Az utóbbi években Magyarországon körülbelül 1 millió hektáron termesztettek kukoricát. A legutóbbi aszályos és kifejezetten forró évek nagyban befolyásolták a kukorica eladhatóságát. A 2024-es ősz folyamán számos megyében hullott elégséges csapadék, ám sajnos ez a trend nem folytatódott a téli időszakban. 2024-ben erős volt az El Niño jelenség, amelynek hatása Európában most is érezhető.
A klímaváltozás és a mikotoxin térhódítása miatt az utóbbi években a gazdálkodók egy része úgy döntött, hogy kevesebb kukoricát fog vetni, helyette más növényt választ. Ennek ellenére a kukoricatermesztésnek van egy nyertese: az öntözött csemegekukorica. Azokon a táblákon, ahol öntözni tudtak, ott csemegekukoricát termesztettek. A csemegekukoricának biztos piaca van, így egyre többen fogtak bele a termesztésébe, akár úgy is, hogy felhagytak a dinnyetermesztéssel, és inkább áttértek erre a haszonnövényre.
A meleg időjárás hatásai
2024-ben átlagos volt a termés, de a magas mikotoxinszint miatt nehezen lehetett értékesíteni a kukoricát. A magas mikotoxinértékek a rágó kártevők és a meleg időjárás következményei. Így a rovarkártevők elleni védelem miatt még fontosabbá vált a kukorica növényvédelme. Jól látható, hogy a minőség elsőrendű fontosságúvá vált, így felértékelődik a mikotoxinmentes kukorica. A kártevők számára terített asztalt kínálunk azzal, hogy nagyüzemi módon gazdálkodnak a földeken. Az utóbbi évtizedekben kialakult egyenetlen csapadékeloszlás és az ehhez kapcsolódó kártevő-populációk egyre bővülő száma és tömeges felszaporodása miatt a növényvédelem a kukorica esetében is komplikáltabbá vált. A probléma ellenére évről évre egyre kevesebb növényvédő szer áll a gazdák rendelkezésére.
A kukoricamoly
Hazánkban az őshonos és özönrovarok közül is számos faj vált a kukorica kártevőjévé. Ezek közül az őshonos kukoricamoly szinte minden évben egyre nagyobb kárt okoz. A kukoricamoly kártevő alakja a hernyó. A kártétele kukoricatáblánként és évjáratonként, valamint fajtánként is jelentősen eltérő lehet. Vannak hazánkban olyan régiók, ahol egyes táblákban szinte alig okoz kárt. A klímaváltozás hatására már hazánkban is három generációja tud kifejlődni, ezért már júniustól októberig várható a lárva kártétele. A lepke május közepe és október közepe között repül. Jól látható az a trend, hogy a kukoricamoly-imágók rajzása évről évre korábban kezdődik, és tovább tart. Először a hímek, majd 2-3 nappal később a nőstények is elkezdik a repülést.
A lepkék jellemzően már akkor lerakják a tojásaikat, amikor a kukorica 5–7 leveles. A kukoricamoly hernyója a friss leveleken és a száradófélben lévő kukoricaszárban is ki tud fejlődni. Nem szükséges generatív hajtást (csövet) fogyasztania a sikeres kifejlődéshez. A fiatal növényeket nemcsak a szárazság okozta stressz éri, hanem a levelek felületének csökkenése okozta stressz is. A fiatal növényeket érő negatív hatások limitálják legjobban a termés mennyiségét. Miután a hernyók bebábozódtak, a bábnyugalom 15–20 napig tart, utána az imágók megkezdik a rajzást.
A peterakás ideje fénycsapdával és biszex csapdákkal is előrejelezhető, a rajzáscsúcs után 10 nappal már védekezni kell, lehetőleg felszívódó inszekticiddel. A hazai kártevők közül a kukoricamoly az egyik legpolifágabb lepkefaj. Nagy valószínűséggel tápnövényei száma meghaladja a 200-at. Eredetileg a dudvaszárú növények voltak a kukoricamoly-populációk tápnövényei (pl. vadkomló). Természetesen egyes populációk ma is ezeken a növényeken fejlődnek ki, de a kukorica a fő tápnövényük. A védekezéshez fontos tudni, hogy a kukoricamoly nősténye a kukoricalevél fonákjára helyezi a petecsomóját. A hernyók rágásnyomát a levelek lemezén jelentkező jellegzetes lyuggatás jelzi (1. kép).
Nagy légköri aszály esetén az L1-es hernyók gyorsan befurakodnak a növény szárába. Ekkor már csak felszívódó inszekticiddel lehet védekezni ellenük. A levélrágás csökkenti az asszimilációs felületet, ami aszályos időszakban még nagyobb problémát jelent. Amikor a szárat rágja a hernyó, csökkenthet a növény magassága, romlik a kondíciója, fogékonyabbá válik a fertőzésekre. A lárvák megrághatják a fejlődő szemeket, ezzel elősegítik a mikotoxintermelő gombák bejutását (2. kép).
