Halad a kukorica betakarítása az északi féltekén, az eddigi eredmények visszaigazolják a korábbi, globális rekordtermést vizionáló előrejelzéseket. Hasonlóan a prognózisoknak megfelelően alakulnak a kelet-közép-európai hozamok, ami egyben azt is jelenti, hogy ebben a régióban az előző évekhez képest jelentősen kevesebb kukorica kerülhet a raktárakba.
Kukorica
Amennyiben csupán egy mondatban kellene összefoglalni a kukorica jelenlegi globális helyzetét, továbbra is rekordterméssel, emelkedő felhasználással és növekvő zárókészletekkel számolhatunk. Nem látunk a fentiekre eltérő módon reagáló tőzsdei árszinteket sem, a CBOT (Chicago Board of Trade) határidős kukorica jegyzéseiben nagyobb mozgásokat eredményezett a dollár árfolyamának jelentős erősödése (majd az október elején bekövetkezett gyengülése), mint maguk a fundamentális piaci tényezők.
Érdekességként említhető, hogy a gabonapiacot jellemzően elkerülik az úgynevezett verbális vagy egyéb típusú piaci intervenciók – vagyis azok a működési mechanizmusokba történő beavatkozások, amelyek nem közvetlenül a kereslet-kínálati viszonyokra vezethetők vissza. Ez nem véletlen, hiszen a piac ezeket az alapfolyamatokat képes többé-kevésbé jól beárazni. Október elején azonban két szokatlan politikai aktusnak lehettünk szemtanúi. Miután az Egyesült Államokban a republikánus és demokrata szenátorok nem tudtak megállapodni az október utáni költségvetésről, leállt az amerikai szövetségi kormányzat, köztük az USDA (USA Mezőgazdasági Minisztériuma) különböző szervezetei is. A leállás eredményeként éppen a betakarítási szezonban törölték az egyik leginkább monitorozott havi rendszerességű riport (WASDE) megjelenését, így elmaradt a frissebb adatok publikálása. A másik esemény Donald Trump azon nyilatkozata, mely szerint a közelgő Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozón a szójababról is egyeztetni fog Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A bejelentés eredményeként a szójabab-jegyzések erőteljes emelkedésbe kezdtek, magukkal húzva a kukoricát is.
Mindazonáltal a közel 1,3 milliárd tonna várható kukoricatermés teret nyithat egy magasabb felhasználás irányába, értelemszerűen az ilyen irányú emelkedésnek feltétele egy ’egészséges’, globális konjunktúra is. A kínálat bőséges, azonban a fenti példák is azt mutatják, bármilyen kereskedelmi feszültség eltérítheti az árakat a trendektől, tehát továbbra is számos bizonytalanságra nem lehetséges megfelelő előrejelzést adni.
Mindhárom irányadó európai elemzőház (EC DG Agri, Stratégie Grains, COCERAL) szeptemberben tovább vágta a várható kukoricaterméssel kapcsolatos előrejelzését. Az 55–56 millió tonnás mennyiség közel 10%-kal marad el az elmúlt 5 év átlagától, így ismét jelentős import, továbbá érdemi csökkenés várható a fordulókészletek volumenében. Az eddigi előrejelzéseket sajnos a betakarítási eredmények is alátámasztják: nem csupán a kelet-közép-európai országok hozamai kiábrándítók, a francia adatok is alulmúlják az elmúlt években tapasztalt szinteket. Az idei szezonban Európában jó termés Németországban és Lengyelországban várható. Utóbbi rekord mennyiséggel, 10 millió tonnát meghaladó volumennel kalkulál, így az idei szezonban a lengyel kukorica meghatározó szereplője lesz az EU-n belüli terménykereskedelemnek. Bár Ukrajna esetében az előrejelzések bizonytalansága továbbra is magasabb, a termés ígéretesen alakul, különösen a tavalyi adatok tükrében (a COCERAL szerint az idei 32,7 millió tonnás termés meghaladja a tavalyi 25,9 millió tonnát). Az ukrán import legnagyobb közösségen belüli vásárlói Hollandia és Olaszország; a teljes mennyiség mintegy kétharmada ebbe a két országba érkezik. Az olasz vásárlások felfutásának hátterében a kieső magyar és szerb volumenek húzódnak. Általánosságban elmondható, az ukrán kukorica versenyképesebb lehet az olasz piacon, miután az ára kedvezőbb és a szállítási feltételek is előnyösebbek más forrásokhoz képest.
