Világrekord a hazai szója vetésterület-növekedése

…ráadásul, ha betakarításkor is ekkora területről aratjuk majd, az azt jelenti, hogy a magyarországi fehérjenövény-kereslet majdnem felét belföldi termesztők állítják elő.

A hazai felhasználás felét termeljük idén!?

Mint már írtunk róla, hatalmas arányú vetésterület-növekedés történt a magyar szójatermesztésben: a tavalyi 56 ezerről (minimális felfelé kerekítéssel) 112 ezer nőtt a hektárszám. Ez alighanem világrekord: ilyen volumenű léptéknövelésre sehol sincs példa. A növekedésben számos ok közrejátszott, elsősorban a biztos és hatalmas piac, a jövedelmezőséget segítő támogatás, a jó elővetemény-jellemzők, a kis inputanyag- és logisztikaigény.

Az utóbbi 10 évben a szója termésátlaga meghaladta a 2,6 tonnát hektáronként. Ezzel az eredménnyel általában 160-170 ezer tonnát állít elő Magyarország. A mostani területnövekedéssel ez a mennyiség 300 ezer tonna közelébe ugorhat. Ez a szám azért figyelemre méltó, mert a hazai fehérjenövény-behozatal évente durván 600-700 ezer tonna. Ez jellemzően génmódosított, zömmel dél-, illetve kisebb mértékben észak-amerikai áru. Eddig ennek alig harmadát, a mostani 112 ezer hektárral viszont a felét itt állítjuk elő.

Lesz rá piac, sőt, feldolgozókapacitás is

Kevésbé jó hír, hogy ez a kiváló minőségű magyar takarmány- és élelmiszer-alapanyag 90 százalékban elhagyja az országot. Miután az alapanyagexport a lehető legrosszabb üzlet, jó hír, hogy az év végére UBM takarmányipari nagyvállalat Baranya megyében évi 120 ezer tonna szójabab feldolgozására, extrudálára képes üzemet épít. Ez a feldolgozókapacitás már lehetővé tenné, hogy a hazai szójaalapanyag magasabb hozzáadott értékkel kerüljön piacra, nagyobb jövedelemhez juttatva a gazdaságokat, a nemzetgazdaságot. Az UBM év elején jelezte, hogy a kész a teljes hazai termést felvásárolni – igaz, akkor még nem lehetett előrelátni ekkora szójavetésterület-növekedést. Varga Ákos, az UBM igazgatósági elnöke szerint a szója mindig többet fog érni a piacon, mint a gabonafélék, és ebből hiány is van a térségünkben, nem úgy, mint kukoricából, búzából.

(E témával foglalkozik az Agrárágazat augusztusi számának riportja is!)