaszi kultúrák megnyugtató indulásához.

Búza

Hét hónapnyi csökkenést követően márciusban a FAO havonta frissülő élelmiszerár-indexe (FAO Food Price Index – FFPI) némi emelkedést mutatott, azonban árnyalja a képet az a tény, hogy az indexet alkotó 5 csoport (gabona, húsfélék, növényi olajok, cukor, tejtermékek) közül a gabonafélék részindexe változatlanul lefelé mozgott. Az IGC riportja a 2024/2025-ös gazdasági évre vonatkozó előrejelzése alapján a világ várható búzatermése 1,2 százalékkal, 798,8 millió tonnára emelkedik év/év alapon. Ez a kínálat közel 9,4 millió tonnányi bővülését jelenti.

A búza globális exportárai a harmadik egymást követő hónapban csökkentek, főként az Európai Unió, Oroszország és az Amerikai Egyesült Államok közötti erős verseny következményeként. A bőséges kínálat mellett – a kukoricánál már említett – Kína által törölt búzavásárlások határozott nyomást gyakoroltak a piacokra, míg az Orosz Föderációban és az USA-ban a 2024-es betakarításra vonatkozó kedvező terméskilátások szintén hozzájárultak az alacsonyabb árszínvonal kialakulásához.

Az őszi vetések vegyes képet mutatnak: míg a Dunántúlon jól fejlődnek az állományok, addig a keleti régiókban némileg elmaradnak az ilyenkor megszokott állapottól.

Az új termés árazásában az euró árfolyamának volatilitása hangsúlyosan megjelenik, az április elején tapasztalható erősödés a forintban kifejezett árakat lefelé mozgatta, úgy, hogy a MATIF-jegyzések érdemben nem változtak. Az ó termés piacán az exportvevők dominálnak, az árak március második felében bekövetkezett korrekciója ellenére is kijelenthető, az aktuális vételi ajánlatok alapján nem sok esély körvonalazódik a tavaszig történő árutartás során felmerült tárolási és finanszírozási költségek érvényesítésére.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató