Havi mezőgazdasági árelemző

Műtrágya

A nemzetközi piacokon a nitrogénárak tovább estek májusban. A legnagyobb árutermékként kezelt urea árai 8-10 dollárt is estek egy hét alatt. A kilátások nem rózsásak az elkövetkező időszakra, azaz sokan nem javasolják a vásárlást, inkább a meglévő készletektől érdemes megszabadulni, hiszen a lanyha piac miatt a termelők szezonálisan alacsony árakkal igyekeznek kisebb értékesítéseket is nyélbe ütni. Ez hazánkra is igaz. Egyes piaci vélemények alapján az országban ipari mennyiségben állnak az eladatlan készletek. Véget ért a tavaszi szezon is, a hazai termelők egyelőre közepes vagy átlagos terméssel számolnak mind minőség, mind mennyiség tekintetében, de természetesen az időjáráspiac ebbe még bele tud majd szólni. Mindenesetre a magas készletek is azt mutatják, hogy feltehetően egy hónap múlva olcsóbban lehet majd ugyanazt az árut megvásárolni. A hazai forrásokból egy tonna ammónium-nitrátot már akár 55 ezer forintért is meg lehet vásárolni, leszállítva a telephelyre. A karbamid ára 72 ezer forint körül mozog tonnánként, de miután a nemzetközi trendek is lejtmenetet indikálnak, ezért feltehetően látunk majd még alacsonyabb árakat is az elkövetkező hetekben. A horvát/román kikötő árak május közepén 230 dolláros tonnánkénti árat mutatnak, azaz ezeken a szinteken lehetne kereskedni, amennyiben lenne megfelelő kereslet. A Fekete-tengernél és a Baltikumban már 215 dollárért is adnának egy tonna ureát a vevőknek. A hazai piacon a CAN (pétisó) ára 52 ezer forint körül mozgott május közepén. Németországban egy tonna leszállított CAN-t 170 euróért adtak hasonló időszakban. A kaprolaktámalapú ammónium-szulfát ára a Fekete-tengernél 115 dollár volt. A granulált formátumú áru egy tonnájáért pedig 155-160 dollárt fizettek Nyugat-Európában.

1-es ábra A szeptemberi lejáratú malmi búza jegyzésének alakulása a Párizsi Árutőzsdén (forrás: barchart.com)

A nitrogénnel ellentétben egyelőre nem állt meg a foszfor iránti kereslet. A DAP/MAP ára a keleti földrészeken továbbra is erősödött májusban. Inkább stagnálás jeleit lehetett látni, de összességében egyelőre továbbra is erős a keresleti oldal. A marokkói árak csökkentek. A 425 dollárhoz képest a DAP ára most 3 dollárral enyhült egy tonnára vetítve, de néhány hónapja még 350 dolláros szinten volt. Egyébként az elmúlt hónapokban mindig volt egy korrekció a marokkói árakban mielőtt tovább emelkedtek volna. Marokkónak nagy piac Dél-Amerika, feltehetően megérezték az ottani lassulást, de Indiában, Kínában és a szállítók közül Tunéziában, Szaúd-Arábiában, a Fekete-tengernél és a Baltikumban is 2-10 dollár között nőttek a tonnánkénti árak. Az alapanyagok közül az Ammónium-nitrát csökkent, a kén ára stagnált, de a nyers foszfát és foszforsav ára nőtt. A hazai piacon az elterjedtebb MAP tonnánkénti ára 125 ezer forint körül mozgott, big-bages kiszerelésben, leszállítva a vevő telephelyére.

