Rég nem látott izgalmakat hozott az idei betakarítási szezon – míg a várható termés mennyiségét a nagy elemzőházak hónapról hónapra korrigálták lefelé, a kereslet kifejezetten intenzíven alakult a nemzetközi gabonapiacokon. Vajon mi történt valójában?
Kukorica
Nyáron egyre-másra érkeztek az optimista vélemények a várható terméssel kapcsolatban: az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának előrejelzései rekordtermést mutattak, hasonlóan az ukrán, román és dél-amerikai várható mennyiségekhez. Az ősz beköszöntével aztán az optimizmus egyre árnyaltabbá vált, miután a termésvárakozások ’erodálódni’ kezdtek a legnagyobb kukoricatermelő országokban. Ezzel párhuzamosan, némileg ellentmondva a koronavírus-járvány a vásárlásra gyakorolt vélt vagy valós negatív hatásának, stabil kereslet érkezett a nemzetközi gabonapiacra, melynek forrása Kína volt. A világ második legnagyobb kukoricatermelő országa, kiheverve a járvány okozta keresleti sokkot, túllépve a sertéspestis következményeként visszaesett takarmányfelhasználáson, intenzív vásárlásba kezdett a főbb exportpiacokon (USA, Ukrajna, Brazília, Argentína). A csökkenő kínálat és az előző években tapasztalnál erőteljesebb kereslet a kukoricaár trendszerű emelkedését hozta, mely augusztus végétől kezdődően kisebb korrekcióktól eltekintve november első dekádjában is kitartott.
Kukorica, 2020. december, CBOT
Kukorica, 2021. január, MATIF
Az USA mezőgazdasági minisztériumának november 10-én megjelent szokásos havi beszámolója ismét csökkentette a világban várhatóan megtermő kukorica mennyiségét (1,14 milliárd tonna), ami azért továbbra is rekord- vagy rekordközeli termést jelent. A legnagyobb terméskiesést a várakozásokhoz képest a szomszédos Ukrajnában prognosztizálták az elemzők, míg az EU-ban átlagos terméssel kalkulálhatunk.
Magyarországon a NAK november 4-i állapotjelentése szerint a betakarítás jól halad, a vetésterület 74%-ról már a magtárakba került az idei termés. Az országos termésátlag jelenleg 8,5 tonnát mutat hektáronként, mely kifejezetten jó adatnak tekinthető, egyedül 2016ban jelentett a KSH magasabb termésátlagot (8,63 tonna/hektár).
Az elmúlt hetekben a világpiaci eseményekkel párhuzamosan a belföldi kukoricapiac is aktív volt, a betakarítás előrehaladtával párhuzamosan mind a felhasználók, mind az exportőrök folyamatosan tettek ajánlatokat az eladó tételekre.
Búza
Kijelenthető, hogy az elmúlt hónapokban nem a búza került a gabonapiaci események fókuszába. Ellentétben a szójával és a kukoricával, a búza kereslet-kínálati viszonyai lényegesen kiegyensúlyozottabb képet mutatnak. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az említett két termény áremelkedésének nem volt hatása a búzára, hiszen október eleje óta a párizsi árutőzsdén a decemberi lejáratra stabilan 200 EUR feletti szinteken jegyzik a malmi búza határidős árait. Míg az EU termése elmaradt az előző évitől, ezt a kiesést a világpiacon bőségesen ellensúlyozza a magasabb orosz, ukrán és ausztrál termés. A búza piacán a legnagyobb vevőknek a közel-keleti, a Maghreb és a délkelet-ázsiai országok számítanak, ezek a szereplők többé-kevésbé folyamatos aktivitást mutattak az elmúlt időszakban. A megnövekedett kereslet részben Magyarországon is érzékelhető volt, annak ellenére, hogy a magyar búza legnagyobb vevője Olaszország, ahol az idei jó termés miatt némileg alacsonyabb igényekről adtak hírt a belföldi kereskedők.
Búza, 2020. december, CBOT
Búza, 2020. december, MATIF
A KSH szeptember utolsó napjaiban frissítette a magyarországi búzatermés adatait, melyek szerint 933 ezer hektárról 5 millió tonna termést takarítottak be a gazdák, így a termésátlag megközelítette az 5,4 tonnát hektáronként. Az októberi jelentős esőzések következtében a vetések több helyen is némileg megkéstek, reményeink szerint azonban ez nem okoz majd problémát az állományok fejlődésében.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