A hazai kukorica betakarítása némileg elhúzódik a napraforgó aratásának csúszása miatt. A hozamok a várakozásoknak megfelelően jelentősen elmaradnak a sokéves átlagtól, ráadásul a termésátlagok szórása is kifejezetten magas, azaz jelentős területi eltérésekre utal.
Az eddig látottak alapján általánosságban kedvezőbb képet láthatunk a kukorica minősége kapcsán. Bár detektálható némi aflatoxin fertőzöttség, mértéke elmarad a tavalyi szintekhez képest. Ugyanakkor felelőtlenség lenne azt állítani, hogy az idei gazdasági évben az aflatoxin nem jelenthet problémát – különösen annak fényében, hogy a Gabonaszövetség aktuális gabonamérleg-jelentése szerint országszerte jelentős zárókészletek találhatók, amelyek idővel a piacra kerülnek.
Az árakkal kapcsolatosan továbbra is kézzel fogható az az anomália, hogy a környező országokban – a belföldi értékesítési elvárásokkal szemben – alacsonyabb árakon, érdemi likviditás mellett vásárolhatók tételek. Ebből következik, hogy az exportaktivitás gyakorlatilag leállt, a hazai kereslet visszafogott, a nagyobb piaci szereplők a hazai mellett import mennyiségeket is vásárol.
Búza
Az AMIS (Agricultural Market Information System) a 2025/2026-os globális búzatermés előrejelzését felfelé, 809,7 millió tonnára módosította, ez egyben új globális rekordot is jelent. Az emelkedés elsősorban Kanada, az Európai Unió és Oroszország vártnál jobb betakarított mennyiségeinek köszönhető, ráadásul az ausztrál terméskilátások is kedvezően alakulnak. A felhasználás érdemben nem változik, míg a várható export-import aktivitás további emelkedése várható, így a fordulókészletek is emelkednek.
A fentiek alapján nem meglepő a búza árak hónapok óta tartó trendszerű csökkenése, akár a CBOT, akár a MATIF (párizsi árutőzsde) jegyzéseit szemléljük. A kukorica esetében már említett árfolyamhatást itt is tetten érhetjük: az október első dekádjában tapasztalható euró gyengülés némileg növelte az európai gabona export versenyképességét, bár ezzel párhuzamosan az elmúlt időszakban a fronthavi jegyzések nem tudtak a 190 eurós szint fölé kapaszkodni. Ez nem csoda, hiszen a tavalyi termésnél idén mintegy 19%-kal több búza áll rendelkezésre az EU-ban, míg a nemzetközi kereskedelemben erőteljes verseny alakult ki, különösen a Fekete-tenger térségében, ahol az európai búzának az orosz és az ukrán származású áruval szemben kell érvényesülnie.
A hazai búzapiac változatlanul alacsony amplitúdóval mozog, az eladói elvárások jóval az export árszintek felett ragadtak. Miután ezek a szintek nem kalkulálnak egyetlen desztinációra sem, így az elmúlt időszakban üzletkötések csak elvétve történtek.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
Agrárágazat Tudástár
Kukorica és búza piaci helyzet – A 2025-ös betakarítás eddigi eredményei megerősítik a globális rekordtermésről szóló előrejelzéseket kukoricában, miközben a kelet-közép-európai régió – köztük Magyarország – gyengébb hozamai miatt jelentős importkitettséggel számol. Az árak alacsony szinten maradtak, az exportaktivitás gyakorlatilag leállt. A búza esetében szintén rekordtermés várható (809,7 millió tonna), ami tovább nyomja a tőzsdei jegyzéseket, miközben a Fekete-tengeri térség erős exportversenyt diktál.