2-es ábra A júliusi lejáratú kukorica árutőzsdei kötéseinek alakulása a Chicago-i Árutőzsdén (forrás: barchart.com)

A kálisó (MOP) árak májusban átlagosan stagnáltak világszinten, de minden földrészen mások a kilátások. Brazíliában továbbra is erős a kereslet és az elkövetkező hetek további 5 dolláros emelkedést is hozhatnak. A CFR-árak 305 dolláros szintről tonnánkénti 310 dollárra is növekedhetnek. Júniusi rakodásra az árindikációk pedig már 315-320 dollár körül mozognak hasonló paritáson. Az USA-ban az árak enyhültek, a FOB NOLA-árak (NOLA-t sokszor lehet látni különböző árazásoknál, azt jelenti New Orleans, Louisiana – mint földrajzilag ismeretes a Mississippi ott torkollik a tengerbe, tehát – a városra utal, LA pedig az államra, azaz Louisianára) 240 dolláros szint körül mozogtak május közepén. Kínában stagnálnak az árak. Az egyik helyi gyártó csökkentette az árait. Magasak a készletek a kikötőkben, a piac kivár, hogy mi fog történni a nagyobb vásárlások alkalmával. Hasonló a helyzet Indiában is, a kikötői készletek magasak, a keresletek csökkentek. Júniusban várják a kereslet megélénkülését, ami majd csökkentheti a készleteket, és új vásárlásokat indukálhat. Az érdekesség Kína és India között a méretarány, míg nagyjából a két ország lakossága kezd hasonló szintre kerülni, addig a kínai kikötőkben a több mint 2 millió tonnás árukészlet átlagosnak mondható, míg Indiában a bő fél millió tonnás kifejezetten magas. Az egyébként mindig jellemző Kínára, hogy rendkívül magas készletekkel dolgoznak, kifejezetten biztonsági játékosok. Hasonlóan átlag feletti készleteik vannak szójából és kukoricából is. Az európai piac inkább stagnált az elmúlt hetekben, a hazai termelő azonban forintalapon akár erősödést is érezhetett, hiszen májusban folyamatosan gyengült a forint mind az euróval, mind a dollárral szemben. A kálisó tonnáját a dunai kikötőkben, hajós tételben vásárolva, euróban számolva 275-ért lehetett vásárolni, amire jönnek az egyéb, rárakódó költségek. Záhonyban ugyanannyi az ár DAF-os paritáson, ami miatt inkább az orosz áru is a dunai kikötőkbe érkezik, hiszen könnyebben elérhető onnan az ország többi része is. A 3×15-ös műtrágya ára szintén csökkent hazánkban, és most 95 ezer forintot kérnek egy tonna áruért az értékesítők.

3-as ábra A júniusi lejáratú kukorica áralakulása a Párizsi Árutőzsdén (forrás: barchart.com)

Gabona

Az Európában irányadó Párizsi Árutőzsdén májusban kikerült a tavalyi termés árazása, és mindent átkonvertáltak az új termésre, a szeptemberi lejáratokra. A május erősen nyitott az árutőzsdén, de a korrekció az esővel együtt megérkezett (1-es ábra). A világpiaci készletek jó szintén vannak, az európai szempontból szükséges esőzések megjöttek, egyelőre pozitív a kép a búzával kapcsolatban, igaz, az első vágásokra még várni kell néhány hetet. Ugyan nagyobb termőterületek Oroszországban és Ukrajnában szárazabb időjárást élnek meg, de az előrejelzések alapján oda is még fog érkezni a várva várt eső, ami bizakodást ad a termés nagyságát illetően. Világpiaci szempontból továbbra is a Fekete-tengeri árak a legalacsonyabbak. A globális kukoricapiacon a tipikus időjáráspiaci körülményeket lehet megélni. A téli terméssel kisebb gondok vannak, miután továbbra sincs megfelelő mennyiségű csapadék. Ennek hatására több elemző is megvárta a várható termés nagyságát, köztük az USDA is. Egyelőre nem lehet eső jeleit látni. Az USA-ban szintén nehéz megjósolni a várható termésnagyságot, elvégre legtöbb helyen vetnek. Még a területek leosztása sem tisztázott teljes mértekben, a farmerek könnyen tudnak a szójabab és a kukorica között váltani. Az időjárás nem a legkedvezőbb, de haladnak. Az esőzések miatt 3 államot sújt legjobban az idő múlása, a többi államban május közepén előrehaladtak a vetéssekkel. A globálisan iránymutató Chicago-i Árutőzsdén a kukoricaárak május elején folytatták az április végi emelkedési trendet, de utána, cikkünk leadásának időpontjáig korrigáltak (2-es ábra). Arra azért még várni kell, hogy vajon trendfordulat bekövetkezett-e már, vagy csak korrekció volt, de a piac is látni szeretné miként alakul az időjárás, és miként alakulnak a vetések. Az európai árutőzsdén, a Párizsi Árutőzsdén hasonló képet kap az ember tanulmányozáskor, igaz: észrevehető, hogy a változások mértéke és üteme inkább újfent a malmi búza áralakulásának a tükrözése lehetne (3-as ábra). Mint említettük, már ez természetes folyamat, egyrészről nem annyira likvid az árutőzsde kukoricaszekciója, mint akár a malmi búzáé, vagy a Chicago-i Árutőzsde kukoricaszekciójáé. Másrészről Európában a kukoricát és a takarmánybúzát is erősen használják takarmányozásra, míg az USA-ban ritkán kerül búza a takarmányba.

