Csökkentett menetszámú talajművelés alkalmazása egy családi gazdaságban

Irodalmi áttekintés

Talajművelésnek nevezzük a talaj felső, ún. rendszeresen művelt rétegének, szükség szerint mélyebb rétegeinek művelő eszközzel végzett fizikai állapotváltoztatását, annak érdekében, hogy a kultúrnövény szaporító anyagának biztosítsa a csírázás, a kelés, a gyökeresedés, majd a vegetáció során a fejlődés és a termésképződés feltételeit.

A talajműveléssel teremthető meg, illetve tartható fenn a szántóföldi növények kedvező fejlődéséhez szükséges talajlazultság és aprózottság (vagyis a megfelelő talajszerkezet), befolyásolhatók a növények termését kialakító tényezők, a talajba juttathatók a kémiai anyagok, az istálló-és zöldtrágyák, a tarlómaradványok, növelhető az öntözés hatékonysága, csökkenthető az erózió és a defláció, mérsékelhető a talaj degradálódása, hatékonnyá tehető a mechanikai és a kémiai talajjavítás. műveléssel előkészített talaj állapota a vegetáció során folyamatosan változik. A változásokat természetes és a termesztéstechnológiai műveletek alkalmával mesterséges okok idézik elő (Birkás, 2006).

A talajművelés hatástartamát befolyásoló tényezők Nyíri (1993) szerint a következők:

a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai
a talaj fizikai állapota műveléskor
a művelés mélysége, módja és minősége
a talajhasználat
az egyéb növénytermesztési technológiák, valamint
az időjárás

A közelmúlt fejlesztései elsősorban e gépek technikai tökéletesítésére és műszaki-technológiai üzembiztosságuk javítására irányult. E célkitűzések megvalósulásának eredményeképpen ma már e gépek széles választéka áll mind az extenzív-, mind az intenzív gabonatermesztési technológiákat alkalmazni kívánók számára.

Alkalmazásuk, technológiába illesztésük több szempontból előnyösnek tekinthető:

csökkenthető a menetszám, ezáltal időt, energiát takarítunk meg,
csökken, megszűnik, illetve ki sem alakul a káros talajtömörödöttség,
kisebb a talajnedvesség-veszteség
a talaj kedvezőbb fizikai állapotba kerül, fokozódik a biológiai aktivitás,
a talaj víz-, levegő-, és hőforgalma javul, több nedvességet tud tárolni hosszabb ideig,
csökken a belvízveszély, az erózió és a defláció által okozott kár,
csökken az üzemanyag-felhasználás, ezáltal költségtakarékosság valósul meg,
nagyobb vontatási sebesség a szántáshoz képest, ezáltal nagyobb területteljesítmény,
technológiai sorban alkalmazva őket kevesebb talajművelő gépre van szükség. (Birkás, 2006)

A következőkben a kombinált gépek gyártásában úttörőnek számító svéd Väderstad cég két munkagépét mutatom be röviden.

Az 1. ábra a TopDown nevű kultivátort ábrázolja. Ez a gép alkalmas a tarlóhántás, a középmély lazítás, az elmunkálás és a felszínzárás egy menetben történő elvégzésére.

A munkagép 4 fő egységre osztható. Az első rész két sor csipkézett tárcsából áll, 0-10 cm-es tartományban állítható a mélysége, feladata a tarlóhántás elvégzése, szármaradványok keverése, aprítása.

A második részben különböző művelőkapákkal felszerelhető lazítószárak találhatók, melyek mélysége 0-35 cm között állítható.

A harmadik egység rögrendező tárcsái elegyengetik a lazítókések által hagyott barázdákat és bakhátakat. A TopDown utolsó művelőegysége egy acél gyűrűs henger, ami a talaj tömörítéséért felelős. (Väderstad Kft., 2009)

A 2. ábrán a Rapid elnevezésű magágykészítő vetőgép látható.

A gép típustól függően a vetéssel egy menetben magágykészítést, műtrágyaszórást, és tömörítést is végez, legalább 3 külön munkamenetet spórolhatunk meg vele.

A gép 5 fő részre osztható. Az első a 2 sor csipkézett tárcsa, mely gyomirtást, keverést végez. A második a rugós simító, mely egyengeti a felszínt, ez főleg szántásnál előnyös.

A harmadik a műtrágya kijuttatására szolgáló csoroszlyasor, mely minden második sor közé, és 2-3 cm-el a vetésmélység alá helyezi el a műtrágyát.

