Égető kérdések

Valamivel több, mint két éve jelent meg az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ), amely alapjaiban változtatta meg a tűzvédelmi előírásokat hazánkban szinte minden területen. Több kitétel is vonatkozik az OTSZ-ben a gazdákra, az aratásra és a mezőgazdasági létesítményekre. Cikkünkben ezeket az előírásokat járjuk körül, és elevenítjük fel, kitérve a gyakorlati példákra is, melyet a Katasztrófavédelem szakembere részletezett lapunknak. Az aratási szezonban különösen fontos ezen előírások betartása, hiszen az éves termés pillanatok alatt válhat a lángok martalékává, ha nem figyelünk oda.

A korábbi rendszerrel szakító Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 2014. december 5-én jelent meg, és 2015. március 5-ével lépett hatályba. A korábbi, elavult rendszer helyett az új szabálygyűjtemény részletesen, új logika mentén foglalkozik az aratáshoz kapcsolódó regulákkal, valamint bevezette a szabadtéri tüzek megelőzésének érdekében az irányított égetés fogalmát is.

Az OTSZ-tal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatokról kérdeztük Bakcsányi Péter tűzoltó alezredest, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatósági szolgálatvezetőjét.

– Általánosságban elmondható, hogy a gazdászok és a termelők szabálykövetőek, nincsenek nagy kihágások és az öntörvényű gondolkozás egyre kevésbé jellemző. Ebben segít az is, hogy a jogszabály megalkotásakor a gyakorlatot is figyelembe vették – kezdi a szakember.

– Az új szabályzattal összhangban nagyobb hangsúlyt fektetünk a tűzesetek megelőzésére is. Évente többször tartunk szakmai fórumokat, ahol az érintett gazdákat tájékoztatjuk a jogszabályi változásokról és kötelezettségekről, tájékoztatókat küldünk ki az önkormányzatok részére is. Az elmúlt években egyre inkább látszik az eredménye ennek, csak Győr-Moson-Sopron megyében több mint 50 százalékkal csökkent az éves szabadtéri tüzek száma. Míg 2012-ben 459 szabadtéri tűzhöz vonultak a megye tűzoltói, addig a 2016. évben már csak 153 esetnél kellett beavatkozni – sorolja Bakcsányi Péter.

Az új szabályozás alapja, hogy megtiltja a szabadtéri égetést, bármilyen területről is van szó. Ez alól kivételt jelent, ha önkormányzati – belterületi égetések tekintetében – helyi rendelet, vagy külterületen hatósági engedély van az égetésre (ha tűzgyújtási tilalom van érvényben, akkor mindenképpen tilos – bővebben lásd keretes anyagunkat).

Terjed a tűz a termőföldön – védőszántással megálljt parancsolhatnak a gazdák a tűznek, de a balesetet jobb megelőzni! Képünk illusztráció

Mikor, hogyan és mit – mindent az égetésről

Ezek a szabályok a mezőgazdaságban elsősorban a tarlóégetésre, mezőgazdasági hulladék eltüzelésére is vonatkoznak. Tarlóégetéskor régebben elegendő volt 24 órával az égetés kezdete előtt jelezni a tűzoltóság felé a tevékenységet, 2015. óta ezt legalább 10 nappal előbb, írásban kell megtenni a katasztrófavédelem felé. Az ilyen jellegű irányított égetési engedély beszerzésének 3 ezer forint eljárási költsége van. A hatósági engedély beszerzését követően egyszerre 10 hektárnyi területet lehet égetni, meghatározott keretek között:

– az érintett területet tilos minden irányból egyszerre meggyújtani,

– az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel,

– a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

– közúttal határos területen 3 méteres, vasút mellett 4 méteres, erdőterület vagy fasor mellett legalább 6 méteres védőszántást kell készíteni.

Mivel viszonylag hosszú a bejelentési határidő, így pótnapot is lehet megadni ilyenkor, azonban égetés csak a két időpont közül az egyikben történhet (a napon kívül óra, perc pontosságra meg kell adni az égetés idejét)!

– A gazdák többsége odafigyel ezekre a szabályokra, és a bejelentést is megteszik, hiszen nekik is érdekük, hogy az éves kemény munka terménye ne vesszen kárba figyelmetlenség miatt. A meggyulladt gabonaföld hihetetlen sebességgel ég, és az sem állja útját a tűznek, ha még zöld a növény; gyakorlatilag ahogy ég, azonnal ki is szárítja a szomszédos részeket, és azok is lángra kapnak – figyelmeztet Bakcsányi Péter.