Takarmány

A globális szinten iránymutató Chicago-i Árutőzsdén a szójadaraárak az április végi felfutást korrigáltak, és újfent a 380 dolláros szintre süllyedtek (4-es ábra). Az amerikai árutőzsdei árakat a helyi piaci körülmények, a helyi időjárás, valamint a kínálat-kereslet mozgatja a legnagyobb mértekben, de természetesen a globális kép is kihat rá, hiszen az USA még ma is meghatározó exportőrnek számít. Az utóbbi évtizedekben folyamatosan tért nyert Dél-Amerika, és átvette a termelés legnagyobb részét az USA-tól, de egy esetleges kínai import vám nagy mértékben tudja súlytani az amerikai árut is. Mint ismeretes, a kereskedelmi háború megindult Kína és az USA között, melynek egyik válaszcsapása volt Kína részéről a szója és a szójatermékek megadóztatása. Amennyiben belegondolunk, ez egyik félnek sem jó, hiszen csökken majd a kereslet az amerikai áru iránt, de ezzel egyidőben nőni fog a dél-amerikai áru iránti kereslet. Feltehetően a prémiumok, a bázisok korrigálják majd a piacon a hirtelen felálló keresleti különbségeket, de a végeredmény csak az lehet, hogy az amerikai termelők alacsonyabb árat kapnak majd az árujukért, míg a kínaiak kénytelenek lesznek többért vásárolni, hiszen kiesik majd az egyik potenciális eladójuk. A világ többi pontját ez olyan mértekben sújtja majd, hogy a kifejezetten GMO-mentes európai kereslet erős konkurenciát kap majd a brazil árura is. Amennyiben azonban nincs dél-amerikai preferenciája a vásárlónak, még akár jobban is járhat majd az amerikai felesleggel. Mindenesetre Kína és az USA leülnek a tárgyalóasztalhoz, és át akarják tárgyalni a részleteket. Most azonban pang a szója és a szójatermékek kereskedelme az USA és Kína között, Kína a brazil árut preferálja, de vásárolnak szinte mindenhonnan, csak Amerikából nem. A helyi farmerek ezt mintha nem akarnák elfogadni, és az ültetésre szánt területi nagyság azt sugallja: elfelejtették, hogy nem tudnak majd Kínába exportálni. Egyelőre még az esőzések is hátráltatják az USA-ban a kukorica- és szójavetéseket, de heteken belül tisztábban lehet majd látni az arányokat.

