Egy kis lépéssel nagy előrelépés

Örömteli dolog, ha egy gazdálkodó a ma már rutinszerűnek is nevezhető gazdálkodási elemek mellett igyekszik mélyebben is megérteni saját gazdaságának adottságait, lehetőségeit, korlátait, különösen, ha a legfontosabb természeti erőforrást, a minden túlzás nélkül a gazdálkodó tőkéjének is nyugodtan nevezhető talajállapotot veszi – szó szerint górcső – alá. A talaj a mezőgazdálkodásban olyannyira meghatározó tényező, hogy sok esetben a talajra irányuló egyszerűbb javító művelet pozitív hatása is a későbbiekben mindenre kihat – talajállapotra, művelhetőségre, tápanyag-szolgáltató képességre, vízháztartásra, és még sorolhatnánk.

Miért is kell a jó talaj-pH?

Ilyen művelet a talajmeszezés. Nem véletlenül mondjuk, hogy egy egyszerű talajjavítási műveletről van szó, különösen, ha egy kis időt szánunk a talajsavanyodás alap problémájának megértésére, a meszezés hatásmechanizmusának és következményeinek megismerésére, amelynek lényege egyébként szintén egyszerűen megérthető.

1. A talaj savanyodása a kalcium fokozatos eltűnése a talajból (1. ábra),
2. A probléma megoldása a kalcium kellő mennyiségben történő visszajuttatása a talajba (2. ábra).
3. A kellő mennyiségű kalcium visszapótlását a megfelelő mennyiségű MÉSSZEL lehet elérni.

Mit jelent a megfelelő mennyiségű mész? Ennek meghatározása alapvetően – egyebek mellett – három tényezőn alapul.

1. A talajvizsgálat eredménye – pH-érték, szervesanyag-ellátottság, kötöttség, jobb esetben a hidrolitos aciditás értéke (y1).
2. A hatóanyag típusa – kalcium-karbonát, kalcium-magnézium-karbonát (dolomit), kalcium-oxid.
3. A 2. ponttal szoros összefüggésben, a talajjavításra használt meszező anyag oldódási dinamikája – amelyről a legritkábban esik szó. (Pedig logikus: például egy karbonátkőzet egyszerű, nem túl finom leőrlésével előállított kőpor kémiailag könnyen kiszámítható mennyiségű kalciumot tartalmaz, de annak beoldódása akár éveket is igénybe vehet, miközben a savanyító hatások folyamatosan érvényesülnek, és könnyen ellensúlyozzák az adott évben oldatba kerülhető kalcium hatását.)

Miért fontos a talaj-pH helyreállítása? A talaj kémhatásának semleges irányba történő elmozdításával az alábbi hatások jelentkeznek:

1. javuló talajszerkezet,
2. könnyebb művelhetőség,
3. lényegesen jobb víz-, levegő-, és hőgazdálkodás,
4. javuló műtrágya hasznosulás,
5. intenzívebbé váló talajélet.

Így távozik az élet a talajból

Egy kórtani szempontból, különösen bizonyos évjáratokban kihívásokat jelentő növény, mint a napraforgó szempontjából az 5. pontot érdemes részletesebben is körül járni. Egy egészséges talaj egészséges talajflórájában dominálnak a hasznos, illetve a domináló flórát követő, úgynevezett opportunista szervezetek, melyek együtt biztosítanak egy optimális közeget, és visszaszorítják a káros mikroszervezeteket, közöttük számos kórokozót is, tehát egy egészséges talaj növényvédelmi szempontból is egészségesebbnek tekinthető. A talajszerkezet romlásával a mikrobák – itt elsősorban a hasznos szervezetek – élettere is romlik, mennyiségük lecsökken, bizonyos törzsek eltűnhetnek a talajból. Ennek következménye a talaj tápanyag-szolgáltató képességének csökkenése, a szármaradványok lebontásának elmaradása mellett a káros, legtöbb esetben fitopatogén szervezetek túlsúlya, és ebben az esetben az opportunista szervezetek is a túlsúlyba kerülő patogének élettevékenységét támogatják, tovább erősítve a negatív folyamatot.

Hát ezért kell a kalcium!

