Hogyan és mennyire éri meg cukorcirokkal foglalkozni

A cukorcirok hektáronkénti termelési költsége az üzemi mérettől és a gépesítettség szintjétől függően 190.000 – 220.000 Ft. Az energianövényként és a ma már a biotechnológiai iparok ígéretes alapanyagaként is számon tartott cukorcirok termelés-technológiai hátterét műszaki-ökonómiai szemszögből mutatjuk be most Olvasóinknak.

 

A vizsgálat háttere

A számítógépes modellezés eszközrendszerével elemeztük az egyéb növényi kultúrák mellett cukorcirok termeléssel is foglalkozó szántóföldi növénytermelő gazdaságok géppark kialakítását és géphasználatát.

Átfogó gépesítés-ökonómiai vizsgálatot végeztünk, amely során figyelembe vettük a különböző növények termesztésénél alkalmazott technológiák által igényelt gépek jellemzőit, valamint kiemelten foglalkozunk az eltérő üzemi méreteknél a költségszempontból indokolt kapacitású és műszaki színvonalú gépek alkalmazásával.

A vizsgálatokat eltérő minőségi-, illetve költségszintet képviselő erőgépcsaládokat alapul véve végeztük.

Ez által bemutatva, hogy nem csupán az üzemi méret, hanem a gépesítettség színvonala is befolyásolja a műveleti költségek nagyságát.

A termelés gépi munkavégzési folyamatainak modellezésében, szántóföldi növénytermelésre alapozva, élelmiszeri célú felhasználásra alkalmas kalászos gabonát, takarmány és energia növényként hasznosítható cukorcirkot, valamint élelmiszeripari és energianövényként hasznosuló olajos növényeket – mint a napraforgó és a napjainkban igen népszerű repce – tartalmazó, magyarországi termelési sajátosságokat tükröző vetésterv került alkalmazásra.

Az üzemi méret függvényében az egyes növények vetésterületének aránya az agronómiai és termesztéstechnológiai feltételek teljesülését szem előtt tartva lett kialakítva.

 

Az alkalmazott gépcsaládok, a vizsgált üzemi méretek

A vizsgálatok alapesetben egyrészt a Magyarországon használatos legalacsonyabb, valamint a mezőgép piacon megtalálható legmagasabb beruházási költségű erőgépcsaládokra irányultak.

A géphasználati költségek alapadatinak meghatározása az VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet adatbázisára támaszkodva történt.

A modell-számítások során 30 és 1000 ha-os üzemi méreteket vettünk alapul.

Ezek alapján a kis- és nagy üzemi termelés tekintetében tehetők megállapítások, illetve vonhatunk le a gépesítést-, géphasználatot és a termelési költségeket érintő következtetéseket.

 

A géprendszer összetétele a vizsgált üzemi méretek esetében

A vizsgált 30 ha-os üzemi mérethez rendelhető erőgéprendszer a traktorok esetében a minőségi talajmunkák elvégzéséhez minimálisan szükséges 40-60 kW-os teljesítményűből, valamint a hozzá kapcsolható talajművelő-, tápanyag-kijuttató- és növényvédő munkagépekből „épül fel”.

A nagyüzemi vizsgálat alapját képező ezerhektáros üzemi méretnél minimálisan 60-80 kW-os, és 120-160 kW teljesítményű traktorokra alapozhatjuk a gépi munkavégzést.

Az egyes teljesítmény-kategóriákat két-két erőgép képviseli.

A könnyebb tápanyag-utánpótlási és növényvédelmi feladatokat a kisebb teljesítményű-, a nehezebb talajmunkákat pedig a nagyobb erőgépek végzik.

A telephelyig történő anyagmozgatási feladatokat a kihasználtság fokozása végett szintén e traktorok pótkocsi kapcsolattal látják el.

Harminchektáros üzemi méret esetében a betakarítási munkálatok bérmunkában történő elvégeztetése a legelőnyösebb.

A kalkulációk szerint 1000 hektáros gazdaságban a megfelelő kapacitás-kihasználás céljából egy darab gabona-aratócséplő gép saját tulajdonú üzemeletetése eredményesen megvalósítható.

A cirok betakarítását végző magajáró silóbetakarító saját tulajdonban történő alkalmazása a gazdaság gépi költségeit jelentősen növeli, ezért előnyösebb a magajáró silózó bérmunkában történő igénybevétele.

