Államilag támogatott, tudatos trágyakezelés

A termések betakarításával a talajból évről évre kivont tápanyagokat rendszeresen pótolni kell. A trágyázásnak alapvetően kettős célja van: a növényi tápanyagok pótlása a talajban, illetve a talaj szerkezetének javítása, humuszanyagok képzése.

Legjobb lenne frissen…

A műtrágyák a növényi tápanyagokat ugyan pótolják, de a humuszképzésre, a talaj szerkezetének javítására önmagukban nem hatnak. Azokat az anyagokat, amelyek a fenti kettős célnak egyidejűleg megfelelnek, szerves trágyáknak nevezzük. Ez utóbbiak lehetnek istállótrágyák, komposztok, zöldtrágyák.

Az állatok friss ürüléke – amelynek egy grammjában több milliárd mikroorganizmus van – keletkezésével egyidőben bomlik. Ez a bomlási folyamat megfelelő irányítás nélkül nemcsak szükségtelen anyag- és energiaveszteséggel jár, hanem a patogén szervezetek elszaporodását is elősegíti. A legcélszerűbb az lenne, ha a friss ürüléket azonnal a talajba vinnénk. Erre azonban csak egészen kivételes esetekben van lehetőség, éppen ezért az ürüléket tárolni, kezelni szükséges. A kezelés fő formája szerint almos és alom nélküli eljárást, azaz almos istállótrágyát és hígtrágyát különböztetünk meg.

A hígtrágya kezelése

A hígtrágyakezelés feladata a keletkezett hígtrágya elhelyezéséről, felhasználásáról való olyan rendszeres gondoskodás, amely a hígtrágyában lévő energiakészlet minél racionálisabb hasznosítását teszi lehetővé. A hígtrágya a felszíni, de a felszín alatti vizekre is igen veszélyes lehet, ugyanakkor m³-enként 3-5 kg vegyes műtrágya-hatóanyaggal egyenértékű NPK-t és a növények növekedéséhez szükséges több más elemet is tartalmaz. Éppen ezért a hígtrágyát célszerű a növénytermesztésben talajerő-utánpótlásra felhasználni, de ez előtt a környezetvédelmi előírások érvényesítése céljából és az adott környezet frekventáltságától függően kisebb-nagyobb mértékben kezelni kell. A kezelési eljárások közül azokat célszerű előnyben részesíteni, amelyekkel a környezetvédelmi előírások teljesítése mellett a hígtrágya értékes anyagai is kinyerhetők, s ezzel a költségek jelentős mértékben csökkenhetők. Ezt az elvet legjobban a hígtrágya anaerob kezelésével lehet megvalósítani, hiszen a naponta újratermelődő hígtrágya a folyamat kitűnő alapanyaga.

Hazánkban a hosszabb idő óta ismert és az újabb hígtrágya kezelési módok közé tartozik például a homogenizált öntözés; a szilárd és a folyékony fázis elválasztása, öntözés, szántóföldi elhelyezés; a kémiai, biológiai tisztítás, iszaphasznosítás,(takarmányként); az iszaphasznosítás.

A felsoroltak közül az iszaphasznosítás az újabb eljárások közé tartozik, ami mikroorganizmusok segítségével, anaerob fermentációval történik. A különböző módszerek költségeit összehasonlítva megállapítható, hogy a biotrágya-termeléssel egybekötött eljárás a beruházási költségek tekintetében is versenyképes lehet más módszerekkel, az üzemköltségeket tekintve pedig az egyetlen nyereséges módszer. Az anaerob kezelés ui. lényegesen csökkenti a hígtrágya környezetszennyező hatását. A NPK aránya megmarad, humuszban gazdag iszapmaradvány képződik. Az sem közömbös, hogy a kirothasztott hígtrágya patogén csíraszáma a minimálisra csökken, kellemetlen szaga pedig megszűnik.

