Gazdálkodik? Akkor ne maradjon ki ebből!

Rekord összegű, 151 milliárdos bőségszaru nyílt meg agrártermék-fejlesztésekre

Minden eddiginél nagyobb, a korábbinak is kétszeresére rúgó agrárkeretet nyitott meg a kormány az év végén. A mezőgazdasági termékek feldolgozására, fejlesztésére felhasználható pénzek nagyságrendjét jelzi, hogy egy folyamodvány akár 500 milliót is szakíthat, sőt, gazda-összefogásban vagy más konzorciális együttműködésben ennek többszöröse is lehívható – igaz, mellé kell tenni az 50%-os sajáterőt. Két évig lehet pályázni, de azért nem árt sietnie annak, aki már tudja, hová tenné a nyert pénzt!

Erő paradicsomok egy szentesi üvegházban / FOTÓ: AGRÁRÁGAZAT ARCHÍV

Két éven át folyamatosan, szakaszos elbírálási rendben összesen 151 milliárd forintra pályázhatnak azok a magyar állattartók, növénytermesztők, akik mezőgazdasági termékek feldolgozására, illetve fejlesztésére kérhetnek igen tág beruházási, kivitelezési területeken támogatást. A cél az, hogy fejlesszék az elavult technológiákat, illetve hogy új munkahelyeket hozzanak létre a mezőgazdaságban. Minderről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal vezetője beszélt nemrég a sajtóban.

Gyuricza Csaba szerint a 151 milliárdos, az élelmiszeripari fejlesztéseket szolgáló keret gyakorlatilag minden olyan beruházást, fejlesztést magába foglal, amelyek az élelmiszeripar, az élelmiszergazdaság fejlesztését, korszerűsítését szolgálhatja Magyarországon. – Ide tartoznak a megújuló energiaforrások korszerű hasznosításának technológiái is az élelmiszer-előállítás, a feldolgozóipar területén, a legkülönbözőbb profilokban, növénytermesztésben, kertészetben, állattenyésztésben termék-előállításban. Fontos, hogy ezek a vállalkozások új, modern technológiákkal hozzanak létre termékeket, alapanyagból, hozzáadott értéket teremtsenek munkahelyek létesítésével, e források helyben történő lekötésével – mondta a hivatalvezető. Hozzátette: a mikro- és kisvállalkozások számára jelent ez az elkövetkezendő időszakban egy nagyon jelentős támogatási lehetőséget.

A február közepétől alaphoz egy pályázó maximum ötszázmillió, kollektív formában (konzorciumok, feldolgozó- és/vagy értékesítő szövetkezet, stb.) pályázók legfeljebb 1,5 milliárd forintos összeget igényelhetnek az elkövetkező 2 esztendőben. A folyamodványokat negyedévente, szakaszosan fogják értékelni, elbírálni, de az irányító hatóság a forrás kimerülésével hamarabb is lezárhatja a pályázatot.  Gyuricza Csaba szerint ez ugyan nem reális veszély, hiszen viszonylag nagy keretösszeg áll rendelkezésre, de azért akinek van jó elképzelése és lehetősége, az nyilván minél hamarabb adja be és kezdje el a megvalósítását – javasolta a hivatalvezető.

Az élelmiszeripari pályázaton 50%-os lehet a támogatási intenzitás; a hazai agrár-közigazgatás pedig jelenleg úgy kalkulál, hogy körülbelül 5 ezer pályázat kaphat dotációt e keretből.

– A magyar agrárium jövője azon múlik, hogy az élelmiszeripar fejlesztésével hogyan tudunk előrehaladni. Nagyon jók vagyunk az alapanyag-előállításban, de a feldolgozóipar területén szinte mindenhol óriási hiányosságaink vannak, és egyúttal nagyok a fejlesztési lehetőségek. Ez a 151 milliárd akkora összeg, ami kétszer akkora, mint az előző programozási időszakban összességében rendelkezésre álló ilyen fejlesztésekre, és még a vidékfejlesztési programban és a GINOP-ban, az egy másik gazdaságfejlesztési program, összességében legalább még ennyi összeg áll majd rendelkezésre – mondta Gyuricza Csaba.

Az MVH vezetője kitért arra is, hogy a borászatok részére egy külön, 20 milliárd forintos keretösszeget fog nyitni a Miniszterelnökség, külön pályázattal.


Kapcsolódó hírek