– Ha mégis megtörténik a baj, az előírás szerint égetéskor készenlétben kell állnia egy traktornak vagy erőgépnek, ekével együtt, így meg lehet akadályozni a nagyobb károkat. Szükség esetén a katasztrófavédelem – tűzoltás taktikai okból – mentesül a tűzgyújtási tilalom alól, és ellentűz gyújtásával veszi elejét a másodlagos károknak – tér ki a részletekre az alezredes.

A munkagépekre is szigorú szabályok vonatkoznak

Szintén fontos része az OTSZ-nek a mezőgazdaságban használt gépek tűzvédelmi bevizsgálása. Így szól az idevonatkozó rész: „A betakarítási munkák során használt, ötnél több mezőgazdasági járművet érintő műszaki ellenőrzés esetén, annak tervezett időpontját 10 nappal előbb írásban a tűzvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. A műszaki ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni.”

– Általános tapasztalat – és ellenőrzéskor is ezt vizsgáljuk -, hogy nem a munkagép kora vagy modernsége számít, hanem az, hogy megfelelő módon fel van-e készítve a biztonságos munkavégzésre – részletezi Bakcsányi Péter.

– Ezen a téren tapasztalatunk elmaradást, ugyanis a munkagépeket nem elég az aratási szezon kezdetén egyszer megvizsgálni. Bár a gyakorlat eltér ettől, de napi szinten időt kellene fordítani a gépek tisztántartására, a különböző helyeken felgyűlt növényi törmelék kiszedésére, ezek ugyanis kifejezetten gyulladásveszélyesek: a száraz növények 200-300 fokon már gyulladnak, a gépek belsejében pedig könnyen lehet ilyen hőmérséklet is. Nehezen lehet egy fő okra visszavezetni a különféle szabadtéri tüzeket, de az ilyen jellegű esetek a leggyakoribbak. És egy meggyulladt bálahegyet már hiába oltunk, azt nem lehet felhasználni a takarmányozásban – mutat rá a szakember.

Aratáskor a munkát – akárcsak az égetéskor – a vasút- és közútvonalak mellett kell kezdeni, vasútállomástól pedig minimum 100 méterre szabad csak összehúzni a takarmányt, 3 méteres védőszántással körbevéve azt – ennek a vonatok fékezése miatti esetleges szikrázás ad okot.

– Fokozottan tűzveszélyesek a szárítógépek is. Ezeknél a berendezéseknél, ha tűz van, sokszor elszigetelt és zárt jelenségről van szó, de az anyagi kár nagyon súlyos lehet, amelyet szintén és könnyen meg lehet előzni egy egyszerű, napi átnézéssel is, nem szorult-e be valahova a takarmány – hangsúlyozza az alezredes.

Szintén lényeges változás volt az OTSZ-ben az épületekre vonatkozó korábbi tűzveszélyességi osztályok megszűnése, ezek helyett a kockázati osztályokat vezették be, mely négy kategóriára bontja az épületeket: nagyon alacsony kockázati (NAK), alacsony kockázati (AK), közepes kockázati (KK), magas kockázati (MK). Minden osztályra külön követelményrendszer vonatkozik, amelyeknek meg kell felelnie mind az új, mind a már meglévő létesítményeknek.

– Ezen a területen döntő többségében mindenki eleget tesz a törvénynek, a mezőgazdasági épületekre vonatkozó előírások egyértelműek, és könnyen követhetőek, ami az egész OTSZ-ra is igaz. Jó irányba haladunk, egyre kevesebb tűzeset van, és a szabálykövetési arány is évről-évre magasabb. Minden esetet nem lehet elkerülni, de igyekszünk azon, hogy a lehető legtöbbet megelőzzük – foglalja össze Bakcsányi Péter a tudnivalókat.

Tűzgyújtási tilalmat az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása és statisztikái alapján (azaz, ha megnövekszik a szabadtéri tűzesetek száma) rendelhet el a Földművelésügyi Minisztérium. A tilalom lehet helyi, régiós, országrészre vonatkozó vagy országos. Ilyenkor a határozatban érintett területeken mindennemű tűzgyújtás tilos a fokozott továbbterjedés veszélye miatt. Ez vonatkozik a kijelölt tűzrakóhelyekre is az erdőkben! Az idei évben volt már tűzgyújtási tilalom, akkor az erdők és fásított területek 200 méteres körzetében tilos volt a tűzgyújtás, de ezt mindig az adott határozat szabályozza!

Mireider Máté