Míg az elmúlt hónap az Egyesült Államok vámpolitikájának éles fordulataitól volt hangos, az első, az előttünk álló gazdasági évre vonatkozó termésbecslések a globális kínálat alakulásával kapcsolatban kifejezetten kedvező képet mutatnak.
Kukorica
Lassan megszokhatjuk, hogy egy újabb nap – a korábbi elképzelésekkel akár szöges ellentétben álló – újabb vámpolitikai irányt hozhat, amennyiben az USA vámtarifákkal kapcsolatos bejelentéseit próbáljuk nyomon követni. A legutóbbi, a világ gabonakereskedelmét is érintő esemény május 12-én történt: Kína és az Egyesült Államok tisztségviselői megállapodtak abban, hogy átmenetileg, 90 napra jelentősen csökkentik a korábban egymásra licitálva kialakított vámszinteket (több lényeges tétel esetében 145%-ról 30%-ra, illetve 125%-ról 10%-ra), amíg további tárgyalásokat folytatnak egymással a vámpolitikai irányok – reményeink szerint – békésebb mederbe terelése érdekében.
Szintén május 12-én az USDA (USA Mezőgazdasági Minisztériuma) az idei évben először jelentette meg a 2025/26-os gazdasági évre vonatkozó globális előrejelzését (USDA WASDE). A riport szerint a világ kukoricatermése rekordmennyiségű, 1,265 milliárd tonna lehet. Ebből az amerikai 401,8 millió, az argentin 53 millió, míg az ukrán 30,5 millió tonnányi, az előző év adatainak tükrében jelentős termelésnövekedés segíthet ellensúlyozni a Kanada és Afrika egyes részein várható kiesést.
A meglepően optimista becslés hátterében részben a nagyobb vetésterületre vonatkozó várakozások húzódnak: igaz ez az USA-ra, Argentínára, Ukrajnára és Brazíliára egyaránt. További érdekesség, hogy a készletek, 9,5 millió tonnával, 277,8 millió tonnára csökkenhetnek, ilyen alacsony adatot közel egy évtizede nem láthattunk. Nyilvánvalóan ahhoz, hogy ezt a fordulókészlet-szintet lássuk a gazdasági év végén, robusztus felhasználást kell társítanunk, mely alapvetően a globális konjunktúra alakulásától és az egyéb termények piacától függ. Jelenleg a „vámháború”, a geopolitikai kockázatok, a továbbra is jelen lévő inflációs félelmek okán a várható gazdasági növekedés mértékét illetően jelentős bizonytalanság tapasztalható.
Az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG Agriculture and Rural Development) felelős a közösség gabona- és olajtermesztéshez kapcsolódó statisztikák, jelentések elkészítéséért. Az aktuális előrejelzésekben az USDA-jelentéshez hasonlóan már megtalálhatók a következő gazdasági évre vonatkozó prognózisok is. Míg a kukorica vetésterülete némileg csökken (-100 ezer ha év/év), a várható termés közel 10%-kal, 65 millió tonnára emelkedhet. Ez kényelmesebb pozícióba terelheti az unió kukoricafelhasználását, alacsonyabb importkitettség mellett.
Összegezve a kukorica globális és európai fundamentumainak várható alakulását, jelenleg nehéz az árak tartós emelkedésének irányába mutató tényezőt találnunk: a nagyobb vetésterület- és hozamvárakozásokkal szemben a kereslet esetleges felfutását a fent részletezett bizonytalanságok árnyalják. Természetesen amennyiben a vámok körüli feszültségek, illetve a háborús konfliktusok nyugvópontra jutnak, a piaci bizalom visszaépülése megmutatkozhat a magasabb felhasználási igényben.
Az optimizmusra okot adó várakozásoknak megfelelően mindkét vezető tőzsdei jegyzés (CBOT, MATIF) csökkenő trendben mozog. Bár a chicagói határidős árakban láthattunk március- április során egy jelentős visszapattanást– melynek hátterében újfent a vámokkal kapcsolatos aggodalmak és a dollár erőteljes gyengülése húzódott –, április közepétől az árak a globális trendekhez illeszkedve ismét lefelé lépkednek.