A mikotoxinok hőstabilak, és sem fizikai, sem kémiai eljárással nem lehet eltávolítani ezeket a termésről. A hatékony védekezés alapja az előrejelzés. Ez a módszer a lepkék megjelenésének idejét mutatja meg a gazdálkodóknak. Ez az eredményes védekezés alapja. Még azelőtt kell a hernyók ellen védekezni, hogy azok berágnak a növény belsejébe. A nőstény lepkék megjelenése után általában 10 nappal már védekezni kell. Nagy szerepe van az előrejelzésnek, a jó talaj-előkészítésnek a kukoricamoly elleni védekezésben. A kukoricatarlón maradt szárban is át tudnak telelni hernyók. A tarlóhántás ilyenkor is nagyon fontos. A gazdálkodók fénycsapdával, valamint biszex csapdával is előre tudják jelezni a kukoricamolyt.
Gyapottok-bagolylepke
A lepkék közül az utóbbi évtized súlyos károkat okozó özönrovara a gyapottok-bagolylepke (3. kép).
Ez a lepkefaj egy mediterrán eredetű faj, amely az utóbbi két évtizedben vált ismert és veszélyes kártevővé. A hernyója extrém polifág, kártétele szinte minden növényen tetten érhető, legyen ez termesztett vagy vadnövény. Az őszi időszakban akár a parlagfüvön is ki tud fejlődni!
A klímaváltozás hatására, a téli hőmérsékleti maximumok növekedésével és a téli minimumok csökkenésével, a Kárpát-medencében is át tud már telelni, így már március végén–április elején repül a lepke. Folyamatos a hernyók megjelenése, számos generációjuk tud kifejlődni a Kárpát-medencében. A fénycsapdák több száz példányt is megfoghatnak (4. kép).
A tavaszi szántóföldi növényekben, pl. zöldborsóban már ekkor is kárt okoz. Ahogy más kártevő rovarnak, ennek a fajnak is vannak „kedvenc” tápnövényei: a kukorica, a paradicsom, a dohány, a paprika, a kender, a bab, a lucerna.
A lárvák rejtett életmódot folytatnak. A hernyók berágják magukat a kukoricacsövekbe, és ott táplálkoznak. Fontos tudnunk, hogy a kukoricacsőbe berágó fiatal hernyók ellen már nincs hatékony védekezés. A hernyók rágása nyomán a fuzárium megtelepedésére nagyon nagy az esély. A lepke igen jó tud hosszú távon repülni, a védekezés során ezt figyelembe kell venni. Kiválóan alkalmasak az előrejelzésre a fény- és feromoncsapdák.
Levéltetvek
Az őshonos kártevők közül a levéltetvek is fontos kártevők, amelyek kárt tudnak okozni. A levéltetvek a párás, nedves időjárást, környezetet kedvelik, így a csapadékos, párás években vagy az öntözött csemegekukoricákban találkozhatunk ezzel a kártevővel. A levéltetvek (5. kép) közül a zselnicemeggy-levéltetű, a zöld kukorica- levéltetű, valamint a fekete répalevéltetű is kártevőként jelenhet meg a kukoricában.
A fajok áttelelése tojásalakban történik. A levéltetveknek évente számos nemzedéke tud kifejlődni. Nem szabad elhanyagolni őket, mert számos levéltetűfaj vírusterjesztő, e tulajdonságuk miatt kell ellenük védekezni. A következő vírusokat tudják a levéltetvek a kukoricának átadni: kukorica csíkos mozaikvírus, kukorica klorotikus foltossága, árpa-sárgatörpülés. Súlyosbító tényező, hogy a levéltetvek által kiválasztott mézharmat a hangyák megjelenését elősegíti. A mézharmat, amelyet ürítenek, kedvelt, édes táplálékot nyújt a hangyák számára. A kukoricát már mag állapotában is károsíthatja valamilyen kártevő vagy kórokozó. A kelő csíranövényeket a drótférgek lárvái, a gyökérfonálférgek, a cserebogárpajorok, az áldrótférgek is el tudják pusztítani. A fejlődő kis leveles növényeket a sároshátú bogár, a kukoricabarkó imágói és ezek lárvái, valamint a fekete tücsök és a lótücsök károsít(hat)ja.
A legyek közül a fritlégy, a bogarak közül a gabonafutrinka lárvája a csíranövények hajtását tudja elpusztítani. A vetésfehérítő áttelelő generációja augusztusban okoz kártételt (6. kép).
Amerikai kukoricabogár
Az utóbbi három évtizedben megjelent kártevőfajok közül az amerikai kukoricabogár súlyos kártevőként lép fel, így ellene mindenképp védekezni kell. Ma már nem csak olyan területeken jelenik meg, ahol kukorica után kukorica kerül. Az amerikai kukoricabogár Európában, így hazánkban is, ma már a legjelentősebb kukorica-kártevők közé tartozik. Kártétele hektáronként 0,5–2 tonna veszteséget is okozhat.
A kukoricabogárnak más kártevőfajokkal szemben évente csak egy nemzedéke van. Az áttelelő képlet a talajban áttelelő pete. A tojásból kikelő kis lárva a bábozódásig talajlakó életet él, ott táplálkozik, és ott is fog bebábozódni. A lárvák a kukoricanövény gyökereit fogyasztják, ezzel okoznak kárt. A fiatal lárvák először a kukorica vékony gyökereit rágják meg. A harmadik stádiumú lárvák már a támasztógyökeret is meg tudják rágni (7. kép).