Végtermék

Úgy néz ki, a hazai sertéspiacot az ág is húzza. Nem elég, hogy közel sem sikerül a célul tűzött 6 milliós sertéslétszámot közelíteni, most megint fertőzés miatt több ország megszüntette a magyar sertés importját. Elsősorban a távol-keleti piacokra szállító hazai vállalkozásokat érinti az embargó, ami igen jelentős méretűnek számít a hazai piaci környezetben. Egy friss elemzés szerint ez akár a teljes export 21%-át is érintheti, ami a hazai termelés 7%-a körül mozog. Ebből a szemszögből nézve igen nagy problémát jelenthet ez a hazai ágazatnak. Mi is történt valójában? Több hír is napvilágot látott ezzel kapcsolatban, amelyek a végén már szárnyaltak a fantáziadús ötletekben. Valóban fejtörést okozhat, hogy miként került pont Heves megyébe a vírus. Mint ismeretes, a vírus testváladékkal terjed, de szerencsére az emberre veszélytelen. Elképzelhető, hogy külföldiektől származó ételmaradékot evett egy vaddisznó az M3-as autópálya környékén, és egyébként Csehországban is hasonló eset történt, és ott az ukrán vendégmunkásokra fogták, akik átcsempészhették az ételt a határon. Úgyhogy, ha kicsi is rá az esély, azért teljes mértékben kizárni nem lehet ezt a verziót sem. Mi is áll a háttérben? Sajnálatos módon a sertéspestis már rég fertőz Romániában és Ukrajnában, és csodával határos volt eddig, hogy nem jutott át a határon. A legtöbb esetben ugyanis a vaddisznók mozgásával terjed, a terjedési sebesség a megfigyelési adatok szerint pedig 50-100 km/év körül van. Ez azt jelenti, hogy csak idő kérdése volt: mikor ér át a határon. Azt, hogy rögtön az ország közepére ugrott, kérdéseket vet fel maga mögött. Valószínűleg ezért is alakultak ki a háttérben külföldiek megjelenését felvető forgatókönyvek (migráns, vendégmunkás, turista), miközben az sem kizárható, hogy nemcsak megjelent egy vaddisznó Heves megyében, hanem a kór átterjedt. Ez úgy képzelhető el, hogy a többi megyében nem vették észre a kór terjedését, mert azt senki nem gondolná, hogy eddig várt volna a NÉBIH a bejelentéssel, és kihagyott volna pár megyét. Az ominózus eset április 23-án történt, azóta azonban összesen 7 esetet regisztráltak, mindet Heves megyében. A kérdés most már csak az, hogy merre tovább, illetve milyen gyorsan terjed majd a vírus. Elképzelhető, hogy a fertőzés eléri a többi nyugat-európai országot is – a kérdés az idő, illetve az, hogy milyen gyorsan terjed a vírus, lesznek-e alternatív vándorlási módok, és sziget szerűen több országban is megjelenik-e, vagy a hagyományos maximum 100 km-es sebességgel terjed. Amennyiben gyorsabban kerül nyugatra, és a nagy exportáló országok piacát is érinti a pestis, akkor bizony az ottani készleteket nem fogják tudni exportálni, ami eladási nyomást okoz majd, és az áru minden bizonnyal az európai árakat fogja a mélységekbe rántani. A legnagyobb európai piacokon az árak egyelőre stagnálnak, kiegyensúlyozott kínálat-keresletről lehet beszélni. Több országban hetek óta, így például Spanyolországban is az elmúlt 8 hétben semmit sem mozdultak a felvásárlási árak, de a szomszédos Ausztriában sem az elmúlt 7 hétben. Németországban és Franciaországban is volt kisebb csökkenés, összesen 3 eurócent értékben, ami átterjedt később Hollandiára is. Ez várhatóan előrevetít enyhe csökkenést más országok piacain is, de ennek a mértéke elenyészőnek tűnik.

4-és ábra A júliusi lejáratú szójadara árutőzsdei kötéseinek alakulása (forrás: barchart.com)

