Egyetlen év alatt globális összevetésben és az EU 27-ek tekintetében is rekord százalékos mértékű növekedés történt a szója-vetésterületben Magyarországon. Ez nagy előrelépés a jövedelmező és stabil haszonnövény-termesztésben, ugyanakkor komoly kihívás elé állítja a vetőmag-forgalmazókat, -integrátorokat: segíteni kell a gazdákat, hogy sikerüljön megtartani ezt az impozáns szójaterület-növekedést.
Közel megduplázódott a vetésterület
Miután évekig hangoztatták a szakemberek, hogy ez a fehérjenövény az egyik legkiszámíthatóbban termeszthető és eladható, jövedelmező kultúra, beérni látszik a munka gyümölcse. Óriási vetésterület-növekedés történt. Míg tavaly 58, addig idén közel 112 ezer hektáron került a földbe, ami 90 százalékot is meghaladó gyarapodás – ilyen mértékű %-os emelkedésre sehol az EU területén nincs példa. Még a környező országokban sem – igaz, a horvátok, németek, szlovákok és elsősorban az osztrákok az elmúlt években szívós, folyamatos munkával jelentősen növelték a szója szerepét a vetésszerkezetben.
Hogyan tovább ezek után?
– Ez a növekedés számunkra egyben azt is jelenti, hogy a gazdák egy jelentős hányada megfogadta a javaslatainkat, és a megszokással – de fogalmazhatok úgy is, hogy –, a kényelmes tétlenséggel szemben az aktív talpon maradás stratégiáját választotta. A szója iránti szenvedélyünk nem egy múló kaland, mindig is hittünk a szója termesztésének lehetőségében. Ez a Karintiánál annyit jelent, hogy hosszú évek óta termesztéstechnológiai ismeretekkel, szakmai érvekkel, kísérletekkel, piaci elemzésekkel, költségelemzésekkel küzdöttünk és küzdünk jelenleg is azért, hogy a magyar gazdák is megismerjék, és egyre nagyobb számban foglalkozzanak a szójával. Mi csupán próbáljuk tanítani a gazdákat, élni a lehetőségekkel, legyen szó kezdő vagy akár profi szójatermesztőről. Büszkék vagyunk arra, hogy ekkora növekedést értünk el közösen – mondja Bene Zoltán, a Karintia Kft. cégvezetője. Kérdésünkre: mit kell most tenniük az ágazati szereplőknek azért, hogy elkerüljük a 2015-ös fiaskót, amikor sokan belevágtak a szójába, de a rossz évjárat és a kellő szakmai tudás hiányában sokan csalódtak benne, és ez évekre visszavetette a belévetett bizalmat, a Karintia vezetője tüstént hangoztatja: tudatában vannak, hogy a mostani siker egyben felelősség és kihívás is.
A hazai számokat nézve azonban úgy tűnik, nem csupán új belépők révén nőtt a vetésterület, hanem a már meglévő szójatermesztők is növelték a vetéstervben ennek helyét. Erre utal, hogy a legnagyobb bővülés Baranyában, a szója „hazájában” történt, de Vas megyében például 9,8 ezerről 16 ezer hektár fölé, Győr-Moson-Sopronban 7-ről 13 ezer hektár fölé, Zalában 7-ről 12 ezer hektárra, de még Borsodban is 3 ezerről 8 ezer fölé nőtt a szójás hektárok száma.
Az érvek továbbra is a szója mellett szólnak
A cégvezető emlékeztet: a szójaterület növekedését részben objektív kényszerek alakították; a háború miatti áremelkedések és piaci bizonytalanságok, illetve az inputanyag-drágulás.