A megrágott növények fejlődése lelassul. Szeles időben a kukorica a kártétel hatására kitörhet vagy elfekszik. Ez a betakarítást is megnehezíti. A lárvák rágásának hatására elindul egy másodlagos gyökérképződés. Ezek a gyökerek más színűek: barnás-pirosas árnyalatúak. Ezek nem egészséges gyökerek, és fogékonyak is lesznek a különböző kórokozókra, nem tudják funkciójukat ellátni.
A kukoricabogaraknak a párosodáshoz és a peterakáshoz érési táplálkozás kell folytatniuk. Főleg a kukoricapollent és a nőivarú virágzatot, a bajuszt (8. kép) fogyasztják.
A kukorica mellett a tök, a napraforgó és különböző gyomok vagy más virágzó kultúra virágporával is táplálkozhatnak a bogarak. Ilyenkor ezekben a kultúrákban is károsítják a generatív szerveket.
Az első bogarak már júniusban megjelennek. A rajzáscsúcs általában július elején tetőzik. Az imágók ellen könnyebb a védekezés, a talajlakó forma elleni hatékony védekezés esetén kisebb lesz a kár. A lárvák rágása ellen talajfertőtlenítő szerekkel lehet védekezni, az imágók ellen a kontakt és felszívódó inszekticidekkel. Az előrejelzésre rendelkezésünkre álló illatcsapda mindkét nemet megfogja, a szexferomoncsapda csak a hímeket csalogatja.
A termesztéstechnológiánál figyelembe kell venni, hogy a kukorica vetését korábban kezdik. A talajfertőtlenítő szerek általában 4 hétig fejtik ki lárva ölő hatásukat. A korán elvetett kukorica esetében ez a hatás nem tart a kukoricabogár-lárvák keléséig. Az atkákról mint kukoricakártevőkről is essen pár szó A rovarokon kívül a kétfoltos takácsatka száraz időjárási körülmények között jelenik meg. Az atkafajok a száraz, alacsony páratartalmú időjárási körülményeket kedvelik. Az atkák nagyon ellenálló kártevők. Szaporodásuk gyors, 10–15 generációjuk is kifejlődhet a tavaszi–őszi vegetációs ciklusban. Ezért nagyon gyorsan rezisztenssé válhatnak az akaricidekre. A csőkártevők ellen szükséges védekezni, mert a rágásukkal utat nyitnak olyan gombabetegségeknek, amelyek mikotoxint termelnek (Fusarium, Aspergillus, Penicillium. stb. 9. kép).
Ezek a mikotoxinok hőstabilak, a melegvérűekre erősen toxikusak, egy sor súlyos elváltozást okozhatnak. A terménytárolóban a gombák megfelelő körülmények között is képesek toxint termelni.
Növényvédelem
A növényvédő szerekkel szemben kialakuló rezisztencia elkerülése érdekében fontos betartani a növényvédő szerek rotációját, illetve azt az elvet, hogy egy hatóanyagcsoportba tartozó növényvédő szereket se alkalmazzunk közvetlenül egymás után. A méhkímélő technológia keretében méhekre mérsékelten veszélyes/mérsékelten kockázatos rovarölő szerek felhasználására kerülhet sor: Méhekre mérsékelten veszélyes vagy mérsékelten kockázatos minősítésű növényvédő szerek kijuttatása – amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi – kizárólag a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, legkorábban a csillagászati naplemente előtt egy órával kezdhető meg, és legkésőbb 23 óráig tarthat.
A kukoricatermesztésben, a teljesség igénye nélkül, a következő hatóanyagok állnak a termesztők rendelkezésére a Nébih által üzemeltetett növényvédőszer-adatbázis szerint 2025. 03. 02-ai adatok alapján:
• Védekezésre kiskerti körülmények között kukoricában a következő hatóanyagok engedélyezettek levéltetvek ellen: lambda-cihalotrin, acetamiprid, deltametrin, flupiradifuron.
• Bagolylepkék, pattanóbogarak lárvái, vetési bagolylepke ellen: ciántraniliprol.
• Vetőmag-kukorica esetében atkák ellen: tebufenpirad, fenpiroximát.
• Levéltetvek ellen: paraffinolajok.
• Amerikai kukoricabogár ellen: eszfenvalerát.
• Gyapottok-bagolylepke és kukoricamoly ellen: klórantraniliprol, tebufenozid.
• Trichogramma brassicae, cipermetrin, deltametrin, acetamiprid, helicoverpa armigera sejtmagpoliéder-vírus, lambda-cihalotrin, teflutrin, Bacillus thuringiensis var. kurstaki.
Takács Attila
növényvédelmi entomológus
![csereljuk_4_5_evenkent_a_buza_fajtavalasztekot[1]](https://agraragazat.hu/wp-content/uploads/2018/07/csereljuk_4_5_evenkent_a_buza_fajtavalasztekot1-375x251.jpg)
