Repcével váltanák a pálmazsírt – új takarmány a teheneknek

Korszerű, a pálmazsírt kiváltó, nagyüzemi körülmények között is használható takarmányt fejlesztett ki tejelő szarvasmarháknak a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem.

 

A legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő tápanyagellátás

A Magyarországon iparszerű tartásban termelő intenzíven hasznosított holstein-fríz állományok takarmányozásában a legnagyobb kihívást a legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű tejtermelést lehetővé tevő energia- és tápanyagellátás biztosítása jelenti.

A tejtermelő tehén a rendelkezésre álló táplálóanyagokat az egyes szervek igényeinek megfelelően osztja fel, ugyanakkor a tejtermelés szintjének fenntartása érdekében hajlamos saját tartalékainak mozgósítására, akár egészségének rovására is. Ezért kiemelten fontos a kiváló genetikai potenciállal rendelkező állományok teljes értékű takarmányozása, különben a kondíciójuk, majd a reprodukciós paramétereik, végül a tejtermelésük romlik.

A kérődző állatok speciális emésztési mechanizmusának megfelelő termék

A kutatás-fejlesztési projekt célja olyan hazai előállítású bendőstabil – vagyis a kérődző állatok speciális emésztési mechanizmusának megfelelő, a vékonybélből felszívódó – GMO-mentes takarmánykiegészítő kifejlesztése, és gyakorlati alkalmazásának vizsgálata volt, amely a repcét állítja alternatívaként a pálmazsírral szemben.

A projekt során hangsúlyt kapott a szarvasmarha-állomány termelési mutatóinak vizsgálata mellett a tej összetételének, az állatok szaporodásbiológiai- és anyagcsereforgalmi mutatóinak folyamatos nyomon követése és elemzése is.

A termék bevezetésére gazdaságossági okok miatt azonban csak később kerülhet sor

A vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az importalapanyagot kiváltó termékek megfelelően működnek nagyüzemi körülmények között, használatával teljesen kiváltható a pálmazsír felhasználása.

A világjárvány és az ukrajnai háború miatt növekvő világpiaci árak, a tőzsdék hektikus ingadozása mellett az új termék piaci bevezetése azonban gazdaságossági okokból nem történt meg. A koncepció és a termékek csak akkor juthatnak nagyobb szerephez, ha a piac igényli a pálmazsír kiváltását, ezt a tej árában hajlandó kompenzálni, illetve ha a védett repcezsír gyártása olcsóbbá válhat.

A fejlesztők reményei szerint az új megoldás a piaci helyzet normalizálódását követően gazdaságosabb, hatékonyabb tejtermelést fog eredményezni, így az állattenyésztés és azon belül a tejelő szervasmarha-tartás kevésbé lesz kiszolgáltatva a pálmazsír világpiaci áringadozásának.

A hároméves kutatás-fejlesztési program teljes költsége meghaladta az egymilliárd forintot, amelyből 760 milliót a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatása fedez.

 

Forrás: MTI

Összeállította: Barna Ferenc