 

A géphasználati költségek elemzése

Alacsony színvonalú erőgépparkot alkalmazva a 30 ha-os cukorcirkot is termelő gazdaság éves hektáronként géphasználati költsége 110 eFt forint.

A termesztett kultúrák művelésének fajlagos gépi költsége a következő: őszi búza 102 eFt/ha; napraforgó 105,5 eFt/ha, őszi káposztarepce 110 eFt/ha cukorcirok 123,3 eFt/ha.

A vetéstervben a növények a következő aránnyal képviseltetik magukat: őszi búza 40%, napraforgó 25%; cukorcirok 25%; repce 10%.

E kisüzemi méreten gazdálkodók alacsony erőgép-kihasználással számolhatnak, mindez hatással van a traktorok műszakórára jutó használati költségére is.

Ez az érték a kisüzemekben alkalmazott 40-60 kW-os traktor esetében mintegy 5300 Ft/müh.

Ekkora üzemi méreten a még bérmunkában igénybe vett gabona-aratócséplő és magajáró silókombájn kalkulált költsége 14.736 Ft/müh, illetve 20.357 Ft/müh.

1000 ha-os gazdaságot tekintve magas színvonalú erőgépek alkalmazásával, a már ismertetett vetésterv arányokat alapul véve, a gazdaság egészére vetített géphasználati költség 95 eFt/ha.

Őszi búzánál 76,5 eFt/ha, napraforgónál 85 eFt/ha, repcénél 77,5 eFt/ha és cukorcirok esetében 141,5 eFt.

Megfigyelhető, hogy minden esetben a cukorcirok termesztés gépi költsége a legmagasabb a többi növényi kultúrához viszonyítva.

Ez jórészt a betakarítási és a terményszállítási feladatok jelentős volumenének tudható be, hiszen legalább 60-80 t/ha terménymennyiség betakarítását és feldolgozó üzembe szállítását kell teljesíteni.

Amennyiben a silóbetakarító bérmunkában végzi feladatát, akkor a költségek mérséklődnek.

A kalkulációk eredményeként az össz. géphasználati költség a gazdaság egészében 85 eFt/ha. A cukorcirok termelésének gépi munka díja 102 eFt/ha.

 

1. táblázat: A különböző növények termesztésének fajlagos gépi munka költségei, az üzemi méret és a gépesítettség színvonalának függvényében (Ezer Ft/hektár)

 

	30 ha-os gazdaság	1000 ha-os gazdaság
Gépesítettség színvonala	Alacsony színtű	Magas színtű
Őszi búza	102	76,5
Napraforgó	105,5	85
Őszi káposztarepce	110	77,5
Cukorcirok	123,3*	141,5 (102*)

 

*A jelzett értékek a bérmunka igénybevételével megvalósult betakarítás alapján kalkulált géphasználati költségszintet jelzik.

Nagyüzemi méreteken az erőgépek kihasználtsága kedvezőbb értéket képvisel.

A 60-80 kW-os teljesítményű traktor 1100 műszakórát a 120-160 kW-os középnehéz univerzális erőgép, pedig 1750 műszakórát teljesít évente.

Műszakórára jutó használati költségük 4400 Ft, illetve 7650 Ft. Számításaink alapján a saját tulajdonú gabona-aratócséplő és magajáró silókombájn használati költsége 23.257 Ft/müh, illetve 68.090 Ft/müh.

Amennyiben bérmunkára vesszük igénybe a silózót, az esetben annak költsége jelentősen csökken 27.278 Ft/müh-ra.

 

2. táblázat: A cukorcirok termesztés munkaműveleteinek közvetlen gépüzemeltetési költségei

 

	Kevésbé korszerű erőgéphasználat esetén	Korszerű erőgépek alkalmazása esetén
üzemi méret	30 ha	1000 ha
mértékegység	Ft/ha	Ft/ha
Tarlóhántás	6442	4934
Műtrágyaszórás	3303	2323
Szervestrágya-szórás	–	11146
Tarlóápolás	6442	4934
Mélyszántás	19421	10501
Szántáselmunkálás	6442	4934
Gyomírtó permetezés	3044	2185
Vegyszerbedolgozás	4343	3385
Magágykészítés	4343	3385
Vetés	6238	5548
Vegyszeres növényvédelem	3044	2185
Sorközművelés	5477	2519
Betakarítás	(18268)	47888 (17949)
Terményszállítás telephelyre	(15989)	10782

 

A zárójelben jelölt értékek a bérmunkában történő munkavégzés önköltségét jelölik.