– Viszont nemcsak kényszerek, hanem érdekeltség is van szójában, hiszen számos nyomós érv szól mellette. Az első az, hogy mindig stabilan értékesíthető, hiszen hazánk is csak durván a harmadát, Európai Unió pedig csak a tizedét termeli meg a szükségleteinek. A második érv a jövedelmezősége: a szemesfehérje-támogatással együtt még átlagtermés esetén is tavaly 200 ezer forintos profitot csinálhatott a szójás gazda. A harmadik érv az, hogy sokkal kisebb az inputanyag-ráfordítás igénye, mint a konkurens kultúrákban. Sokan hitetlenkedve fogadták azt az évekkel ezelőtt indult hazai Karintia-szakmai kezdeményezést, amely szerint a minőségi szójavetőmag használata esetén, a javasolt termesztéstechnológia mellett nem kell, sőt, nem is javasolt a N-pótlás. A negyedik vonzó tulajdonsága, hogy erős gyökereivel javítja a talajszerkezetet, illetve N-megkötő gyökérgümői révén kiváló elővetemény-növényként is megéri beilleszteni a vetéstervbe. Végül, de ez is fontos: sokkal kisebbek vagy nem is jelentkeznek a korai fajták aratása után a szárítási költségek, illetve a logisztika más fázisaiban is jóval kisebb költségekkel lehet számolni. A takarékos gondolkodást támasztja alá az is, hogy a szója termesztését pótlólagos gépberuházás nélkül is elkezdhetjük – összegez Bene Zoltán, hozzátéve: egy biztos, a keleti gabonadömpinggel szemben a hazai termesztőknek legfeljebb a prémium minőségű gabonákkal, illetve például a szójával lehet nagyobb esélyük piacon maradni.
Sokrétű a kihívás
A kihívás most tehát az, hogy az új belépők és/vagy a nagyobb területen szóját vető gazdaságok bizalmát sikerüljön megtartani, azaz hosszú távon megmaradjon ez az impozáns, 100 ezer hektár feletti vetésterület. – A területnövekedés mértéke jelentős. Elég realista vagyok ahhoz, hogy tudjam, némi lemorzsolódás elkerülhetetlen lesz, viszont elég optimista vagyok ahhoz, hogy abban is biztos legyek: a csalódott szójatermesztők számát hatékonyan képesek leszünk csökkenteni. Szakembereinkkel azon vagyunk, hogy a vegetáció során támogassuk a gazdákat, „fogjuk a kezüket” a hatékony technológia követésében, sőt, még az értékesítés optimalizálásában is – folytatja a cégvezető. Bene Zoltán arra számít, hogy a legnagyobb kihívást ezután is a szójatermesztés, ahogy ők nevezik, „Achilles-sarka”, az eredményes gyomszabályozás jelenti majd. A szóját a szerencsés morfológiai adottságai a kukoricánál és a napraforgónál hatékonyabban védetté teszik a hőstressz-szel szemben, az idei kezdeti esős időjárást váltó rendkívüli nyári forróságban a szója előnye a 2022-es évhez hasonlóan ismét megmutatkozhat.
– Egy biztos, most nem engedhetjük meg maguknak, hogy a vetőmag eladása után hátradőljünk. A Karintiánál egyébként sem ért véget a gazdákkal való kapcsolat azzal, hogy értékesítettük a szaporítóanyagot. Most arra biztatjuk a szójatermesztőket, hogy merjenek kérdezni, engedjék be a segítséget, engedjék be a tudást a sikeresebb termesztés érdekében. Mi készen állunk rá, hogy az érdeklődő gazdákkal megosszuk azt a felhalmozott tudást, amit az évtizedek alatt gyűjtöttünk és szerzünk meg a mai napig is. Közös érdek, hogy minél többen tartósan elköteleződjenek a jövedelmező szójatermesztés mellett, és ezért minden tőlünk telhető szakmai segítséget megadunk a partnereinknek.
Bene Zoltán arról is beszélt, hogy egy magyarországi új, 100 ezer tonnás szójafeldolgozó kapacitású üzem is várhatóan további lendületet adhat majd a hazai termesztésnek.
Kohout Zoltán
