Csökkentett menetszámú talajművelés alkalmazása egy családi gazdaságban

Talajművelésnek nevezzük a talaj felső, ún. rendszeresen művelt rétegének, szükség szerint mélyebb rétegeinek művelő eszközzel végzett fizikai állapotváltoztatását, annak érdekében, hogy a kultúrnövény szaporító anyagának biztosítsa a csírázás, a kelés, a gyökeresedés, majd a vegetáció során a fejlődés és a termésképződés feltételeit.

teremthető meg, illetve tartható fenn a szántóföldi növények kedvező fejlődéséhez szükséges talajlazultság és aprózottság (vagyis a megfelelő talajszerkezet),

a talajba juttathatók a kémiai anyagok, az istálló-és zöldtrágyák, a tarlómaradványok,

csökkenthető az erózió és a defláció,

hatékonnyá tehető a mechanikai és a kémiai talajjavítás.

műveléssel előkészített talaj állapota a vegetáció során folyamatosan változik. A változásokat természetes és a termesztéstechnológiai műveletek alkalmával mesterséges okok idézik elő (Birkás, 2006).

a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai,

a művelés mélysége, módja és minősége,

az egyéb növénytermesztési technológiák, valamint

A kombinált talajművelő eszközök kialakulását az új talajművelési irányzatok tették lehetővé. Közös jellemzőik, hogy egy művelő eszközben egyesítik a középmély lazítók eddig ismert tulajdonságait, és azok hiányosságait (kivéve a forgatást). A közelmúlt fejlesztései elsősorban e gépek technikai tökéletesítésére és műszaki-technológiai üzembiztosságuk javítására irányult. E célkitűzések megvalósulásának eredményeképpen ma már e gépek széles választéka áll mind az extenzív-, mind az intenzív gabonatermesztési technológiákat alkalmazni kívánók számára.

A következőkben a kombinált gépek gyártásában úttörőnek számító svéd Väderstad cég két munkagépét mutatom be röviden.

A 2. ábrán a Rapid elnevezésű magágykészítő vetőgép látható. A gép típustól függően a vetéssel egy menetben magágykészítést, műtrágyaszórást, és tömörítést is végez, legalább 3 külön munkamenetet spórolhatunk meg vele. A gép 5 fő részre osztható. Az első a 2 sor csipkézett tárcsa, mely gyomirtást, keverést végez. A második a rugós simító, mely egyengeti a felszínt, ez főleg szántásnál előnyös. A harmadik a műtrágya kijuttatására szolgáló csoroszlyasor, mely minden második sor közé, és 2-3 cm-el a vetésmélység alá helyezi el a műtrágyát. A negyedik egységet a 2 sorban elhelyezkedő tárcsás vetőcsoroszlyák alkotják. Az ötödik részben a tömörítő kerekek (egyben ez a gép járószerkezete) lezárják a felszínt, amit a pálcás borona fellazít, ez megelőzi a talajcserepesedést hirtelen nagy mennyiségű csapadék esetén. (Väderstad Kft., 2008)

A vizsgált gazdaság központja Pusztabánrévén, Mezőtúrtól 7 km-re található. A területekre a kötött, nehezen művelhető, vízjárta, belvizes, illetve a szikes talajok jellemzőek. A termesztett növények között szerepel az őszi búza, az őszi árpa, a zab, a tavaszi árpa, a tönkölybúza, a kukorica, a napraforgó, és az őszi káposztarepce.

A gazdaság talajtípusai között megtalálhatók a réti csernozjom, a réti öntés, valamint a jó, illetve gyengébb minőségű szikes talajok. A területek kb. 1/4-e belvíz szempontjából hátrányos helyzetű, ez azt jelenti, hogy nincs a közvetlen közelben csapadékvíz elvezetésére, befogadására alkalmas árok, vízgyűjtő. (ÖKO Rt, 2004)

A jövőben ezekre a gépekre alapozzuk a talajművelést. Néha a körülmények nem teszik lehetővé a szántás nélküli technológiát, illetve a tapasztalatok azt mutatják, hogy 4-5 évente sort kell keríteni minden terület felszántására a gyomok elszaporodásának visszaszorítása érdekében. Ugyanakkor a Disk Ripper mellett a hagyományos talajlazítót is alkalmazni kell, a mélyebben elhelyezkedő tömör rétegek megszüntetése érdekében.

