Tanulságok a kukoricatoxinról – és a termelői válaszlépések

Mire ez a cikk megjelenik, már minden kukoricaszem a tárolókban lesz, és eldőlt az idei termés minősége. A tanulságokon azonban érdemes elgondolkodni, mert talán már jövőre szükség lesz azokra az intézkedésekre, amelyeket idén elszalasztottunk. Lássuk, ki milyen következtetést vont le az újabb toxinos évből.

Ismétlődés a tudás anyja

E cikk írásakor, szeptember elején néhány gazdaságban már be is fejeződött a kukorica betakarítása. Sőt, arra is akadnak példák, hogy a tengeri a napraforgót megelőzve kényszerült le a táblákról – ilyesmire emberemlékezet óta nem volt példa. Az ok egyértelmű: az idei nyár a 2022. évinél is csapadékszegényebb és forróbb volt, amit a kukorica a napraforgónál is rosszabbul bírt. Emellett erős volt a gombafertőzés a csöveken. Valamit sürgősen tenni kellett. Ki hogyan kezeli a problémát? Van-e a tanulsága a visszatérő toxingondnak? Egy biztos: a feldolgozók már levonták a következtetéseiket, és sokkal óvatosabbak a terményvásárláskor. Ideje változtatni a termelés oldalán is.

Az emlősök számára a gombatoxinok közül a legmérgezőbb hatással az aflatoxinok, különösen ezek B1 változata rendelkezik. Jelentős élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent még az ochratoxin, a zearalenon (F2 toxin), a fumonizinek (B1, B2, B3), a trichotecén csoport (pl. NIV, DON, T2, HT2), a patulin is. Az aflatoxin B1-gyel szennyezett takarmányból az etetését követően fél óra múlva már a tejbe is bejut a méreganyag. A megengedettnél nagyobb mennyiségben fogyasztott aflatoxin májbetegségeket, autoimmun-betegséget, a szívet érintő gyulladásos betegséget okozhat az emberben.

Idén a korai, erős gyapottokbagolylepke-kártétel miatt sok a megrágott cső, amiken megjelent az Aspergillus flavus gomba is, ami az aflatoxint termeli. Emellett a DON, a ZON és egyéb fuzáriumtoxinok is jelen lehetnek a szemekben. A kényszerérés, a szemek gyors vízleadása beindíthatta az aflatoxin-termelést az Aspergillusban, a nyár végi zuhék pedig tovább emelhették az általános toxinszintet.

Mennyi az annyi?

Az uniós rendeleti határérték az aflatoxin B1 megengedett mennyiségére a gabonában maximum 20 ppb (μg/kg). Az ilyen tételek azonban csak „házon belül” fogynak el, mivel a takarmánygyártók és az etanolipar visszautasít minden olyan tételt, amelyikben 5 ppb felett mérik az aflatoxint, mivel a feldolgozás során koncentráltabbá válik a méreganyag a termékben. A Mertcontrol 2022-ben a kukoricaminták 40 százalékában mutatott ki 5 ppb-nél magasabb méregszintet, minden tizedikben pedig a 20 ppb-t is átlépte ez az érték.

Ekkoriban sok támadás érte az ukrán importot, és a szakpolitika azt híresztelte, hogy az toxinnal és GMO-kkal szennyezett. Ezzel szemben a mérések azt igazolták, hogy az ukrán tételek gyakorlatilag mentesek az aflatoxintól, ellenben a fuzáriumgomba DON-toxinja miatt a szállítmányok 15–20 százalékát vissza kellett utasítania a hazai feldolgozóiparnak. (A DON általánosan elfogadott határértéke 2000 ppb az ipar számára.) A GMO-szennyezettség pedig elhanyagolható volt.

A Mertcontrolnál már van értékelhető mennyiségű minta, noha a vizsgálatok eredményei nem reprezentálják az országos átlagot. Ennek egyik oka, hogy a betakarítás még nem fejeződött be, a másik az, hogy vizsgálatra gyakrabban érkezik fertőzött tétel. Ezzel együtt a mostani statisztika közelítheti az aratás végére kirajzolódó képet – mondja Párkányi Gábor, a cég ügyvezető igazgatója.