A párizsi árutőzsdén még egyértelműbb az árak mozgásának iránya. Február eleje óta a front havi lejárat nagyjából 30 euróval került lejjebb, ez 14–15%-os esést jelent 3 hónap leforgása alatt. Májusban mind a júniusi, mind az új termésre vonatkozó novemberi jegyzés a 200 eurós „lélektani” határ alá csúszott.
A kukorica vetése a végéhez közeledik Magyarországon, valós vetésterület-adatokat (melyek forrása az uniós területalapú támogatás igénylések összesítése) a nyár közepén láthatunk, addig be kell érnünk a vetési szándék adatokkal és a piaci szereplők becsléseivel, mely adatok szélső értékei jelentős intervallumot ölelnek fel a 700 ezertől a 850 ezer hektárig.
A belföldi piac tovább zsugorodott: az exportkereslet esetleges, a vevők csupán egy-két vonat, illetve uszály vásárlására tesznek ajánlatot, az eladók azonban rendre magasabb árakon értékesítenének, így az árakkal kapcsolatos elvárások ritkán érnek össze. A száj- és körömfájás-járvány okozta bizonytalanságok miatt a takarmányfelhasználás további csökkenése körvonalazódik. Érdemi vevőként a feldolgozók közölnek árakat, jellemzően nyári szállítással. Új termésben eladói aktivitás gyakorlatilag nincs, egy-két vevői elképzelést hallhatunk, jellemzően a novemberi lejáratú MATIF-jegyzés alatt 15–20 euróval. Az export visszafogott teljesítménye miatt még a gyengébb, 5,26 millió tonnás 2024-es termés ellenére is magasabb fordulókészletekkel zárhatjuk az aktuális gazdasági évet. Amennyiben a kivitel volumene tartósan alacsonyabb szinten ragad, a csökkenő vetésterület- és termésvárakozások ellenére is többletmennyiség maradhat a piacon, mely további nyomást gyakorolhat a belföldi piaci árakra.
Búza
A globális búzapiac értékeléséhez ismét érdemes az aktuális USDA- riportot segítségül hívnunk: előzetesen elmondható, mind a termés, mind a felhasználás és a fordulókészletek emelkedni fognak, várhatóan magasabb kereskedett mennyiség mellett.
Az USDA prognózisa szerint a 2025/26. évi búzazárókészlet akár 265,7 millió tonna is lehet, mely lényegesen kedvezőbb adat, összevetve a korábbi elemzői várakozásokkal, melyek 254 millió tonna körül szórtak. A termelés 808,5 millió tonnára emelkedik: a becslés szerint az EU, India, az Egyesült Királyság, Kína, Argentína, Oroszország és Kanada termése meghaladja az előző évi eredményeket.
Amennyiben vetünk egy pillantást a különböző országok búzaállományainak jelenlegi státuszára, a következőket láthatjuk: míg az EU-ban általánosságban kedvezőek a körülmények az őszi búza számára, Törökországban a hosszan tartó száraz időjárás és két hidegperiódus is késleltette a növények fejlődését, csökkentve a terméskilátásokat. Oroszországban az őszi búza esetében némileg vegyes a kép: egyes területeken jót tett a megfelelő mennyiségű téli csapadék, míg más régiókban további esőkre lenne szükség az előző évi hozamok eléréséhez. Ukrajnában a csapadékhiány egyre inkább megnehezíti a növények fejlődését, a kínai búzaterméssel kapcsolatos várakozások azonban kifejezetten optimisták.
Hasonlóan a kukoricához, a búza nemzetközi árai is lefelé mozognak. A CBOT aktuális lejárata 500 dollárcent körül ingadozik, ez egyben az elmúlt 5 év legalacsonyabb árszintjét is jelenti. Nincs ez másként az európai árazások esetében sem: egy rövid, 2024-es periódust leszámítva, valamivel 200 euró feletti MATIF-árakat utoljára 2021-ben láthattunk.
A fentieket tükrözi a belföldi piac alakulása is. A tavasszal érkezett csapadék jelentősen javított a kalászosok általános állapotán, jelenleg sok helyen láthatunk kifejezetten szép búzatáblákat. Ennek ellenére a kínálat visszafogott, a korábbiaknál alacsonyabb felvásárlási árak egyelőre „visszatartják” a jelentősebb volumeneket a piacról. A közeledő betakarítás tükrében különösen meglepőnek tűnik az alacsony hazai piaci aktivitás.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
