Az olajos lemosó permetezés jelentősége a gyümölcsösökben

A lemosó permetezés jelentőségét fokozza, hogy a környezetkímélő, szelektív inszekticidek használata és a lemosó permetezés háttérbe szorulása következtében elszaporodott pajzstetvek elleni védekezés újból a gyümölcsösök növényvédelmének egyik fontos eleme lett. Olajos lemosó készítményekkel a levéltetvek, takácsatkák, pajzstetvek, sodrómolyok, a kis- és nagy téliaraszoló, az almailonca, és a lombosfa-fehérmoly áttelelő képletei gyéríthetők hatékonyan. A kártevők elleni lemosó permetezés szükségességének eldöntésében a nyugalmi időszakban gyűjtött vesszők és gallyak vizsgálata segít. A levéltetvek áttelelő tojásait az egyéves részeken, rügyek közelében találjuk. A piros gyümölcsfa-takácsatka áttelelő tojásai a fás, gyűrűs részeken, ágvillákon, termőrészeken fordulnak elő. A pajzstetvek is a többéves fás részeken telelnek, azonban míg a kagylós pajzstetvek áttelelő képletei (kaliforniai pajzstetű esetében a fiatal, sárga színű lárva, a közönséges kagylós-pajzstetűnél a tojások, az eperfa-pajzstetű esetében pedig a nőstény) a pajzs védelmében vészelik át a telet, addig a közönséges teknőspajzstetű és a szilva-pajzstetű lárvái szabadon találhatók meg 2-3 éves részeken.

A lemosó permetezés hatékonysága nem mutatkozik meg olyan szembetűnő módon, mint az állománypermetezésé, így csak nehezen lehet meggyőződni arról, hogy valóban sikeres volt-e a kezelés. Az olajos készítmények, mint ismeretes úgy fejtik ki hatásukat, hogy megakadályozzák az áttelelő alakok légzését, melyek ezáltal elpusztulnak. Ehhez mindenképpen tökéletes fedés szükséges, ami csak nagy lémennyiséggel biztosítható. Továbbiakban az is nagyon fontos, hogy a permetlé valóban a fás részekre kerüljön, ami leginkább háti permetezőgéppel oldható meg, axiálventillátoros permetezés esetében fennáll annak a veszélye, hogy a kijuttatott permetlének csak töredéke jut a megfelelő helyre. A kezelést a rügypattanáshoz lehető legközelebbi időpontban kell elvégezni, mikor az áttelelő alakok intenzív légzési szakasza kezdődik. A permetezést csak fagymentes időben, szélcsendben és lehetőleg 5-10 ºC között végezzük.

A tavalyi évben Komárom-Esztergom megyében, egy Gyermelyhez közeli almásban biológiai hatékonysági vizsgálat beállítására került sor paraffinolaj tartalmú készítménnyel piros gyümölcsfa-takácsatka ellen. A kártevő kellő egyedszámban volt jelen a kísérleti területen, a termőrészek (termőbog, termőkalács, termőnyárs) 1 cm hosszú kőrkörös felületén átlagosan 10 db tojást találtam. A kezelés megfelelő időzítése nem volt könnyű, hiszen a március elején bekövetkezett felmelegedés után március közepétől ismét téli időjárás volt jellemző, mely csak április második dekádjában egy hirtelen bekövetkezett és jelentős mértékű felmelegedéssel szűnt meg. A vizsgált készítmény 1,5%-os és 2%-os koncentrációban került kijuttatásra 1.500 l/ha-os lémennyiséggel háti permetezőgéppel a virágrügyek duzzadásakor március 28-án. A permetezés sajnos korainak bizonyult, ugyanis egy rövid, átmeneti melegedés után az időjárás ismét hűvösre fordult, ráadásul jelentős mennyiségű csapadék is hullott, ennek ellenére a készítmény hatékonysága értékelhető volt. Az első értékelésre a kezelést követő 10., míg a második értékelésre a kezelés utáni 25. napon került sor. A permetezést követő hideg időjárásnak köszönhetően az első értékeléskor a fák még csak rügypattanás állapotában voltak, így ekkor a telelő tojások pusztulásának mértékét vizsgáltam. Ezt az értékelést kezelésenként 4×100 db tojás vizsgálatával végeztem el. A tojások életképességének elbírálása nem könnyű, sok esetben bizonytalan vizsgálati módszer, tekintettel arra, hogy a tojások színében, állagában (beszáradás) bekövetkezett változást kell megfigyelni mikroszkóp segítségével. Ennek ellenére lényegesen több elpusztult tojást találtam a paraffinolajjal kezelt fák termőrészein, mint a kezeletlen kontrollban, a 2%-os koncentrációban kijuttatott olaj az alacsonyabb dózis hatékonyságát jóval meghaladta (1. ábra).

A kezelést követő 25. napon a fák már pirosbimbós állapotban voltak, a lárvák tömeges kelése megtörtént, így az értékelést a leveleken talált mozgó alakok számának felvételezésével végeztem el. A kezelésenként 4×50 db levél vizsgálata azt mutatta, hogy a paraffinolajjal kezelt fák levelein jóval kevesebb atka volt, és a 2%-os koncentrációban kijuttatott permetlé a 1,5%-os dózis hatékonyságát jóval felülmúlta (2. ábra).

Ennek a vizsgálatnak az eredményei is alátámasztják, hogy a lemosó permetezés hatékony megelőző védekezési módszer a fás részeken telelő kártevők ellen, azonban érdemes az adott fenológiai stádiumban engedélyezett legmagasabb dózist kijuttatni a kellő hatékonyság elérése érdekében.