Valuta

Az első negyedéves GDP-növekedés a vártnál nagyobb mértékű volt. A mért adat 4,7%-ot mutatott az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, azaz 2017 első negyedévéhez képest 2018 első negyedéves GDP (hazai össztermék) 4,7%-kal bővült. Ez jó hír a gazdaságnak, a nagy európai és globális elemző cégek is örömmel fogadták. Sokan pozitív irányba korrigálták is a kilátásokat. A várt 2018-as növekedést most 4% körül várják az elemzők. Sokan megjegyezték az európai adatok visszaesését, hiszen hasonló adat Németországban 0,3% volt. Ez nyilván nem tűnik soknak a 4,7%-hoz képest, de nem szabad elfelejteni, hogy az alapok, a kiindulási pontok is mások. Sarkítva azt is lehet mondani analógiaként, hogy amikor 100 egység 1-gyel nő, akkor az 1%-os növekedést jelent, amennyiben viszont a 20 egység nő 1-gyel, akkor az 5%-os növekedés. Természetesen nem jó, ha 1-2%-os éves növekedés zajlik, elvégre a hazai gazdaság legnagyobb része gyakorlatilag a nyugathoz integrált, azaz amennyiben nincs ott növekedés, akkor hazánkban is csökkenni fog, legalább is érzékelni lehet majd annak hatását. Egyelőre azonban jó hírek láttak napvilágot a hazai helyzetről. Több bejelentés is született azzal kapcsolatban, hogyan állunk az euró bevezetésének kérdéséhez, de ezt várhatóan az elkövetkező években nem kell átélnünk, nem kell új számokhoz, pénzhez hozzászoknunk. A hazai gazdaság, illetve a szegénység mértéke miatt egyelőre nem lenne előnyös az euró-övezethez csatlakozni. A mostani felállas alapján egyedül a nagyok, elsősorban Németország húz hasznot a közös valutából, hiszen a többi gyengélkedő ország – mint például Görögország – miatt az euró szintje alacsony, ami kedvez a német exportnak és a gazdaságnak. Nem kedvez azonban Görögországnak, akik nagyobbat zuhantak, mint hazánk, hiszen az EU-n belül Romániát és Bulgáriát leszámítva már csak ők állnak mögöttünk a sorban. Oda kerültek, ahová természetesen a gazdálkodásuknak is köszönhető volt, de nem kedvezett a közös európai valuta sem, hiszen nem tudták azt leértékelni, és így nem tudták a gazdaságukon belül az exportot beindítani. Amelyik ország ugyanis bajba kerül, ott a helyi valuta értéke csökkenhet a többivel szemben, ami ugyan szegényebbe teszi őket másokkal szemben, de azt is eléri, hogy az ott előállított áruk versenyképesebbek lesznek, ami beindíthatja a termelés újbóli felfutását, ami aztán majd újfent megnövelheti a GDP mértékét, és korrigálhatja a béreket és a valutájuk értékét is. Úgyhogy egyelőre várnunk kell még az euró bevezetésére, ami nem is feltétlenül probléma. Svédországnak, Dániának is megvannak a saját pénzei, és senki sem tartja őket szegény európai rokonoknak. Az infláció mértéke nem ugrott még 3%-ra, ami a kommunikált cél. Mindez úgy történt, hogy a bérek és fizetések növekedtek hazánkban, a nagyobb jövedelem azonban nem hozott annyival nagyobb keresletet, hogy növelte volna az inflációt. Persze minden relatív, elvégre mit is nevezünk európai szintekhez képest megnövekedett jövedelmeknek? Mindenesetre több elemző sem vár kamatemelést a hazai jegybanktól az idei évre. Egyesek szerint a kamatláb talán 2020 év végéig változatlan szinten maradhat. A Magyar Nemzeti Bank a jegybanki alapkamatot most már 2016. május 25-e óta változatlan mértékén, 0,9%-os szinten tartja. Ez történelmi esemény az rendszerváltás utáni Magyarország életében, hiszen egyrészről a legalacsonyabb az alapkamat szintje, másrészről 2 éve változatlan a mértéke. A következő kamat-meghatározó ülés cikkünk leadása után lesz. Az elvárások alapján nem nyúlnak majd a jegybanki ráta szintjéhez. A forint májusban gyengült az euróhoz képest, a hó közepére a 318-as szintet súrolta. Az amerikai zöldhasú azonban erősödött májusban, és a hónap közepén már kevesebb mint 1,19 dollárt kellett adni egy euróért. A kettő eredményeként a forint ellenében a dollár jött ki a legerősebben, hiszen az euróval szemben gyengült a forint, a dollárral szemben gyengült az euró, így májusban cikkünk leadásának időpontjáig már 267 forint felett kellett egy amerikai dollárért fizetni.

Tömösi Attila