Jobban járnánk saját szójatermeléssel és -feldolgozással

Egyre több szóját használ fel Európa. Mind a gazdák, mint a kereskedelem, mind a minőségért aggódó takarmány- és élelmiszeripar: vagyis az egész mezőgazdaság jobban járna „hazai”, azaz európai előállítású és feldolgozású szója-alapanyagokkal.

Minden nő: a terület, az igény, a mennyiség és a feldolgozás

Az elmúlt évtizedben nálunk is látványosan nőtt a szójatermesztés iránti érdeklődés. A felhasználói igény erősödésére válaszul és a szója jövedelmező termeszthetősége révén 2024-ben a vetésterület rekordközeli, több mint 112 ezer hektár volt (2023-hoz képest közel 90%-os bővülés). Ezzel az éves hazai előállítás is folyamatosan nőtt. Az extrém 2022-es évet kivéve az utóbbi bő 10 évben 150 ezer tonna felett takarítottuk be a szójababot, sőt, tavaly 260-270 ezer tonnát. A takarmányipar oldaláról a kereslet adott: a hazai keveréktakarmány-gyártás évi ~450 ezer tonna extrahált szójadarára és ~30 ezer tonna full-fat szójára épül. A szójadara kiváló, egyenletes minőségű fehérjeforrás a baromfi- és sertéságazatban. A gond az ellátási láncban van: a magyar értéklánc szűk keresztmetszete a hazai extrakciós kapacitás – a szükséges dara döntő részét ma is importból fedezzük. Ebben jelentős változást hozhat a feldolgozóipar fejlesztése ebben a szegmensben. Az UBM Baranya megyében év végére indítja el azt az üzemet, ahol évi 120 ezer tonna babot tudnak extrudálni – írtuk tavaly a cég bejelentését követően.

Európa függő helyzetben

Az importfüggés európai léptékben is valóság. Európa durván 30+ millió tonnás igényével szemben az EU még az ukrán 6-7 milliós termeléssel együtt sem haladja meg a 10+ millió tonnát. A fő beszállítója ezért Brazília és Argentína, illetve az USA, továbbá Ukrajna. Ez önmagában nem baj, de a földrajzilag koncentrált kínálat és a geopolitikai-logisztikai kockázatok (aszályok, folyami hajózási zavarok, kereskedelmi viták, EUDR-megfelelés) időről időre ár- és ellátásbizonytalanságot okoznak. Innen nézve közérdek, hogy a feldolgozókapacitás minél nagyobb része európai kézben legyen – rövidebb láncokkal, jobb nyomonkövetéssel.

800+ ezer tonnás spanyol példa

A regionális iparlogika ezt már felismerte. Spanyolországban a Viserion-csoporthoz tartozó Elian több mint 200 millió eurós bővítést jelentett be a barcelonai kikötő szójafeldolgozó üzeménél: a kapacitás +100 ezer t/évvel nő 830 ezer t/év szintre, ráadásul 40 éves kikötői koncesszióval stabilizálják a projektet. A beruházás célja, hogy helyben készüljön a texturált és koncentrált növényi fehérje – vagyis az, amit ma nagyrészt Európán kívül állítanak elő. Ez nemcsak ellátásbiztonságot teremt, hanem a feldolgozási hozzáadott értéket is az EU-ban tartja.

Markáns hazai cél

Magyar oldalról egyre több jel utal arra, hogy az alapanyag már rendelkezésre áll, és a piaci szereplők nyitnának a feldolgozás erősítése felé. Az UBM Csoport például évi ~162 ezer tonna szójadara és ~36 ezer tonna szójabab felvásárlásáról számolt be, és jelezte: 2024-ben +35 ezer tonna többletbabot, 2025-ben 100 ezer tonna fölötti mennyiséget terveznek. A cél egyértelmű: a behozott darát legalább részben hazai szójabab feldolgozásával kiváltani. Fontos látni, hogy ez az irány csak akkor tud teljes szélességben megvalósulni, ha itthon is erősödik az extrakciós és előkészítő (extrudálás, csávázás, logisztika) kapacitás.

Miért lényeges mindez? Mert a baromfiágazat – és mérsékeltebben a sertés – itthon volument tart vagy bővül, miközben az állattenyésztés egyes alágazatai általánosságban lejtmenetben vannak. A szója iránti takarmányfehérje-igény tehát nem csökken, sőt: a napraforgó- és repcedara elérhetőségétől, minőségétől és árazásától függően a formulák gyakran visszanyitnak a szójadara felé. Ezt az igényt kiegyensúlyozottabban és a fogyasztói elvárásoknak (EUDR, nyomonkövetés, GMO-mentes szegmens) jobban megfelelően lehet kiszolgálni, ha európai irányítású feldolgozók állítják elő a fehérje-összetevők nagyobb részét.

Konklúzió: a magyar szójatermesztés kinőtte a „marginális” kategóriát, és alapanyag-oldalon van mire építeni. A hazai (és tágabb értelemben: európai) feldolgozás erősítése – extrakció, extrudálás, fehérje-koncentrátumok – kettős nyereség: rövidebb, átláthatóbb ellátási lánc és itthon maradó hozzáadott érték. A piac igényt jelez, a régiós példák (Barcelona) működő modellt mutatnak; a következő lépés, hogy a magyar szereplők – köztük a nagy takarmányipari integrátorok – kapacitással is lekövessék a felvásárlási terveket.

Agrárágazat Tudástár: Szója-feldolgozás – A hazai szójatermesztés rekordközeli szinten van, de a feldolgozás kapacitáshiányos. Az európai feldolgozói fejlesztésekhez hasonló beruházások itthon is csökkenthetnék az importfüggést és növelnék az agrár-értéklánc hozzáadott értékét.