„Csak egy hajszállal jobbak az arányok most, mint 2022-ben voltak. A minták 30%-ában mérünk 5 ppb feletti értéket, 15%-ában pedig a 20 ppb-t is meghaladja az aflatoxinos szemek aránya.” A szakember első körben a fertőzött termény átrostálását javasolja a termelőknek, továbbá azt, hogy ha nagy az árkülönbség a mentes és a toxinos kukorica között, akkor fontolják meg az ózonos fertőtlenítést. Erre lentebb részletesebben is kitérünk. „Hallani arról is, hogy eladható az aflás kukorica, elsősorban exportvonalon. A kevergetést nem ajánlom az egészséges szemekkel, végső esetben egy biogázüzemnek lehet átadni a menthetetlen árut” – tanácsolja a szakember.

Az UBM Zrt.-nél Kosztya Norbert kukoricakereskedő azt a hírt osztja meg velünk, hogy a próbavágásokhoz mérten az első táblák a korábban reméltnél mind mennyiségre, mind minőségre jobb termést adtak, az országos termés ideális esetben elérheti az 5,5 millió tonnát. „Már került a laborunkba minta a szántóföldről és betakarított száraz kukoricából is. Az aflatoxin az utóbbi három évben folyamatosan jelen van az alföldi, különösen a békési és a csongrádi kukoricákban. Most az első mérések alapján jobbnak látszik a helyzet a 2022. évinél” – összegez a szakember.

Mint mondja, az eddigi minták zömében alacsony, 1–3 ppb közötti az aflatoxin mennyisége, de találtak már 34 ppb-s tételt is. „A raktári átlag mindig alacsonyabb, mint egy-egy kocsi mérési eredménye. A kocsinkénti gyorsmérés, sajnos, gyakran mutat 7–14 ppb közötti értéket, ami a legtöbb feldolgozónak már nem megfelelő” – árulja el Kosztya Norbert. Úgy látja, hogy a betakarítás még hetekig eltarthat, de az időjárás már nem tartogat nagy meglepetést. A minőség terén nagyjából ezekkel az értékekkel lehet számolni. Hozzáteszi: a feldolgozók egy 5 millió tonnás termés mellett is könnyen importra kényszerülhetnek, nemcsak a saját exportkötelezettségeink, de a piacra kerülő kevés hazai kukorica miatt is.

„Semmi nem sürgeti a hazai termelőket eladásra, hacsak nem a pénzszűke. Utóbbin viszont sokat enyhíthet a napraforgó idei magas ára. Arra számítunk, hogy az abrakfogyasztó állatok takarmányába jóval több búzát és árpát kell kevernünk – ez nyár végén egyébként is jellemző az árak alakulása miatt –, a belső piacról hiányzó kukoricát pedig szerb áruval kell majd helyettesítenünk. Az ukrán kukorica nem minket céloz, de lényeges, hogy az olasz piacon konkurenciát teremt nekünk. A magyar termelők vélhetően tavasszal akarják majd eladni a terményüket, ekkor azonban már nagyon figyelniük kell rá, hogy piacképes árut és ajánlatot tegyenek az asztalra” – jegyzi meg az UBM kereskedője.

Megvédeni a kukoricát

A kukoricacsövekre leginkább a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke hernyója jelent veszélyt. Míg korábban augusztusig ráért védekezni a gazdálkodó a molyok és a csuhéleveleken kívül tevékenykedő kártevők ellen, addig idén kivételesen korán, már júniusban felbukkantak a bibéken izgő-mozgó bagolylepkelárvák. Ez csak úgy lehetséges, ha már ez a déli kártevő is képes áttelelni nálunk. A kár mértéke még mindig a déli vármegyékben a nagyobb, ott, ahol az aszály is korlátozza a kukoricatermelést.

A kontakt szerek csak rövid ideig működnek a kártevők ellen, a berágó hernyók ellen nem hatásosak. Utóbbiakkal szemben megoldást kínálnak a felszívódó, vedlést beindító vegyületek (tebufenozid – Mimic SC; metoxifenozid – Runner 2F), az ingerületátvitel gátló vegyületek (flupiradifuron – Sivanto Energy; klórantraniliprol – Coragen 20 SC, Shenzi 200 SC, Suvisio 200 SC, Voliam) és a biológiai megoldások. Utóbbiak közé tartozik a gyapottok-bagolylepkét fertőző vírus (Helicoverpa nucleopolyhedrovirus– Helicovex), a Bacillus thüringiensis kurstaki baktérium egyik törzsének toxinkristályai és spórái (Dipel DF, Bactospeine WG) és a Trichogramma peteparazita fürkészdarazsak.

