A Budapest Bank közelmúltban publikált Agrárgazdasági Indexéből az derül ki, hogy a világjárvánnyal terhelt 2020-as év után a gazdák látják a fényt az alagút végén. Ráadásul úgy tűnik, hogy ez nem is akármilyen erősségű fény.
Pozitív várakozások
A pénzintézet megbízásából egy külső kutatócég már 2015 óta vizsgálja az agrárszektorban tevékenykedő kis- és középvállalatok gazdasági várakozásait. A nemrég napvilágot látott felmérési eredmények arról tanúskodnak, hogy a magyar gazdák sikeresen túlélték a tavalyi év nehézségeit, és pozitív várakozásokat fogalmaznak meg a jövőt illetően. Leginkább várható bevételeik növekedésére, valamint az elérhető több ezer milliárd forintnyi fejlesztési forrásra számítanak.
Az Agrárgazdasági Index az elmúlt 6 év legmagasabb értékét mutatja: 2020-hoz képest 20, de tavalyelőtthöz képest is 10 pontos emelkedés látható.
A gazdálkodóknál továbbra is nagy prioritást élvez az innováció és a modern technikai eszközök, illetve technológiák alkalmazása. A megkérdezett vállalatvezetők közel egyharmada úgy nyilatkozott, hogy még nagyobb volumenű fejlesztéseket hajtana végre, mint az elmúlt évben.
Kiderült, hogy egyre nagyobb teret nyer a precíziós gazdálkodás: a megkérdezettek közel 50%-ának az eszközállományában már ma is ott vannak a hi-tech mezőgazdasági gépek és berendezések, és a gazdák jelentős része további fejlesztéseket tervez. 2021-ben vannak kedvezőtlen körülmények is, amelyeket szükséges megemlíteni. A gazdákat kifejezetten aggasztják az inputanyagárak, 96%-uk szerint költségnövekedés várható, ennek ellenére 22%-uk magasabb profitot vár a 2020-as eredményhez képest.
Az Agrárgazdasági Index az elmúlt 6 év legmagasabb értékét mutatja
A modern eszközök karnyújtásnyira vannak
A legmodernebb precíziós eszközök használata ma már nem a futurisztikus jövő homályában dereng, hanem a jelen valósága. A versenyképesség fenntartásának, a versenyelőny megszerzésének feltétele a folyamatos fejlesztés. Mert mi is a versenyelőny? Nem más, mint olyan értékteremtő stratégiák kidolgozásának és végrehajtásának a képessége, amelyeket a jelenlegi vagy potenciális versenytársaknál korábban valósíthatunk meg. Amíg korábban az ilyen jellegű, tőkeigényes fejlesztések a több mint 500 hektáron gazdálkodó agrárcégek kiváltságának számítottak, addig ma már a 100 hektár alatti területen dolgozó vállalkozók 35 százaléka is ilyen beruházások megvalósításán gondolkodik. A felmérés jól láthatóan rámutat a lehetőségek közötti különbségekre: míg a nagygazdaságok 72 százaléka már ma is használ precíziós eszközöket, addig a kisgazdaságok 75 százalékában hiányzik az ilyen szintű modernizálás.
Egyre nagyobb teret nyer a precíziós gazdálkodás
Itthon is népszerű a precíziós mezőgazdálkodás
A precíziós mezőgazdaság a terméshozamok javításának tudománya és a gazdálkodói döntések támogatása a csúcstechnológiát képviselő eszközök segítségével. Célja a termelés növelése, a munkaidő csökkentése, valamint a műtrágyák és az öntözési folyamatok hatékony kezelése. A hazai gazdálkodók 50 százaléka már ma is élvezi a legmodernebb termelési technológiák előnyeit. Ami nagy pozitívum, hogy megduplázódott azok száma, akik – látva a versenytársak fejlődését – elhatározták, hogy belevágnak a fejlesztésekbe. A felmérés aktív érdeklődésről és dinamikus fejlesztési szándékról tanúskodik. Kiderült, hogy precíziós technológiát használó gazdálkodók kétharmada elkötelezett a további fejlesztések mellett.
Folyamatosan magas a beruházási szándék
A számok arról tanúskodnak, hogy a kedvezőtlen tavalyi körülmények ellenére sem csökkent a gazdák beruházási kedve. Mintegy 60%-uk realizált valamilyen fejlesztést a vállalkozásában az elmúlt évben. A tavalyi bizonytalan időszakban a beruházások volumenét illetően némileg visszafogottabbak voltak a gazdálkodók. Ennek megfelelően kismértékben csökkent a fejlesztésekre fordított összeg, de még így is átlagosan több mint 90 millió forintot fordítottak korszerűsítésre (ez nagyságrendileg mintegy 20 millió forintos csökkenés a korábbi időszakhoz képest). A vállalkozások tisztában vannak a termelés versenyképességének fontosságával, amihez folyamatos modernizálásra van szükség. A felmérésben résztvevők fele úgy nyilatkozott, hogy nem csökkenti az ilyen jellegű kiadásokat. A válaszadók harmada pedig úgy tervezi, hogy több forrást szán fejlesztése, mint tavaly. Pénzügyi szempontból vizsgálva a dolgot, az látszik, hogy a gazdák a beruházások kétharmadát saját forrásból és bankhitelből finanszíroznák. Jelentősen, több mint duplájára, 15%ra nőtt az állami és 8%-ra az EU-s támogatások igénybevétele is.
15%-ra nőtt az állami és 8%-ra az EU-s támogatások igénybevétele
Arccal a hazai piac felé
A felmérés arról tanúskodik, hogy a gazdák körében egyre nagyobb prioritást élvez a hazai piac. A megkérdezettek 80%-a az országhatáron belül értékesíti termékeit, közel 7%-kal csökkent a külföldre is termelő vállalkozások száma, de ehhez hozzátartozik, hogy az arányuk még így is 20% feletti. Nagy kérdés, hogy milyen hatással lesz erre a piaci megoszlásra, ha végre teljesen visszaáll a „régi rend”, és nem kell már a sokadik járványhullámban gondolkodni, ami jelentősen rányomja a bélyegét a külföldre irányuló logisztikai folyamatokra.
Czékus Mihály