A negyedik egységet a 2 sorban elhelyezkedő tárcsás vetőcsoroszlyák alkotják.

Az ötödik részben a tömörítő kerekek (egyben ez a gép járószerkezete) lezárják a felszínt, amit a pálcás borona fellazít, ez megelőzi a talajcserepesedést hirtelen nagy mennyiségű csapadék esetén. (Väderstad Kft., 2008)

Anyag és módszer

A vizsgált gazdaság központja Pusztabánrévén, Mezőtúrtól 7 km-re található. A területekre a kötött, nehezen művelhető, vízjárta, belvizes, illetve a szikes talajok jellemzőek.

A termesztett növények között szerepel az őszi búza, az őszi árpa, a zab, a tavaszi árpa, a tönkölybúza, a kukorica, a napraforgó, és az őszi káposztarepce.

A vizsgált gazdaság területén az évi napfénytartam 1970 és 2010 óra közötti.

Az éves középhőmérséklet 10,2-10,4 °C, a vegetációs időszak középhőmérséklete 17,3-17,4 °C. A fagymentes időszak április 10-én kezdődik, és az első őszi fagyok október 20-a körül várhatók.

Az évi abszolút hőmérsékleti maximumok átlaga 34,4-34,7 °C, a legalacsonyabb minimum hőmérsékleteké pedig -17,0 és -17,5 °C között várható.

Az északi-északkeleti, illetve a déli a leggyakoribb szélirány.

Az évi csapadék 510-540 mm, de néha még az 500 mm-t sem éri el. A vegetációs időszak csapadéka 300 mm körül van, de sokszor ez is csak 280-290 mm.

Az ország legszárazabb vidéke ez a terület. A téli időszakban 32-34 hótakarós nap várható, az átlagos maximális hóvastagság 15-16 cm.

A gazdaság talajtípusai között megtalálhatók a réti csernozjom, a réti öntés, valamint a jó, illetve gyengébb minőségű szikes talajok.

A területek kb. 1/4-e belvíz szempontjából hátrányos helyzetű, ez azt jelenti, hogy nincs a közvetlen közelben csapadékvíz elvezetésére, befogadására alkalmas árok, vízgyűjtő. (ÖKO Rt, 2004)

1993 és 2001 között a Kft. hagyományos művelési rendszert alkalmazott, mely szántásos és tárcsázásos alapművelésre épült.

2003-ban vásároltuk meg az első kombinált gépet, a Väderstad Carrier 425 tárcsát. Ezzel az eszközzel végezzük azóta is a tarlóhántást, tarlóápolást, de sok esetben a magágykészítést is.

2007-ben cseréltük le a hagyományos gabonavetőgépet a Väderstad Rapid 400S tárcsás rendszerű magágykészítő vetőgépre.

2009-ben vásároltunk egy John Deere 512 Disk Ripper tárcsás lazítót, egy John Deere 1750 vontatott szemenkénti vetőgépet, valamint egy Väderstad NZA 600 kombinátort, így mára a gazdaság gépparkját korszerű, csökkentett menetszámú művelést lehetővé tevő gépek alkotják.

A jövőben ezekre a gépekre alapozzuk a talajművelést

Néha a körülmények nem teszik lehetővé a szántás nélküli technológiát, illetve a tapasztalatok azt mutatják, hogy 4-5 évente sort kell keríteni minden terület felszántására a gyomok elszaporodásának visszaszorítása érdekében.

Ugyanakkor a Disk Ripper mellett a hagyományos talajlazítót is alkalmazni kell, a mélyebben elhelyezkedő tömör rétegek megszüntetése érdekében.

Eredmények

A vizsgálatok során a cél a művelési rendszerek összehasonlítása volt.

A vizsgálatok kiterjedtek az üzemanyag-felhasználásra, a munkavégzéssel töltött időre, a műveletek számára, a gépek árára.

Talajtömörödöttségi méréseket a nedves időjárás miatt nem lehetett végezni.

A 2009-ben és 2010-ben elvégzett vizsgálatok során a művelési rendszereket hasonlítottuk össze.

Célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a csökkentett menetszámú talajművelés előnyeire, a költségtakarékosságra, a talaj állapotát helyreállító, fenntartó talajművelésre.

Az 1. táblázat szemlélteti a hagyományos és a csökkentett menetszámú technológia hektáronkénti idő-, illetve üzemanyag-felhasználását, napraforgó után vetett búza esetében.