Néhány gondolat erejéig nézzük meg a kalcium jelentőségét a növénytáplálásban is! Első lépésként értelemszerűen vissza kell, hogy térjünk a talajhoz, mivel a talaj ellátottsága meghatározza, hogy a növény gyökérzete milyen mennyiségű kalciumhoz fér hozzá. És a növény meg is tesz mindent, hogy az ott lévő kalciumhoz hozzáférjen, aminek legtöbbször a talaj további kalciumvesztése az eredménye, és gyakran áll elő az a helyzet, hogy a talajból is tovább fogy a kalcium, és a növénynek sem jut elég… Pedig a kalcium az élet egyik legfontosabb építőköve. Kulcsszerepe van a sejtfal építésében, a szilárdító szövetekben és a növényekben számos létfontosságú anyagcsere-folyamatban részt vesz – gondoljunk bele ennek jelentőségébe olyan vitalitású és robusztus növények esetében, mint pl. a napraforgó! Még egy fontos pont: 5,5 pH-érték alatt ugrásszerűen megnő a talajban lévő nehézfémek mobilizációja, ez által a növények által való elvehetősége, ami (enyhébb esetben akár kevéssé észrevehető) termésdepressziót, súlyosabb esetben komoly degenerációkat és rossz minőségű termést eredményez.

Szintén – részben – növényélettani kérdés a pillangósok – így a szója – élettevékenysége, egészen pontosan a gyökereiken élő nitrogénmegkötő baktériumokkal folytatott anyagcsere-folyamat eredményeként kialakuló fokozott talajsavanyító hatás (3. ábra). A pillangóskultúrák lényegesen savanyúbb talajállapotot képesek maguk után hagyni, mint a többi növény, amit a rákövetkező növénykultúra előtt is be kell kalkulálni. Másik oldalról közelítve a kérdést, mind a talaj, mind a szójanövény szempontjából igen előnyös a szója vetése előtti talajmeszezés (a szójatermesztők többsége jól tudja ezt…).

A savanyodás tehát nyilvánvaló és megoldandó probléma. Jó hír, hogy a kalcium pótlása, a meszezés mind szántóföldön, mind legelőn egyszerűen végrehajtható a megfelelő termék kiválasztásával.

A méret is lényeges

Kalcium-karbonát termékek esetében ügyeljünk az alkalmazandó termék szemcseméretére, amely ne legyen több néhány száz mikron(!)méternél. Ami ennél nagyobb, főleg a több milliméteres kőszemcséket, hosszú évek múltán is megtaláljuk a talajban, azaz érdemben nem fognak beleszólni a talaj kalcium tartalmába és kémhatásába. Ha van megfelelő helyünk ömlesztett anyag fogadására, tárolására, megfelelő gépünk a nagy teljesítményű szóróberendezés töltésére, és nem annyira fontos a talajon az egyenletes és kb. 10 méternél szélesebb terítés, a mészkőliszt használható. Fontos kérdés a meszezés ideje, poralakú termékek esetében semmiképpen ne meszezzünk állományban, amikor növény van a területen! Mészkőőrlemények, dolomitok esetében viszont gondoljuk át – az oldódás dinamikáját, a valóban az adott évben a talajoldatba kerülő és számunkra effektív javító hatást elérő kalcium pontos mennyiségét nemigen tudjuk egzakt módon megmondani.

A legtöbbek számára optimális megoldás a magas kalciumtartalmú, szemcsés, röpítőtárcsával a műtrágyákéhoz hasonló egyenletes és széles szórásképpel szórható, bigbages kiszerelésben könnyen kezelhető, mozgatható, kalciumoxid-alapú termék. Az ilyen mésztermék könnyedén beilleszthető a műtrágyázási logisztikába és kijuttatási technológiába, gyors hatású, a koncentráltsága miatt hektáronként kisebb, kezelhető dózisban kijuttatható anyag, ami időben is komoly rugalmasságot ad, gyors oldhatósága miatt tavaszi és őszi meszezésre is alkalmas, bizonyos feltételekkel állományban is. Magyarországon is elérhető ilyen termék a hazai termelőknek, hazai forrásból, tehát beszerzése megoldott. A talajjavítás fontos kérdés, valamennyi növény esetében. Ha bizonytalanok, keressenek olyan gyártót, aki mezőgazdasági kérdésekben is tud érdemben segíteni!

És ne feledjék – az egészségesebb talaj értékesebb!

Wágner József