A legismertebb módszerek hektárköltsége 23–33 ezer forint között szór (gázolaj nélkül). Júliusban a 70 ezer forintosnak ígérkező kukoricaár és a hőség miatti vélhetően gyenge termékenyülés alapján nem minden gazdaság vállalta be a védekezés költségét, mivel az a déli vármegyékben nulla közeli szintre hozta volna a gazdálkodás eredményét. A biztos semminél sokak számára jobb választásnak tűnt a bizonytalan szerencse is. Hátha nem lesz penészes a cső, vagy ha igen, akkor csak kicsit, és talán alig toxinos… A drágább készítményeket leginkább az északi vármegyékben alkalmazták, ahol egy kontakt és egy felszívódó szerrel tökéletesen rágásmentesen tudták tartani a 7-8 tonnás terméssel kecsegtető állományokat.

A súlyos helyzettel szembesülő gazdaságok azonban már augusztus közepén válaszút elé kerültek: mikor takarítsák be, és hogyan kezeljék a kukoricát? Ehhez első lépésben azt kell tudni, hogy mennyi víz és mennyi toxin van a szemekben.

Ellenőrzés házilag

Az UV-fénnyel dolgozó gyorsmérőket viszonylag sokan ismerik. Ezek kezelése nem igényel semmilyen biokémiai ismeretet vagy labortudást. Ilyen például a Monitox 1000, amelybe egy kilogramm kukoricaszemet egészben (darálás nélkül) kell beletölteni, és ha az UV-fény alatt több mint 4 fluoreszkáló magot észlelünk, akkor valószínűleg magas a minta aflatoxin-szennyezettsége. A mérés ideje 1-2 perc. A gyorsaság ára a pontatlanság: csak a szemünkkel becsülünk, és nem kapunk ppb-en mért eredményt. Ennek ellenére a módszer jó kiindulási alap a lábon álló kukorica minőségének megbecsüléséhez.

A darálásmentes vizsgálat másik előnye, hogy az is kiderül, hol van a gomba. Ha ugyanis a fluoreszkáló szennyeződés kizárólag a poron és a minta tört szemein látható, akkor egy alapos terménytisztítással határérték alá szoríthatjuk a betárolandó gabona toxintartalmát. Ha viszont maguk a szemek a fertőzöttek, másképp kell kezelni a terményt.

Mit csináljak vele?

A hazai termelés bőséges raktárkapacitással rendelkezik, de a hatalmas síktárolók hátránya, hogy nehéz bennük minőség szerint szeparálni a kisebb tételeket. Ez jellemzően nem is cél. Bevett gyakorlat a termés homogenizálása, azaz a jó tételekkel eladhatóvá tenni a rosszabbakat, vagy feletetik a kukoricát házon belül. A Hajdúságban, ahol sok a tehén, éppen ezt halljuk. A 4-5 tonnásnak látszó táblákat erősen aflatoxinosnak mondja a gazdaságvezető, és nem lát más megoldást, mint toxinkötő adagolását a takarmányhoz. A hírek szerint létezik egy olyan francia termék, amelyik képes a ma ismert összes mikotoxint a méretétől függetlenül megkötni. Drágul és kockázatosabbá válik vele a tejtermelés, de még mindig jobb megoldás, mint egy biogázüzembe elszállítani és „bagóért” átadni a megsemmisítendő gabonát.

Szinte mindenkitől azt halljuk, hogy „látom a penészt a csövön”, „nem tudom, mennyire toxinos” és „betárolom a kukoricát”. A legtöbb üzemben nem tudják, hogy min ülnek február–májusig, könnyen lehet, hogy időzített bombán. „2022 legnagyobb tanulsága számomra az, hogy a raktározás során csak romlik a helyzet. A toxinos tételekkel most kell kezdeni valamit” – mondja egy dél-alföldi nagygazdaság vezetője, aki a ritka kivételhez tartozik. Ő a szántón is vizsgálja a terményt, és laborban is nézeti a toxinszintet. Mint mondja, az általuk bevizsgáltatott minták 20–30%-ában volt jelen az aflatoxin, és ezek mindegyike 5 ppb feletti értéket mutatott. Ezért ő idén a kukorica lehető leggyorsabb értékesítését választotta megoldásként. A legrosszabb tételeket a kukorica többszöri átrostálásával hozza eladható formába.