A vizsgálatok során a cél a művelési rendszerek összehasonlítása volt. A vizsgálatok kiterjedtek az üzemanyag-felhasználásra, a munkavégzéssel töltött időre, a műveletek számára, a gépek árára. Talajtömörödöttségi méréseket a nedves időjárás miatt nem lehetett végezni.

Az 1. táblázat szemlélteti a hagyományos és a csökkentett menetszámú technológia hektáronkénti idő-, illetve üzemanyag-felhasználását, napraforgó után vetett búza esetében. Látható, hogy jelentősen kevesebb az új technológia időfelhasználása és üzemanyag felhasználása egyaránt, mely a műveletek összevonásából adódik. A hektáronként munkavégzéssel töltött idő 60 %-al, az üzemanyag fogyasztás 40 %-al csökkent a hagyományos technológiához képest. Ez 100 ha-ra vetítve 1200 liter gázolaj megtakarítását jelenti, ami a mai (2011. március) áron számítva 450.000 forintot jelent.

Menet

Hagyományos technológia

Csökkentett menetszámú technológia

Művelet

Idő (perc/ha)

Gázolaj (l/ha)

Művelet

Idő (perc/ha)

Gázolaj (l/ha)

1.

Tarlóművelés

16

7

Tarlóművelés, baktérium kijuttatás, felszínzárás

16

9

2.

Műtrágya szórás

14

4

Magágykészítés, vetés, felszínzárás

16

9

3.

Magágykészítés

14

9

 

4.

Vetés

25

6

5.

Felszínzárás

10

4

Összesen

 

79

30

 

32

18

         

A 2. táblázatban a napraforgó, illetve kukorica hagyományos és csökkentett menetszámú talajművelését hasonlítottuk össze, az elővetemények gabonafélék voltak. Mint az adatok mutatják, az idő- és a gázolaj megtakarítás is 65 % körüli a hagyományos, szántásra épülő technológiához képest. Ez szintén a műveletek számának csökkenése, valamint azok összevonásának eredménye. 100 hektárra vetítve ez 2200 liter gázolaj, közel 830.000 forint megtakarítását jelenti a csökkentett menetszámú technológia alkalmazása esetén. A talajt kevesebbszer kell bolygatni, kevesebb a taposás, ezzel megelőzzük a talaj tömörödését.

Menet

Hagyományos technológia

Csökkentett menetszámú technológia

Művelet

Idő (perc/ha)

Gázolaj (l/ha)

Művelet

Idő (perc/ha)

Gázolaj (l/ha)

1.

Tarlóművelés

16

7

Tarlóművelés, lezárás

16

9

2.

Szántás

60

22

Középmély lazítás

40

17

3.

Elmunkálás

14

12

Magágy-készítés

10

6

4.

Műtrágya szórás

14

4

Műtrágya-szórás, vetés

20

9

5.

Magágy-készítés

10

6

 

 

 

6.

Vetés

20

9

 

 

 

Összesen

 

134

63

 

86

41

Következtetések, javaslatok

Némely esetekben (pl. sok szármaradvány, a lazításra alkalmatlan, nedves talajállapot) a szántás az egyetlen módja a megfelelő talajművelésnek, azonban szerepét véleményem szerint egyre jobban át kell, hogy vegye a csökkentett menetszámú, takarékos, talajkímélő művelési szemlélet.

A Föld népessége folyamatosan nő, ezzel szemben az élelmiszereket változatlan, illetve egyre csökkenő méretű területen kell megtermelni. Az újabb és újabb hibridek, növényvédő szerek és tápanyagok segítségével növelhetők a hozamok. Ez azonban a talajok termőképességének fenntartása, javítása nélkül nem lehetséges, ennek pedig az egyetlen módja a talajkímélő géprendszerek alkalmazása. Véleményünk szerint az általunk bemutatott kombinált talajművelő eszközök és az általuk megvalósítható csökkentett menetszámú technológiák a jövő mezőgazdaságának alappillérét képezik.

Szűcs Márton

szucsmarton@freemail.hu

kultivátor vetőgép