Katasztrófa: 20-30 évvel visszaveti a gazdákat a vámháború

Szeptember közepe óta 17-30 éve nem látott visszaesést, katasztrófát emlegetnek a szójaágazat szereplői az USA mezőgazdaságában. Korábban ősszel az észak-amerikai szója legalább harmada-fele vevőre talált – most Trump vámháborúja tartós és mély válságot okoz az USA gazdáinak.

Rekordszintű, szerkezeti válságot okoz

A Trump amerikai elnök által kirobbantott, nemcsak Európát, hanem többek közt Kínát is érintő vámháború rendszerszinten ássa alá az amerikai szójabab-ágazatot – hangzott el egy minapi szakmai konferencián az USA-ban. A szektor évtizedekig a kínai keresletre épült; most, hogy ez a pillér megrendült, rekordmély export, piaci részesedés-zuhanás és jövedelmezőségi válság rajzolódik ki.

Az USDA adatai szerint a 2025/2026-os gazdasági évben Kína egyáltalán nem vásárol amerikai szóját. Hiába imádkozott Trump a kínai vezetőkhöz – ilyen 26 éve nem történt. Normál évben szeptember 11-ig Kína az éves amerikai szójavásárlás mintegy 30 százalékát leköti, október végére ez a hányad 60 százalék szokott lenni. Az idei őszi „ablak” gyakorlatilag már becsukódott anélkül, hogy a Kínába tartó szállítmányok rendeltek volna árut.

A tavalyi bázis jól mutatja a fordulatot: akkor még kb. 27 millió tonna szója ment Kínába (ez az USA teljes szójababexportjának 51%-a). 2025 január–augusztusában viszont a kínai célra küldött mennyiség mindössze kb. 5,93 millió tonna volt (29% részesedés), ráadásul a nyári hónapokban alig mozdult áru. Mivel Kína Brazíliára állt át elsődleges beszállítóként, az amerikai szója összes célpiacra irányuló kivitele 17 éves mélypontra süllyedt.

Az USA visszacsúszik a világpiacon, csökkennek az árai

A globális exportpiacon az USA részesedése idén rekord alacsony, 24 százalék lehet, míg Brazília rekord magas, 50 százalék közelébe emelkedik. A dél-amerikai ország zsinórban 19. éve bővíti vetésterületét. Az elmúlt 10 évben a brazil termelés 80 százalékkal nőtt, miközben a kínai szójaigény „csak” 40 százalékkal. Ez a divergencia árleszorító pályát ígér, vagyis a kínálat gyorsabban nő, mint a fő vevő kereslete.

Közben az amerikai belső feldolgozás (zúzás) bővül ugyan, de nem elég a kínai kiesés pótlására. A 2025-ös szezonban az USA a termés 60 százalékát belföldön használja fel és 40 százalékát exportálja (pár éve még 50–50 volt). Az exportoldali helyzetet tovább rontja, hogy Argentína – a világ legnagyobb szójadara-exportőre – eltörölte a dara kivitelére kivetett vámot, így az amerikai liszt nehezebben jut nagyobb részesedéshez a világpiacon.

Kényszerpálya: vetésszerkezet-váltás és kínálati plafon

A szója gyengélkedése a kukorica felé tereli az amerikai gazdákat – akkor is, ha a kukoricaárak gyengék voltak. Az USDA szerint 2025/2026-ban több mint 90 millió hektárról takaríthatnak be kukoricát (1933 óta a legmagasabb), a termés 427 millió tonna lehet (10 százalékos rekordnövekedés 2023/2024-hez képest). Még ha az export 75,5 millió tonnára nő is, a hozam és a volumen miatt hétéves csúcsra hízhatnak a zárókészletek – ami árnyomás mindkét fő szántóföldi kultúrára.

Trump miatt esnek az árak, kockázatos az USA-val üzletelni

Az USA–Kína konfliktus közvetlenül torzítja az árazást és a logisztikát. A megemelt kínai tarifák (bár Trump kiszámíthatatlan, ez most 44 százalék) kikapcsolják a világ legnagyobb vevőjéhez vezető fő csatornát. A piaci reakció kézzelfogható: az amerikai szójabab tőzsdei ára több mint 5 százalékot esett, a termelők 4,1 százalékos vetésterület-csökkenést jeleznek előre, az export pedig akár 20 százalékkal zsugorodhat. A bizonytalanságot fokozza, hogy az Egyesült Államok belpolitikai döntéshozatala körül is vita van (vámok, kongresszusi kontroll), ami a kereskedelmi partnerek szemében kockázati prémiumot épít az amerikai eredetű árura.

Katasztrofális hatás a gazdákra

A képlet egyszerű: magas inputköltségek találkoznak nyomott felvásárlási árakkal és szűkülő exporttal. Az olló nyílik, a likviditás gyengül, a hitelterhek nőnek, a biztosítói és fedezeti költségek emelkednek. Ha a piac tartósan kockázatosnak ítéli az USA-val való kereskedést, az tovább mélyíti a válságot. A vetésszerkezet kényszerű átrendezése rövid távon tőke- és hozamveszteséggel jár, miközben a brazil–argentin páros kínálati bősége és logisztikai előnye egyre erősebb árversenyt diktál. Mindez összességében jövedelmezőségi válságot jelent a szójabab-termelőknek, amelyet a belső feldolgozás bővítése rövid távon nem tud érdemben ellensúlyozni.

Agrárágazat Tudástár – Vámháború és szójapiac

A vámháború a mezőgazdasági exportpiacok egyik legnagyobb kockázati tényezője. Az USA és Kína közötti kereskedelmi konfliktus drasztikusan visszavetette az amerikai szójabab-ágazatot: a kínai kereslet összeomlása, a magas vámok és az alternatív beszállítók térnyerése miatt rekordmélyre zuhant az export és a termelők jövedelmezősége. A jelenség rávilágít, hogy a globális agrárpiac mennyire sérülékeny a geopolitikai feszültségekkel szemben, és hosszú távon akár vetésszerkezet-változást is kikényszeríthet.