Látható, hogy jelentősen kevesebb az új technológia időfelhasználása és üzemanyag felhasználása egyaránt, mely a műveletek összevonásából adódik.

A hektáronként munkavégzéssel töltött idő 60 %-al, az üzemanyag fogyasztás 40 %-al csökkent a hagyományos technológiához képest.

Ez 100 ha-ra vetítve 1200 liter gázolaj megtakarítását jelenti, ami a mai (2011. március) áron számítva 450.000 forintot jelent.

Az őszi búza talajművelése napraforgó után 1.táblázat

Menet	Hagyományos technológia			Csökkentett menetszámú technológia
Menet	Művelet	Idő (perc/ha)	Gázolaj (l/ha)	Művelet		Idő (perc/ha)		Gázolaj (l/ha)
1.	Tarlóművelés	16	7	Tarlóművelés, baktérium kijuttatás, felszínzárás		16		9
2.	Műtrágya szórás	14	4	Magágykészítés, vetés, felszínzárás		16		9
3.	Magágykészítés	14	9
4.	Vetés	25	6
5.	Felszínzárás	10	4
Összesen		79	30		32		18

Forrás: saját vizsgálatok

A 2. táblázatban a napraforgó, illetve kukorica hagyományos és csökkentett menetszámú talajművelését hasonlítottuk össze, az elővetemények gabonafélék voltak.

Mint az adatok mutatják, az idő- és a gázolaj megtakarítás is 65 % körüli a hagyományos, szántásra épülő technológiához képest.

Ez szintén a műveletek számának csökkenése, valamint azok összevonásának eredménye.

100 hektárra vetítve ez 2200 liter gázolaj, közel 830.000 forint megtakarítását jelenti a csökkentett menetszámú technológia alkalmazása esetén.

A talajt kevesebbszer kell bolygatni, kevesebb a taposás, ezzel megelőzzük a talaj tömörödését.

2. táblázat. Kukorica illetve napraforgó talajművelése gabona elővetemény után

Menet	Hagyományos technológia			Csökkentett menetszámú technológia
Menet	Művelet	Idő (perc/ha)	Gázolaj (l/ha)	Művelet	Idő (perc/ha)	Gázolaj (l/ha)
1.	Tarlóművelés	16	7	Tarlóművelés, lezárás	16	9
2.	Szántás	60	22	Középmély lazítás	40	17
3.	Elmunkálás	14	12	Magágy-készítés	10	6
4.	Műtrágya szórás	14	4	Műtrágya-szórás, vetés	20	9
5.	Magágy-készítés	10	6
6.	Vetés	20	9
Összesen		134	63		86	41

Forrás: saját vizsgálatok

Következtetések, javaslatok

A csökkentett menetszámú technológia megfelelően alkalmazva költséghatékonyabb, kíméli a talajt és kedvezőbb feltételeket teremt a kultúrnövény számára, mint a hagyományos, sok munkaműveletet igénylő technológia.

Bizonyos gazdaságméret alatt a csökkentett menetszámú technológia gépsorának beszerzése nem térül meg belátható időn belül, azonban itt is ajánlható egy-egy gép beillesztése a gépparkba, mivel részben ugyan, de megvalósítható a menetszám csökkentés.

Némely esetekben (pl. sok szármaradvány, a lazításra alkalmatlan, nedves talajállapot) a szántás az egyetlen módja a megfelelő talajművelésnek, azonban szerepét véleményem szerint egyre jobban át kell, hogy vegye a csökkentett menetszámú, takarékos, talajkímélő művelési szemlélet.

A talajok leromlott kultúrállapotának feljavítása, majd megtartása csak úgy lehetséges, ha minél kevesebb bolygatással érjük el az adott növény számára ideális talajállapotot, és eközben kedvező hatást gyakorlunk a talaj fizikai és biológiai állapotára is.

A Föld népessége folyamatosan nő, ezzel szemben az élelmiszereket változatlan, illetve egyre csökkenő méretű területen kell megtermelni.

Az újabb és újabb hibridek, növényvédő szerek és tápanyagok segítségével növelhetők a hozamok.

Ez azonban a talajok termőképességének fenntartása, javítása nélkül nem lehetséges, ennek pedig az egyetlen módja a talajkímélő géprendszerek alkalmazása.

Véleményünk szerint az általunk bemutatott kombinált talajművelő eszközök és az általuk megvalósítható csökkentett menetszámú technológiák a jövő mezőgazdaságának alappillérét képezik.

Felhasznált irodalom