Növényevő állatokkal az erdőtüzek ellen

Bölények tartását, legeltetését javasolják az erdőtüzek megelőzése érdekében környezetvédelmi szakemberek. Korábban a kihalás szélére sodródott, de manapság újra növekedő populációjú növényevő faj az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkozik, ezzel hatékony megoldást nyújt a megelőzés terén.

 

Mezőgazdaság, bölény, erdőtüzek
Az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkoznak a bölények (Fotó: Pixabay)

 

A klímaváltozás miatt hosszú, száraz nyarak jellemzik a térséget

Az elmúlt évtizedben mintegy 741 hektárnyi erdőt emésztett fel a tűz Spanyolország-szerte. Tavaly 45 hektáron égett az erdő a mediterrán országban, az előző évben pedig 60 hektáron pusztítottak a lángok. Akárcsak Kaliforniában és Ausztráliában, Spanyolországban is egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek az erdőtüzek – a jelek alapján levonta a következtetést a The Guardian.

A klímaváltozás, a vidék elnéptelenedése, a birkatartás visszaesése miatt jelentősen csökkent a növényevők száma, amelyek az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkoznak, ez növeli az erdőtüzek kockázatát – mondta Mónica Parrillát, a Greenpeace erdőtűz-megelőző kampányának vezetőjét.

 

Mezőgazdaság, bölény, erdőtüzek
Jelenleg a bölény populációk magánterületeken vagy nemzeti parkok zárt területein élnek (Fotó: Pixabay)

 

Az európai bölények szinte teljesen kihaltak Spanyolországban

Egy újratelepítési programnak köszönhetően ma már egyre nő a populációjuk. A bölények sűrű erdőrészeket nyitnak meg, az aljnövényzet fogyasztásával lehetővé teszik, hogy a bozót helyett fű nőjön. Ez csökkentik a gyúlékony aljnövényzet okozta tüzek kockázatát, ráadásul egy sor más faj számára teremtenek táplálékforrást és szabadabb mozgást.

Fernando Morán állatorvos (az európai bölényekre szakosodott) kifejtette, hogy egy 1000 kilogrammot nyomó kifejlett példány napi 30 kilogramm növényzetet fogyaszt, aminek 30 százaléka farost és 70 százaléka növényhajtás és levél.

Spanyolországban 18 tenyésztőközpontban szaporítják az európai bölényeket, és az elmúlt évtizedben számuk 22-ről 150-re nőtt.

 

2010-ben hét bölényt engedtek szabadon egy 20 hektáros tölgyesben

A bölények elvégezték az erdészek munkáját: kitisztították az aljnövényzetet, az egyenesen növő csemetéket meghagyták, a hajlottakat, mivel könnyebben hozzáfértek, elfogyasztották. Ez a munka hektáronként 3000 euróba (egymillió forintba) kerülne, de a bölények ingyen elvégezték – fogalmazta meg Morán a kísérleti projektet lényegét.

A bölénytenyésztő központokat adományokból és önkéntesek támogatásával tartják fenn. Mivel az európai bölényt a spanyol hatóságok nem ismerik el veszélyeztetett fajnak, támogatást sem nyújtanak a projektre. Fernando Morán szerint ez szinte az egész Európai Unióra jellemző, csak Lengyelországban és Romániában vannak államilag támogatott bölénytenyésztő programok.

 

Mezőgazdaság, bölény, erdőtüzek
Napi 30 kilogramm növényzetet fogyaszt, melynek majd harmada farost, ezzel az erdőtüzek alapanyagát dolgozza fel (Fotó: Pixabay)

 

A legeltetés rendkívül fontos az erdőgazdálkodásban

Parrilla kiemelte, nemcsak a bölények szerepe lehet jelentős, hanem más őshonos állatfajoké is, mivel segítenek az ökoszisztéma fenntartásában.

„A mediterrán térségben a pásztorkodás kulcsfontosságú volt a vidék formálódásában. Fajok emelkedhettek fel a pásztorkodásnak köszönhetően, és eltűnése az egyre gyakoribb erdőtüzekhez vezetett” – utalt Sonia Roig Gómez, a madridi Műszaki Egyetem erdészeti és környezeti karának professzora a legeltetés fontosságára.

A bölényeket jelenleg Spanyolországban nem lehet szabadon engedni, mert nem ismerik el őket őshonos fajnak. A populáció most magánterületeken vagy nemzeti parkok zárt területein él. A szakembere szerint arra kell bátorítani a gazdákat, hogy tartsanak bölényeket, mert az a földnek is jó, költségtakarékos, és az ökoturizmust is ösztönzi.

 

Forrás: MTI

Összeállította: Barna Ferenc

agrár aljnövényzet erdőtüzek európai bölény legeltetés mezőgazdaság Spanyolország védelem
..