Az istállótrágya kezelése

A hagyományos (almos) istállótrágya az állat szilárd és híg ürülékének alommal alkotott keveréke. A három összetevő aránya még ugyanazon állat trágyájában is változó, de különösen eltérő a bélsár és vizelet minősége állatfajok és -fajták szerint. A komponensek minőségét erősen befolyásolja az is, hogy milyen takarmányokkal etetik az állatokat. Az alom a hagyományos állattartásában nélkülözhetetlen volt, s remélhetőleg – ha korlátozottabb mértékben is – a jövőben újra az lesz. Az alom is igen változó lehet: szalma, szecskázott szalma, tőzeg vagy szükségalom (fűrészpor, ősszel lehullott falomb), homok stb.

A nedvszívó képesség az almozás és a trágyakezelés gazdaságosságát is befolyásolja. A jobb nedvszívóból kevesebb is elegendő, így kisebb a szállítási költség. A lebomlási sebesség ismerete a trágyahasználat szempontjából fontos. A tápanyagtartalom vonatkozásában meg kell említeni, hogy az alomanyagok általában sok szénhidrátot tartalmaznak, különösen cellulóz-, hemicellulóz-, lignin- és pektintartalmuk magas, ásványi sókban és nitrogénben viszont szegények. A bélsárban jelentékeny mennyiségű fehérje van, ami lehetővé teszi a mikroorganizmusok kiegyensúlyozott táplálkozását. A vizelet N-tartalma és ásványi összetevői igen jelentősek, de a szénhidrátot szinte egyáltalán nem tartalmaz.

A mikroorganizmusok szerepe az istállótrágya érlelése során

Az istállótrágya szerves vegyületekben igen gazdag, és olyan közeget képez, amelyet a legtöbb mikroorganizmus számára kedvező. Ennek következtében az istállótrágya mikroflórája – különösen kedvező tárolási feltételek mellett – rendkívül gazdaggá alakítható. Az érlelést jelentő mikrobiális folyamatok – amelyeknek során a növények számára felvehető NPK aránya növekszik, megindul a humuszképződés – nagyban függenek trágya összetételétől, aerob vagy anaerob állapotától, a nedvességtől és a hőmérséklettől, de legfőképpen a kiinduló mikroorganizmus összetételtől. Ha az nem megfelelő mindenképpen rossz/gyenge minőségű trágyát kapunk.

Egy komplex irányított mikrobiológiai technológia rendszeres alkalmazásával a talaj termékenységét meghatározó kiváló minőségű szerves trágya, illetve komposzt nyerhető. A tényezők együttesen változnak meg, melynek hatására könnyen művelhető, morzsalékos, kiváló vízháztartású, dinamikus anyagforgalmú, kórokozókban szegény – a növény számára minden tekintetben kedvezőbb – értékes tápanyag alakul ki.

Az irányított mikrobiológia hatásai a talajra és a növényekre

A trágyák szén-nitrogén–aránya miatt általában rothadást, korhadást okozó mikroorganizmusok szaporodnak el, amik ammóniát, nitrogénoxidokat, metánt és egyéb szerves gázokat, anyagokat szabadítanak fel. Energiaszegény, rossz minőségű anyag képződik. Ha viszont erjedést segítő regeneratív mikroorganizmussal oltjuk be a trágyát, komposztálni való anyagot: erős antioxidánsok, cellulózbontó enzimek, vitaminok, aminosavak, hasznos bioaktív anyagok képződnek. Magas energia szintű és a növények számára fontos beltartalmi értékekkel bíró trágyát kapunk.

Szerencsére hazánkban kormányzati szinten is felismerték ennek a jelentőségét. Jelenleg több olyan pályázat is fut a Széchenyi 2020 keretében, amelyek támogatják mind a trágyakezelési eljárásokat, mind a trágyatárolásához, szállításához, felhasználásához szükséges infrastrukturális beruházásokat, eszközök, gépek beruházásait.

A VP5-4.1.1.6-15 jelenleg is nyitva van, és beadható fiatal mezőgazdasági vállalkozók számára, a VP2-4.1.1.1-16 kódszámú pályázat keretein belül pedig terv szerint 2018 májusáig igényelhető támogatás minden olyan gazdálkodó számára, aki az állattartó telepét korszerűsíteni kívánja.

Magyar Nikolett