A táblázatban megjelölt költségek a gépüzemeltetés közvetlen költségei jelzik, ehhez hozzáadódnak a járulékos költségek (üzemi szintű költségek), amelyek átlagosan mintegy 20%-kal növelik meg a bemutatott értékeket.

 

A technológia további költségei

Az ismertetett gépi költségeken kívül a cukorcirok termesztés input anyagainak a költségeivel is számolnunk kell, ahhoz, hogy ismerjük a növény termesztésének teljes költségvonzatát.

Tápanyag-utánpótlás tekintetében mintegy 50 eFt-tal kell számolnunk hektáronként.

A vetőmag költsége 15-20 eFt/ha körül mozog, a növényvédő szer területegységre jutó költsége meghaladja 20 eFt-ot.

Mindezt összevetve 90 eFt/ha input anyag költséggel állunk szembe.

E mellett a biztosítási díjról, valamint a termeléshez kapcsolódó egyéb pótlólagos kiadásokról sem szabad megfeledkeznünk.

„Mindent összevetve a vizsgált növény hektáronkénti termelési költsége kis üzemi méret esetén legalább 220 eFt-ot tesz ki.

Nagyüzemi termelést tekintve a költségek csökkennek, azonban ekkor sem „vihetők le” 190 eFt/ha-os szint alá.”

 

Nem ugyanarról a rajtvonalról indulunk

Szembetűnő a költségek közötti eltérés a kis- és a nagy üzemi méret esetében.

Mindez a gépkihasználás hatékonyságával magyarázható.

Kis üzemi méreteken, kevésbé korszerű erőgépek alkalmazásával, a nagyüzemi költségszinttől csupán kismértékben kedvezőtlenebb gépi munka költségszint is megvalósítható.

Azonban tekintettel kell lennünk arra, hogy a gépek korszerűsége hatással van a munka minőségére és a munkavégzés körülményeire is.

Az ismertetett műveleti költségek a területi megoszlás tekintetében némileg módosulhatnak, hiszen, például a fejletlenebb régióban az alacsonyabb munkabér hatására a műveleti költségek mérsékeltebbek a magasabb bérköltségű hatékonyabb munkapiaccal rendelkező régiókéhoz viszonyítva, valamint a domborzati, talaj és egyéb tényezők is némileg befolyásolják a költségek alakulását.

Megállapítható, hogy az 1000 hektáros üzemi méretnél tapasztalható mérsékelt költségszintnél némileg magasabb fajlagos használati költséggel kell szembesülni annak, aki akár 30 hektáros gazdaságában saját tulajdonú gépparkkal gazdálkodik.

Mindez ellensúlyozható, ha a gépek kihasználását bérmunka kiajánlással fokozni tudja, s ez által a géphasználati költségeket csökkentheti.

 

Amit a cukorcirokról tudni illik

A cukorcirok Magyarországon az egyik legnagyobb biomassza tömeg előállítására képes növény, melynek termesztése beilleszthető a hagyományos gabona és ipari növények vetésforgóiba, és a kiemelkedő hozamok más kultúrákkal szemben kedvezőbb költséggel biztosíthatók.

A cukorcirok energetikai hasznosítás szempontjából mellékterméknek minősülő alkotója, a szárból kipréselhető nagy cukortartalmú oldat, amely biokonverziós eljárások számára alkalmas alapanyag.

A hektáronként nyerhető cukor mennyisége eléri, vagy meghaladhatja az azonos területen termelhető gabonafélékből előállítható glükóz mennyiségét.

A növény forró égövi, meleg igényes, kiemelkedő szárazságtűrő képességű.

Silóciroknak vagy édesciroknak is nevezik. A két világháború között nagyobb mértékben termesztették.

A II. világháború után a cukorgyártás beindulásáig a belőle kisajtolt és besűrített cukordús szirup helyettesítette a cukrot.

Ma elsősorban silókukoricával együtt vetve szilázs takarmány készítésére használják.

Termesztésére rendkívül kedvezőek a feltételek, mert a cukorcirok kedvezőtlen vízellátás esetén is biztos termést ad (60 – 70 tonna/ha).

 

Dr. Magó László

Szent István Egyetem

Gépészmérnöki Kar, Gödöllő