Hozzáteszi: toxinveszély esetén egy korán levágott, kis fertőzöttségű, nagy víztartalmú terménnyel több cselekvési lehetőségünk van, mint egy szárazzal. Állattartóként tejsavasan erjeszthetjük, vagy etanolgyárnak értékesíthetjük, vagy vállaljuk a szárítás költségét, ami megöli a gombát is, és leállítja a további toxintermelést. Idén gyorsan leszáradt a kukorica, a pár százalékos vízelvonás hőbevitele pedig nem sterilizálja, inkább „fertőzi” az egymással összekutyulódó tételeket. Ezért most szerinte kockázatosabb szárítani, mint lábon hagyni az állományt.

A gombák élettevékenységét nemcsak a magas hőmérsékletű szárítás, egy fermentációs eljárás savas közege, vagy egy szorosra töltött silótömlőben fellépő oxigénhiány állítja le, hanem a száraz levegős hűtés is. (A silótömlős tárolásról honalapunkon olvasható részletes cikk: Szemes termény tömlőben: növénytermesztők is elkezdhetik.) Sajnos hűtve tárolásra alkalmas silótoronyból is kevés van az országban, pedig ezekben hónapokra stabilizálni lehet a gabona minőségét.

„No-no, láttam én már karón varjút” – jegyzi meg egy nagygazdaság vezetője. A cég biogabonákban utazik, náluk nulla tolerancia vonatkozik a szennyezőanyagokra. Szerinte gombája válogatja, hogy mennyire képes megfékezni az élettevékenységét a hűtés egy hosszú tárolás során. A fuzáriumnak a 10 fokos hideg is elviselhető lehet. Ők a kukoricaszemekből szín szerint is képesek kiszedni a fuzáriumosakat, silótornyaikban pedig több tízezer tonna gabona fér el hűtve. Öntözni viszont nem tudnak, ezért idén teljesen lemondtak a kukorica termeléséről. Felvásárlóként azonban jelen vannak a piacon, így aztán most ők is gondban vannak. „Az olasz vevő először azt mondta, elfogadja a 2 ppb-s aflás tételeket, mostanra azonban visszakozott, és nullásakat akar. Ez irreális elvárásnak tűnik. A magyar gazdálkodók zöme ugyanarra a következtetésre jutott, mint mi: nem akar több kukoricát termelni, csak nincsen jobb ötlete.”

„Létezik technológia a silóban tárolt termény ózonnal való csírátlanítására is, de ez esetben is vannak méretezési gondok: a hazai, jellemzően 6–8 ezer tonnás tornyok és azok szellőzőrendszere nem kompatibilis az elérhető ózongenerátorokkal. Kiforrott technológiai előírás sincs rá, hogy pontosan milyen körülmények között mennyi ózon bejuttatása milyen eredményre kell hogy vezessen” – tájékoztat Balla Zoltán, a G3D Kft. ügyvezetője. „Akik hozzánk fordulnak, azok nem pusztán a gomba élettevékenységének leállítását, hanem a toxinok bontását várják a kezeléstől. Szerencsére a kukoricamag felületén megtapadó aflatoxint elég könnyű elérni az ózonnal.”

Véleménye szerint eleve úgy kellene kialakítani a toronysilókat, hogy alkalmasak legyenek erre a kezelésre, de ehhez megfelelő piaci környezet szükséges. Tapasztalataik szerint csak szeptemberben panaszkodnak a vevők és eladók a toxintartalomra, később azonban a kifogásolt tételek is eltűnnek a piacról. Márpedig ha a probléma megoldható, akkor semmi nem motiválja a gazdaságokat technológiafejlesztésre. Így nehéz olyan beruházást ajánlani a számukra, amit rentábilisnak ítélnek.

Gönczi Krisztina